KKV-AKADÉMIA előadás – Követeléskezelés eredményesen

Az előadások a következő témára: "KKV-AKADÉMIA előadás – Követeléskezelés eredményesen"— Előadás másolata:

1 KKV-AKADÉMIA előadás – Követeléskezelés eredményesen
Gazdasági mediáció dr. Szilágyi András, BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztály elnök

2 A mediáció a polgári per alternatívája
„Tisztelt Adós, kegyeskedjék fizetni!” Igen tisztelt Kovács Úr! Minden Demosthenésnél szebben beszél a tett! Levelünk alkalmat ad Önnek egy tettre. Egy beporosodott, vén számlakönyvben felfedeztük, hogy az Ön köztiszteletben álló neve 100 Forint tartozással van megterhelve. Ön bizonyára megfeledkezett róla, szíveskedjék tehát kiegyenlíteni! Budapest, Tisztelettel:

3 A gazdasági mediáció előzményei
Gyökerei a 2500 évvel ezelőtti ősi Kínában: a taoizmus és konfucionizmus egyaránt harmóniára törekedett, a gyakorlatban éles jogviták helyett egyezségre A gazdasági mediáció a konfliktusfeloldás egyik olyan formája, amely a hatvanas, hetvenes években az USA-ban fejlesztettek ki, és azóta is az üzleti élet nagyon sok területén eredményesen alkalmazzák Nyugat-Európán át Japánig világaszerte. Hazánkban március 17-e óta van lehetőség közvetítői vagy közismert néven mediációs eljárás lefolytatására a közvetítői tevékenységről szóló évi. LV. Törvény (Kvt.) alapján A mediare szó eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, békíteni, közvetíteni. „Mediare necesse est.”

4 A mediáció (közvetítés) fogalma, célja, feladata
Szószerinti fordításban a mediáció tehát közvetítést jelent. Ez alatt a vitás helyzetek megoldásában való pártatlan harmadik fél közreműködését értjük, akinek személyét mindkét fél elfogadja. A közreműködő gazdasági mediátorok segítenek a vitában álló feleknek abban, hogy problémájukra közösen elfogadott megoldást találjanak, és ezt írásbeli megállapodásban rögzítsék. A gazdasági mediátoroknak nem feladatuk, hogy ítéletet hozzanak vagy a vitában döntőbíróként közreműködjenek. A mediáció célja: hogy a mediátor segítséget nyújtson a vitás feleknek a jogvita egyezséggel történő lezárásához. Feladata: a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének szabályozása elsősorban azért került előtérbe, mert az érdekelt felek ügyére sokkal gyorsabb és olcsóbb megoldással szolgálhat, másrészt, mert a közismerten túlterhelt bíróságok tehermentesítését jelentheti, de ezen túlmenően hozzájárul a hazai konfliktuskezelő kultúra fejlesztéséhez is - e gondolat jegyében készült el a közvetítői tevékenység szabályozása.

5 A mediátor A BKIK Mediátorképző Akadémiát végzett gazdasági mediátor meghallgatja a felek álláspontját, engedi az érzelmek, indulatok felszínre kerülését, miközben segíti a feleket abban, hogy tisztázzák a tulajdonképpeni érdekeiket. Ezt követően a gazdasági mediátor arra törekszik, hogy a felek között ismét helyreálljon a kapcsolat. A vitában álló felek a mediátor segítségével megtapasztalják az eljárás folyamán, melyek a másik fél valós problémái, üzleti érdekei, és milyen érzelmek mozgatják. A gazdasági mediátor azon dolgozik, hogy a vitatkozó felek között kifejlessze a bizalmat és motiválja őket problémájuk megoldása érdekében az együtt gondolkodásra és az együttműködésre. A végső cél egy olyan polgári jogi konszenzuson alapuló magánokirat kidolgozása - nevezhetjük természetesen egyezségnek is -, amelyet a vitában álló felek saját akaratuk szerint aláírnak, és a gyakorlatban megvalósítanak.

