Tisztelt Hallgatók! A Befektetések tárgy számonkérése 1) három tétel kidolgozásból, 2) egy valós beszámoló mérleg és eredménykimutatás mellékletének elemzéséből.

Az előadások a következő témára: "Tisztelt Hallgatók! A Befektetések tárgy számonkérése 1) három tétel kidolgozásból, 2) egy valós beszámoló mérleg és eredménykimutatás mellékletének elemzéséből."— Előadás másolata:

1 Tisztelt Hallgatók! A Befektetések tárgy számonkérése 1) három tétel kidolgozásból, 2) egy valós beszámoló mérleg és eredménykimutatás mellékletének elemzéséből és 3) egy-két egyszerűbb befektetéssekkel kapcsolatos számítási feladat megoldásából áll. 1) A tételkidolgozás feladatnál az alábbi 20 tétel közül kap hármat minden hallgató. Nagyjából úgy érdemes kalkulálni, hogy perc jut egy-egy tétel kidolgozására, terjedelmét tekintve pedig – az átlagos kézzel írt karaktermérettel és sorközzel számolva – hozzávetőleg 1-1 oldal. Tételenként 20 pontot adunk. 2) A beszámoló elemzési feladatához kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem az az elvárás, hogy mutatót kiszámoljanak és a változások mértékét számszerűsítsék, hanem az, hogy egy érthető történetet kerekítsenek a mérleg és eredménykimutatás számai mögé, feltárva a fontosabb ok-okozati kapcsolatokat. Egy nagyvonalú elemzést kell tehát készíteni, majd az itt feltárt összefüggéseket kell néhány – hangsúlyozzuk, hogy csak néhány – mutatóval alátámasztani, igazolni, bemutatni. (Mindehhez segítségül a 7. előadáson is látott Borsodchem évi I. féléves gyorsjelentésének elemzésének kidolgozott változatát megtalálják a weboldalon.) Erre a vizsgarészre 30 percet kalkuláljanak, az összes szerezhető pont itt 25 pont. 3) Az egy vagy két egyszerűbb befektetés-számítási feladat a II. jegyzetkötet III. és IV. fejezeteihez kapcsolódik. E vizsgarészre 15 pont kapható, és nagyjából 15 perc áll majd rendelkezésre. A 2) és 3) vizsgarész kidolgozásához kiosztjuk a „Befektetési képletek és ábrák” című segédanyagot (megtalálható a weboldalon), ez a vizsga alatt végig használható. Ezen egyrészt a beszámoló-elemzésnél használható aránymutatók, másrészt a befektetés-számítási feladatnál használatos képletek és segédábrák találhatók. Tételek Milyen finanszírozási elveket ismer? Milyen kapcsolatban állnak ezek a közgazdasági racionalitásra építő vállalati pénzügyi elemzésekkel? Mutasson be a finanszírozási elvek közül hármat részletesen! Mit nevezünk átmeneti és tartósan lekötött forgóeszköznek? Mutassa be az illeszkedési elvet, valamint a finanszírozási stratégiákat! Mit nevezünk belső finanszírozásnak? Mutassa be leírásból visszanyert tőkét! Mit jelent a dinamikus szinten tartás? Mutassa be az egyes módszertanokat és azt, hogy ezek milyen eszközökre alkalmazhatók! Milyen a leírás révén visszanyert tőke gazdasági megítélése, mire használjuk fel? Mit nevezünk belső finanszírozásnak, milyen formái vannak? Mutassa be nyereség visszatartása révén szerzett tőkét és annak gazdasági megítélését! Milyen szerepe van az osztalékpolitikának a visszaforgatott nyereség nagyságának tekintetében? Mutassa be a tartalékolás, valamint a vagyon átrendezése révén szerzett tőkét! Mit nevezünk külső finanszírozásnak? Miért van szükség a kockázati tőketársaságokra a finanszírozásban? Ismertesse a kockázati tőketársaságok működését! Melyek a legfontosabb tényezők a kockázati tőke bevonásakor? Milyen kiszállási lehetőségek vannak a kockázati tőketársaságok részére? Milyen formái vannak a külső finanszírozásnak? Vesse össze a kötvénnyel, valamint hitellel történő hosszú távú finanszírozást! Mutassa be a lízing ügyletet és annak fajtáit! Mi a faktoring és a forfait ügylet? Mutassa be részletesen a hitelezés folyamatát! Mely finanszírozási elveket ismeri fel a hitelezés folyamatának egyes fázisaiban? Befektetések tavasz

