Készítette: Boros Erzsi

Az előadások a következő témára: "Készítette: Boros Erzsi"— Előadás másolata:

1 Készítette: Boros Erzsi
Kódolás, dekódolás Titkosítás fajtái Készítette: Boros Erzsi

2

3 A jelek 1., Piktogramok 2., Közlekedési táblák 3., Térképek
4., Hangjegyek

4 Mi – Micsoda…

5 Mi – Micsoda…

6 Közlekedési táblák értelmezése

7 Mi – Micsoda…

8 Titkosírás fejlődése

9 Rabszolgafej A görögök rabszolgái:
Küldő: Leborotválja a rabszolga fejét. A fejre írja az üzenetet, majd megvárja, amíg kinő a haj Fogadó:Leborotválja a rabszolga fejét, elolvassa az üzenetet. Támadó: Hiába találkozik a rabszolgával.

10 Spártai bőrszíj A spártaiak egy bizonyos vastagságú hengeres botra bőrszíjat tekertek fel úgy, hogy a menetek szorosan egymás mellé kerültek. A szöveget egymást követő sorokban a szíjra írták úgy, hogy minden menetre egy-egy betű került. A letekert szíjon értelmetlen betűhalmaz sorakozott.

11 Caesar kódolás Nevezik betűeltolásos titkosírásnak is. Ennek lényege, hogy az ábécét néhány betűvel eltoljuk a másik alatt, a felsőben olvassuk a szöveget, és az alsó ábécé szerint leírjuk. Tulajdonképpen minden betű helyett az ábécében pl. 3-mal utána következőt kell leírni.

12 Napóleon-rács Nevezik betűeltolásos titkosírásnak is. Ennek lényege, hogy az ábécét néhány betűvel eltoljuk a másik alatt, a felsőben olvassuk a szöveget, és az alsó ábécé szerint leírjuk. Tulajdonképpen minden betű helyett az ábécében pl. 3-mal utána következőt kell leírni.

13 Titkosírás és a megfejtést segítő sablon:
A sablon forgatásával megfejthető az üzenet:

14 A sablon forgatásával megfejthető az üzenet:

15 Rommel Ennél a titkosírásnál nem kell elküldeni az üzenetet! Csupán a megfejtés kulcsát, azaz a betűk kiválogatásának módszerét kell a megfejtőnek ismernie. A feladó és a címzett kiválaszt egy olyan könyvet, amelyikkel mindegyikük rendelkezik. Megállapodnak abban, hogy a könyv melyik oldalát veszik alapul, ezt később lehet változtatni. A feladó a titkosítandó szöveg betűit megkeresi a kiválasztott oldalon. A betű helyett azonban két számot ír le: az első szám azt jelenti, hogy a betű hányadik sorban van, a második szám pedig azt, hogy abban a sorban hányadik betű.

16 1.10,1.41, 2.2, 2.38, 2.70, 3.8, 3.64….stb Üzenet, mely a számokból kiadódik: Olvassd össze a megfejtést!!

17 Rommel 16. sor

18 Rommel kódok Az előző szöveg alapján fejtsd meg a kódot!
16.1, 16.43, 17.2, 19.34, 20.3, 20.22, 21.13, 22.3, 22.21, 24.43, 25.3, 26.21, 27.32, 28.2, 28.6, 29.7, 30.5, 31.3, 31.23, 31.40, 32.1, 32.14, 35.4, 36.33, 37.3, Filla István, 1994: Történelem általános iskola 5. osztály – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 15. kiadás 92. oldal

19 Kopogós módszer A titkos üzenetet betűnként kell továbbítani a betűnégyzet segítségével. Először a betű oszlopának, majd sorának számát kopogtatjuk ki. Írásban is használható ez a módszer: kétjegyű számok képviselik a betűket, mégpedig a tízesek helyén álló szám jelenti az oszlopot, az egyesek helyén álló pedig a sort. (például a M betűt először 4 kopogás, majd 3 kopogás jelöli, írásban pedig a 43 szám.)

20 Kopogós módszer

21 Vízi módszer Üzenet a zászlókkal: Fejtsd meg!!

22 Kínai abc A titkosítás során első lépésben minden betűhöz egy számot rendelünk az alábbi táblázat szerint. A számokat jelekké alakítjuk a következő szabály szerint: 3 alkotóelemet használhatunk, amelyeknek értéke is van. A vonal egyet ér, a pont ötöt, a kör pedig tízet. Kis rajzokat készítünk ezekből a jelekből úgy, hogy az összérték megfeleljen a betű számértékének. A kapott rajzocskák emlékeztetnek a kínai írásjelekre, innen kapta a titkosírás a nevét.

23 Kínai abc

24 Fejtsd meg az alábbi kódolásokat!!
Kopogós titkosírás: , ! !