6 A mediátorrá válás feltételei
A közvetítői névjegyzékbe az a természetes személy vehető fel kérelem útján, aki felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik igazolja a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés elvégzését büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, gondnokság alá helyezés nélkül sem cselekvőképtelen és egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok sem vonatkozik rá

7 Mediáció helye a konfliktuskezelés palettáján
HAGYOMÁNYOS ALTERNATÍV Peres eljárás Mediáció: megszűnt párbeszéd helyreállítása Választottbíróság Facilitáció: segített párbeszéd Békéltetés: közvetlen tárgyalások elmozdítása

8 Az eldöntendő kérdés: pozícióharc vagy üzleti érdekek?
A perben pozícióharc folyik igényekért, jogi követelésekért, míg a gazdasági mediáció a pozíciók mögött húzódó érdekekre koncentrál. A gazdasági mediáció során, a jogon kívüli kreatív megoldások keresésére helyeződik a hangsúly, nem a látszólagos igények, hanem a felek valós érdekeinek kielégítését keresi. Vezérelvként jelenik meg, hogy az érdeklődés a múlt helyett a jövőre irányuljon. A gazdasági mediációs eljárás további fontos követelménye, hogy a személyes és gazdasági, üzleti valós érdekek feltárásra kerüljenek. Az eljárás a konkrét célok keresésére és megfogalmazására irányul. Az eljárás eredményessége szempontjából fontos, hogy a tárgyalás alkalmával a közös és az ellentétes érdekek feltárásra kerüljenek.

9 Az eljárás alapelvei Nyilvánosság kizárásának elve: a közvetítői eljárás során számos olyan tény- vagy körülmény merülhet fel, amely a résztvevők gazdasági érdekét vagy személyiségi jogát érintheti, ezért a felek - ellenkező megállapodása hiányában – az eljárás diszkrécióját biztosítani kell. Költséghatékonyság elve: azon jogalkotói törekvést fejezi ki, hogy a közvetítői eljárások olcsóbbak legyenek a bírósági eljárásoknál; összegszerűen az egészségügyi közvetítői eljárás és a hatósági közvetítés során érhető tetten (közvetítő díjazása tételes árjegyzék vagy óradíj alapján); a közvetítői eljárásban felszámítandó díj összegében a felek szabadon állapodnak meg. Titoktartás kötelezettségének elve: a közvetítőt közvetítői tevékenység alatt és megszűnése után is titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást; a titoktartás alól törvény vagy a felek külön megállapodása adhat felmentést. Egyenlő elbánás elve: feltétlenül érvényesülő szabály, amely kimondja, hogy a feleket az eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni (Kvt. 32. §); ezzel ellentétes hatású szabályokban nem lehet megállapodni Kétoldalú meghallgatás elve: fenti elv érvényesüléséhez az szükséges, hogy mindegyik fél előadhassa ügyét, amelynek során a feleknek azonos tartamú időt kell biztosítani személyes érdekeik alapján kialakított álláspontjuk kifejtésére

10 Az egyes szakaszok általános értelemben
A mediáció folyamata A mediáció módszertani megközelítései eltérőek. Ebből következik, hogy nincs a mediációra vonatkozó eljárási rend. Az alább felsoroltakat általános sémaként kell értelmezni, és az egyes szakaszokat nem lehet mereven elválasztani. Némely szakaszok a nagyobb lélegzetű mediáció folyamán többször is ismétlődnek. A tapasztalt mediátorok tudják, hogy a felek közeledése a mediáció folyamatában nem lépésről lépésre, és nem egyenes vonalúan történik. Az egyes szakaszok általános értelemben 0.: előkészítés 1.: bevezetés a mediációba 2.: információgyűjtés, a tényállás és a jogi helyzet feltárása 3.: a pozícióktól az érdekekig 4.: kreatív ötletek gyűjtése, lehetőségek felvázolása, kiválasztása és értékelése 5. : az eredmények egyezségi megállapodásba foglalása