2 Mi a hagyományos, fundamentális elemzés célja, milyen elemzési módszertanokat ismer (indukció, dedukció)? Milyen adatkorrekciókra van szükség az elemzés során? Mit nevezünk az aránymutatóknak, hogyan alkalmazzuk ezeket a gyakorlatban és mit értünk az aránymutatók statikus és dinamikus vizsgálatán? Mit értünk jövedelmezőségi mutatók alatt? Mi a jelentősége az analóg cash flow rátáknak és az eredményszerkezeti mutatók vizsgálatának? Mit értünk hatékonysági mutatók alatt? Mit vizsgálnak a tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók? Mindegyik mutatócsoportra mutasson be egy-egy példát, azok tartalmát és torzítási lehetőségeit! Mutasson be a tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók közül hármat és térjen ki ezek torzítási lehetőségeire is! Mit nevezünk nettó forgótőkének, hogyan függ össze a nettó forgótőke ellátottság mutató a finanszírozási stratégiákkal? Mit mutatnak a likviditási mutatók (a likviditási és a gyorsráta mutató) és mik ezek a hátrányai! Mi a belső érték? Milyen feltételezésekre épít a fundamentális elemzés? Mik a fundamentális elemzés potenciális hibaforrásai? Mik a buborékok? Magyarázza meg, hogy miért nem tudjuk a buborékokat megmagyarázni racionális piaci szereplőket feltételezve? Mi a technikai elemzés, milyen érveket sorakoztathatunk fel működőképességük ellen? (2-7. oldal) Milyen feltételezésekkel élünk a részvényárfolyamok modellezésekor a várható értéket és ingadozást tekintve? Milyen eloszlásúak a részvény-árfolyamok, és mik az eloszlás paraméterei? Miként becsüljük a volatilitást? Mi a különbség a számtani és a mértani hozam között? A CAPM milyen parametrizálását használjuk a befektetések elemzésénél? Miként ragadható meg egy projekt „befektetésként”? ( oldal) Adja meg egy befektető hasznosságát a kockázatkerülési együttható segítségével! Milyen módszerekkel szokás meghatározni a kockázatkerülési együtthatót (csak általános leírás kell!)? Ábrázolja, hogy miként kombinál egy kockázatmentes és egy kockázatos befektetést egy kisebb és egy nagyobb kockázatkerülési együtthatójú befektető! Magyarázza el, hogy miért nem kisebb a hosszú távú befektetések kockázata! Egyetlen befektető esetére ábrázolja a kockázatmentes befektetés és két kockázatos befektetés optimális kombinációját! Mi a tőkeallokációs egyenes, mi a Sharpe-mutató, milyen kockázatos befektetés (portfólió) adja a majd a maximális befektetői hasznosságot? ( oldal) Mit jelent a tőkepiaci hatékonyság fogalma, mi tökéletesség formájának általános definíciója? Mikor nevezünk egy árreakciót az információkat teljességgel tükrözőnek (ábrával)? Mit nevezünk normál és abnormál hozamnak, illetve árfolyamváltozásnak, tökéletes hatékonyságnál melyikre, illetve várhatóan melyikre számíthatunk? Tökéletes hatékonyságnál az árfolyamok az új információkra reagálnak vagy véletlenszerűek? Tökéletes tőkepiaci hatékonyság esetén lehet-e pozitív NPV-jű tőkepiaci tranzakcióra számítani? Röviden indokolja, hogy miért számíthatunk magas szintű tőkepiaci hatékonyságra! ( oldal) Definiálja a tőkepiaci hatékonyság három szintjét? Ismertesse a tőkepiaci hatékonyság gyenge szintjének mérési elveit, főbb teszt-típusait (sorozat-tesztek, korreláció vizsgálatok, keresztkorrelációs vizsgálatok, naptári mintázatok) és azok általános eredményeit! Összegezze a gyenge szint vizsgálatainak konklúzióit, különös tekintettel a technikai elemzés eredményességére! ( oldal) Ismertesse a tőkepiaci hatékonyság félerős szintjének vizsgálati eredményeit (ábra is kell!), tanulságait (események utáni és kiugró abnormális árfolyamváltozások utáni árfolyam-alakulások, valamint a gyorsaság)! Ismertesse a tőkepiaci hatékonyság erős szintjének vizsgálati eredményeit, azok tanulságait (befektetési tanácsadók, befektetési alapok, események előtti árfolyamváltozások ábrával, „saját” részvénnyel kereskedők)! Reálisan tekintve számíthatunk-e abnormális hozamra fundamentális elemzéssel, miért? ( oldal) Befektetések tavasz

3 Sikeres felkészülést kívánunk! Andor György és Ormos Mihály
Miként magyarázza tőkepiaci mikrostruktúra megközelítés az árfolyamok túlzó hektikusságát, illetve az ár és az érték kapcsolatát? Miként magyarázza a pénzügyi viselkedéstan az alul- és túlreagálásokat, összességében melyik a domináns? Összegezze a tőkepiaci árak hosszú és rövid távú alakulásáról kialakult szakmai álláspontokat, majd vázolja a passzív portfóliómenedzsment gyakorlati oldalát! Mutasson be röviden egy piaci portfólióként használható index-portfóliót! ( o.) Vázolja az aktív portfólió-menedzselés három alapvető lehetőségét! Mutassa be a félreárazott értékpapírok (befektetések) alapmutatóit (alfa, béta és egyedi kockázat)! Mutassa be a piaci időzítésre és a félreárazott értékpapírok felkutatására építő aktív portfólió-menedzselési stratégiákat! ( oldal) Ábrák segítségével magyarázza el az egyszerűsített Treynor-Black modell! (Mi a modell lényege? Az aktív portfólió összeállítása milyen főbb lépésekből áll? Miért „egyszerűsített” a modell?) ( oldal) Mi az ajánlati könyv? Milyen főbb ügylettípusokat különböztetünk meg (ábrákkal magyarázva)? Fajtájuk és időbeli hatályuk szerint milyen ajánlatokat különböztetünk meg? Mit jelent az, hogy „ajánlatok által vezérelt piac”? (Minden kérdést a Budapesti Értéktőzsdére értelmezve.) ( oldal) Lejáratuk szerint milyen két nagy csoportba sorolhatjuk a magyar állampapírokat? Röviden mutassa be a hazai állampapír-típusokat (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy, Kamatozó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy)! Mi a benchmark sorozat? ( oldal) Budapest, május 15. Sikeres felkészülést kívánunk! Andor György és Ormos Mihály Befektetések tavasz