11 A mediációs és a bírósági eljárás összehasonlítása
Mediációs eljárás Bírósági eljárás Megindítása felek közös kérelmére egyik fél kérelmére, másik fél kényszerű részvétele Eljáró személy a mediátort a felek választják a bírót hivatalból jelölik ki Eljárás az alkalmazott konfliktuskezelési módszer szerint zajlik menetét törvény határozza meg kötelezően Célja a konfliktus közös megoldása jogszolgáltatás Hatékonysága gyors, olcsó elhúzódó döntés, drágább (illeték, szakértői-, ügyvédi munkadíj, stb.) Döntés mediátor tereli, de a felek hozzák meg bíróság dönt, felek megegyezését is a bíró irányítja Felek kapcsolata jövőbeni kapcsolatot javítja jövőbeni kapcsolatot rontja Eredménye a megoldással a felek elégedettek a megoldással az egyik- vagy mindkét fél elégedetlen

12 A mediációs és a bírósági eljárás különbségei
PER MEDIÁCIÓ Kényszerű A felek az idézésre kötelesek a bíróság előtt megjelenni és ott tényeket, iratokat feltárni akkor is, ha az számukra kedvezőtlen. Az eljárás a határozathozatalig tart. Önkéntes A feleknek teljes kontrolljuk van a másik fél vagy a mediátor számára feltárni kívánt tények, információk és dokumentumok felett. A fél bármikor kiléphet az eljárásból s ügyével bírósághoz fordulhat. Nyilvános, nem bizalmas A bírósági tárgyalás főszabály szerint nyilvános, azon bárki részt vehet, zárt tárgyalásra csak kivételesen kerülhet sor. Bizalmas A közvetítési eljárásban kizárólag azok vehetnek részt, akiknek a jelenlétéhez a felek hozzájárulnak. A jogszerűt kutatja A bíróság célja az, hogy felderítse: az adott esetben mi a hatályos jog szerinti helyzet, ami számos esetben nem tökéletesen esik egybe a felek akaratával, sem a méltányossággal. Lehet valami jogszerű de méltánytalan, vagy méltányos de jogszerűtlen egyidejűleg. Méltányos egyezségre törekszik Nem az az érdekes, hogy ki a hibás, kinek mekkora része volt a vitás helyzet létrejöttében. Az a lényeges, hogy közös erőfeszítés eredményeképpen egy olyan kompromisszum szülessen, amely mindkét fél számára méltányos.

13 További eltérések PER MEDIÁCIÓ Hosszadalmas és drága A végrehajtható bírósági ítélet megszületéséig biztosan több év telik el. Gyors és költséghatékony Az esetek többségében 1-2 tárgyalási nap alatt is megszületik az egyezség, amely anyagilag is előnyös mindkét fél számára Kiélezi az ellentétes érzelmeket Ellehetetlenítheti a későbbi kapcsolatokat. Levezeti a feszültségeket Gyakran a korábbinál is jobb együttműködés alapjául szolgál. Nyer-veszít („Win-Loose”) A perben csak az egyik fél nyer, ezért a másik fél szükségszerűen pervesztes lesz. Nyer-nyer („Win-Win”) A megegyezést kötő felek mindegyike megőrzi méltóságát és mindketten nyertesként távoznak.

14 Különbségek a számok nyelvén
Követelés értéke/pertárgyérték Bírósági eljárás illetéke A bírósági eljárás illetékéből mediációra fordítható óraszám Ft Ft 1 óra Ft Ft 2 óra Ft Ft 4 óra Ft Ft 11 óra Ft Ft 23 óra Ft Ft 59 óra Ehhez hozzájön az elsőfokú bírósági eljárásban, pénzben kifejezhető pertárgy esetén az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege, amely10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább Ft (azaz Ft), 10 és 100 millió Ft közötti pertárgyérték esetén az előző pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a (azaz Ft), de legalább Ft, A táblázatból jól látszik, hogy egy – a gazdasági jogvitákban igen alacsonynak számító - 5 millió forint pertárgy értékű ügynél a csak peres eljárás illetékéből megtérül a mediációt választani, miután tapasztalataink szerint a 4-5 alkalomnál több tárgyalás igen ritka, az eljárás idejének törvényi maximuma pedig 4 hónap.

15 A gazdasági mediáció mellett szóló jogi és pénzügyi érvek
A mediáció nem jelent joglemondást, az üzleti partnerek előtt változatlanul nyitva marad a bírósági út. A mediációs eljárás megindítása nem jelent kötelezettséget a megállapodás megkötésére, csak egy jó esélyt a megállapodásra, amelyet jogilag is indokolatlan elszalasztani. A bíróság legjobb szándéka ellenére sem tud az igazságszolgáltatásban meghatározott funkciója miatt olyan ítéletet hozni, amely akár csak a felperes igényeinek mindenben megfelelően, tényleges akaratának megfelelően döntené el a vitás ügyet. Könnyen belátható, hogy a peres eljárás illetékét, a szakértő(k) díját, a jogi képviselet jelentős költéségét, a pénzeszközök szükségszerű lekötését magában hordozó bírósági eljárással szemben milyen fokú versenyelőnyt jelent a nagyságrendileg alacsonyabb költséggel és időigénnyel járó gazdasági mediáció. Az üzleti jó hírnév, a kialakult arculat megőrzéséből fakadó előnyök a mediációs eljárás által lehetővé tett közvetlen megtakarításon túli anyagi hozadékkal járnak.

16 A gazdasági mediáció alkalmazási területei
A gazdasági mediáció hatékonyan alkalmazható többek között az alábbi esetekben: cégek szerződéseiből eredő jogvitákra, kártérítési vitákra hitelező és adós közötti egyezségek létrehozására felszámolásra, csődegyezségre munkáltató és alkalmazottak közötti vitákra alkalmazottak egymás közti vitákra munkaszervezési konfliktusokra a cég vezetésén belüli személyi problémákra, ellentétekre bevétel, elosztás, profit megosztás, befektetési alternatívákra munkahelyi zaklatásra, visszaélésre szerzői jogi vitákra, szellemi termékek tulajdonjogi vitájára

17 A BKIK gazdasági mediációs eljárásának megindítása
A BKIK gazdasági mediációs szolgáltatását a oldalon letölthető nyomtatvány kitöltésével postai úton vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik a kamaránál. A kamara a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban válaszol a felkérés elfogadásáról (kivéve összeférhetetlenség, egyéb akadályoztatás esetén) Elfogadás esetén meghívjuk a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatjuk őket a képviselet lehetőségéről. Minőségbiztosítási okból kizárólag a BKIK Mediátorképző Akadémiáján végzett, minisztériumi nyilvántartásba vett mediátorokat ajánlunk ügyfeleinknek.

18 Végezetül Felszólító levél csak profi követelésbehajtóknak – csomóra kötött zsinórral: Tisztelt Adós! „Emlékszik ön még azokra az időkre, amikor csomót kötött a zsebkendőjére, hogy egy fontos dolgot el ne felejtsen? Mi is szívesen kötnénk arra csomót, hogy rég esedékes 100 forint tartozását emlékezetébe idézzük. Miután azonban zsebkendőjével nem rendelkezhetünk, engedje meg, hogy legalább a mellékelt emlékeztető csomót küldjük el. Örvendenénk, ha meglazult üzleti kapcsolatunkat újból szorosabbra csomózhatnánk.”

19 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
Elérhetőségek KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! dr. Szilágyi András elnök BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztály BKIK Mediátorképző Akadémia További információk: Telefon: