2009. március 25.1 A földkérdés és a katolikus egyház a Horthy-korszak második felében Csíky Balázs előadása.

Az előadások a következő témára: "2009. március 25.1 A földkérdés és a katolikus egyház a Horthy-korszak második felében Csíky Balázs előadása."— Előadás másolata:

1 2009. március 25.1 A földkérdés és a katolikus egyház a Horthy-korszak második felében Csíky Balázs előadása

2 2009. március 25.2 Földkérdés  birtokmegoszlás aránytalanságai  mezőgazdaságban dolgozók nagy száma  szegényparasztok helyzete  mezőgazdasági munkások helyzete  gazdálkodási problémák  paraszti életszemlélet és életmód átalakulása

3 2009. március 25.3 Egyházi birtokok 1935-ben  877294 kh katolikus földbirtok (katolikus alapok birtokai nélkül számítva, római és görög katolikus együtt)  ebből 20% haszonbérletben  85% 1000 kh-on felüli birtok  ennek 15%-a haszonbérletbe adva  36% erdő  123810 kh református és evangélikus földbirtok együtt  ebből 18% 1000 kh-on felüli birtok

4 2009. március 25.4 Egyéb adatok  115135 kh Vallás- és Tanulmányi Alapok birtokai  ebből 73% haszonbérletben  16081844 kh magyarországi földbirtokok összterülete  ebből 9762974 kh szántóföld  2798477 kh haszonbérletben  4860622 kh korlátolt forgalmú birtok  ebből 20% haszonbérletben

5 2009. március 25.5 Általános áttekintés 1.  katolikus nagyjavadalmasok  püspökségek és érsekségek  káptalanok  szerzetesrendek  katolikus egyházi nagybirtokok között is jelentős különbségek:  pl. 1935: egri főkáptalannak 67447 kh, szombathelyi káptalannak 5285 kh  az egyházi birtok kötött (korlátolt forgalmú) birtok  egyházi elöljárók engedélye  főkegyúri jog vagyonfelügyeleti jogosítványa: VKM gyakorolta

6 2009. március 25.6 Általános áttekintés 2.  célvagyon:  a jövedelem meghatározott célokat szolgált: egyházi intézmények és iskolák fenntartása, kegyúri terhek, kongrua-hozzájárulás, papság és alkalmazottak személyi és dologi költségei, nyugdíja, egyéb kiadások (pl. segélyek)  de nem fedezi a jövedelem a kiadásokat: eladósodás, korszerűtlen gazdálkodás  egyházi célok fedezésére más források: Vallás- és Tanulmányi Alapok jövedelmei, állami költségvetésben szereplő egyházi és iskolai segély, egyházi adók

7 2009. március 25.7 Általános áttekintés 3.  egyéb terhek a birtokokon:  vagyonváltság  illetékegyenérték  belső kölcsön (1933)  milliárdos beruházási hozzájárulás (1938)  nagyfokú eladósodottság (1928-as adatok)  a 2000 kh-on felüli egyházi birtokok közül csak a váci és kassai székeskáptalan esetében haladta meg a tiszta jövedelem a pénzintézeti terhet  de nincs pénzintézeti teher 6 egyházi nagybirtokon  legnagyobb összegű terhek: egri székesfőkáptalan, kalocsai érsekség, pannonhalmi főapátság, jászóvári premontrei kanonokrend birtokain

8 2009. március 25.8 Általános áttekintés 4.  Piarista birtokok példája (1938)  művelés alatt álló terület: 20280 kh  irányítás: 20 okleveles gazda (3 rendtag), 1 erdőmérnök  állandó cselédek száma: 676 fő; a tisztikar és az állandó cselédcsaládok létszáma: 2616 fő  sokgyermekes cselédcsaládoknak családi pótlék; tiszti nyugdíjintézet; cselédeknek kegydíj;  2 uradalmi elemi iskola, 10 középiskola, kegyúri terhek, rend fenntartása, karitatív és szociális segítség  a nagybirtok példája a kisbirtok számára  a birtok jövedelme a rend fenntartásához és kulturális kötelezettségeihez nem egészen 50%-kal járul hozzá

9 2009. március 25.9 1930-as évek  előtérbe kerül a földkérdés  falukutató mozgalom  népi írók faluszociográfiái  Gömbös találkozója a népi írókkal (1935)  katolikus oldalon  Szent Imre Szenátus beadványai a püspöki karhoz (1935- 1936)  cikkek a Katolikus Szemlében (1934-1935)  KALOT: 1935 őszén, Szegeden Kerkai Jenő megteszi az első lépéseket  1936-os katolikus nagygyűlés témája a magyar falu

10 2009. március 25.10 Katolikus Szemle tanulmányai (1934-1935)  másfél év alatt 5 cikk és egy recenzió a telepítésről és a hitbizományi reformról  Egyházi birtokokkal kapcsolatban mit írnak?  amiben egyetértenek: a szerzők ellene vannak a radikális megoldásnak, azaz egy nagyarányú és rövid idő alatt végrehajtott földosztásnak, amely nincs tekintettel a gazdasági szempontokra  az egyháznak magának kell megoldania birtokai megreformálását  nemcsak az egyházi birtokokat, de a katolikusok kezén lévő világi birtokokat is védeni kell  egyházi közterhek: évente 6-7 millió P egyházi közadótól mentesülnek a hívek  kegyúri terhek: világi nagybirtokok viselik; földdel váltsák meg a telepítés során;  a közép- és nagybérlők kezén lévő területeket kisbérlőknek adni  kisbirtok  nagybirtok, kisüzemi  nagyüzemi forma  katolikus szempontból nem az a lényeg, hogy melyik jobb, hanem melyik tart el több családot  elaprózott plébániabirtokok összevonása középbirtokká

11 2009. március 25.11 KALOT  agrárifjúsági mozgalom  programok  Vezérkönyv (1937): földreform, minimális munkabér, családi bér, szövetkezeti földbérlés, mezőgazdaság iparosítása  Magyar Cél röpirat (1938), majd könyv (1939): radikális földreformprogram  népfőiskolák: 1940-től; egegi KALOT-falu;

12 2009. március 25.12 Földbirtokpolitikai eszközök  parcellázás  tartós haszonbérletek alakítása  földbérlőszövetkezetek  telepítés

13 2009. március 25.13 Keresztény párt(ok) programjai  kevés konkrétum  ellenzékben az 1930-as években  Keresztény Ellenzék programja (1931): telepítés  Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramja (1932):  mezőgazdasági cikkek értékesítésének biztosítása, mezőgazdaság átszervezése, termelési költségek csökkentése, hitelek rendezése, munkanélküliek elhelyezése  telepítés, kisbérletek (földbérlő szövetkezetek)  Egyesült Keresztény Párt programnyilatkozata (1937)  szóvá teszik, hogy nem történt semmi a telepítés ügyében

14 2009. március 25.14 Gömbös-kormány telepítési tervei  Nemzeti Munkaterv (1932) 51. pontja  földbirtokpolitika:  hitbizományi reform  telepítés  gazdaadósságok rendezése  szövetkezeti mozgalom  1935: telepítési törvényjavaslat

15 2009. március 25.15 Telepítési törvényjavaslat 1.  egyeztetés az egyházi nagyjavadalmasokkal  Serédi tárgyal a miniszterelnökkel, a kultuszminiszterrel  megbeszélés a miniszterelnökségen (1935. december)  belső egyházi egyeztetés a nagyjavadalmasok képviselőivel  püspöki kar tájékoztatása  kormányzati javaslatok:  püspöki kar önként ajánljon fel birtokokat: elutasítják  az egyházi nagyjavadalmasok egymás közötti megegyezéssel egyenlítsék ki a vagyoni aránytalanságokat

16 2009. március 25.16 Telepítési törvényjavaslat 2.  egyházi nagyjavadalmasok szempontjai:  elvileg nem igényelnek különleges elbánást  eddig is kivették részüket: jobbágyfelszabadítás, hadikölcsön, földreform  célvagyon: egyházi birtokot csak utolsó sorban vegyenek igénybe, terhek beszámítása  katolikus birtokra katolikusokat telepítsenek, egyvallású telepes községek; kegyúri terhek áthárítása;  a jogviszony ne a földbirtokos és a telepes között létesüljön: az állam szavatolja a telepes fizetési kötelezettségeinek teljesítését  nagybirtokosok szempontjai  törvényjavaslat végrehajtása 40 év alatt  az állam csak annyi birtokot vegyen igénybe évente, amennyinek a forgalmi értékét azonnal ki tudja fizetni készpénzben  közterheket a bérlők viseljék  ipari vállalatok és pénzintézetek vegyék ki részüket  szociális szempont: sokgyermekes családok előnyben részesítése

17 2009. március 25.17 Telepítési törvényjavaslat 3.  egyházi birtokok érintettsége az átengedésnél (terv)  csak a katolikus birtokok estek a törvényjavaslat hatálya alá  1000 kh-on felüli katolikus birtokok 5%-a  összes katolikus birtok 4,5%-a  nem minden egyházi nagyjavadalmast érint  leginkább érintettek:  egri főkáptalan, kalocsai érsekség, ciszterci rend  a három nagyjavadalmas által átengedett terület a katolikus egyháztól igénybe vett összes terület 70,5%-át tette volna ki

18 2009. március 25.18 Telepítési törvényjavaslat 4.  a javaslat parlamenti tárgyalása  képviselőházi tárgyalás: elsősorban kereszténypárti képviselőkön keresztül szól bele a püspöki kar: Túri Béla, Esterházy Móric, Gyömörey Sándor, stb.  felsőházi tárgyalás:  katolikus nagyjavadalmasok nem szólnak hozzá a vitához  lényeges kérdések eldőltek az informális egyeztetéseken  Felsőház szerepe csekély  1936: XXVII. törvény  1936. júl. 15-én hirdetik ki, de csak 1937. aug. 1-jén lép hatályba  kedvezmények az egyházi nagybirtokoknak  Országos Telepítési Tanácsban erős képviselet  katolikus telepítési bizottság: a törvény végrehajtási rendelete konkretizálja jogkörét: a földművelésügyi miniszternek tájékoztatási kötelezettsége van, ellenőrzik, hogy ne vegyék igénybe nagyobb arányban az egyházi birtokot, mint a világit

19 2009. március 25.19 Egri főkáptalan telepítési ügye  1936 októberében pattan ki az ügy  ORLE közlönyében felhívás: kifejezetten református telepeseket toboroznak az egri főkáptalan birtokára  Serédi a miniszterlenökhöz fordul, de nem történik semmi, ekkor Czapik Gyula lép: sajtó nyomása  a telepítéssel kapcsolatos adatok valószínűleg az FM-ből kerültek ki: a protestánsok adatai egyeznek a hivatalos adatokkal  kínos időzítés: 1936 novemberében megy Horthy a Vatikánba  minisztériumi vizsgálat:  nem a minisztériumi előadóktól jutottak ki az adatok  egyetlen református lelkész akciója, nem szervezett összeesküvés  Nem lehet vallásfelekezet alapján senkit előnyben részesíteni? hivatalos állaspont  miniszterelnöki ígéret

20 2009. március 25.20 Új Nemzedék ügye  1938. december 30.: Fehértájy Tibor cikke a földformról:  egyházi és iskolai birtokok érintetlenül hagyása  összesen 5 millió kh igénybe vétele 3 év alatt  lakóépületek és gazdasági épületek felépítéséhez az állam ad pénzt  kártalanítás államkötvények formájában  Glattfelder püspök felháborodása: túlhaladja a Károlyi-kormány elképzeléseit, bolsevik programban van ilyen   Serédi: amíg nem tesznek közzé „ellenkező, iiletve helyes felfogású” cikket, KSV püspökkari segélye visszatartható  1939. január 14-én megjelenik Kossuth Lajos cikke  csak az jusson földhöz, akinél adottak a művelés feltételei; középbirtok védelme;  a földreformmal együtt a gazdasági cselédség javadalmazását és biztosítását is rendezni kell  az Új Nemzedékhez érkezett olvasói levelek radikálisabb hangvételűek

21 2009. március 25.21 Újabb reformelképzelések 1.  1938: Imrédy kaposvári beszéde  kishaszonbérletekről szóló törvényjavaslat  1939: kormányváltás, választások  csak 1940-ben születik meg a törvény  egyházi nagyjavadalmasok szempontjai, észrevételei:  a javadalmas ne az egyes kisbérlőkkel, hanem az állammal léphessen szerződéses viszonyba; bérbe adott birtokok után kivetett adók csökkentése;  1939. jan. 13.: rendkívüli püspökkari ülés: az egyház nem ellensége a szociális reformnak; kegyúri terhekre földrész biztosítása; kártalanítás: állampapírokban nem bíznak; sokgyermekesek előnyben részesítése;  1939 ősze: későn kapja meg Serédi a törvényjavaslatot, kifogásolja az egyházi birtokok hátrányos sorolását;

22 2009. március 25.22 Újabb reformelképzelések 2.  Serédi beszéde a Felsőházban 1939. december 12-én:  a püspöki kar hajlandó birtokaival a reformokhoz hozzájárulni  egészséges házhelyakció, többgyermekesek előnyben részesítése  az egyházi birtokosok a múltban is hozzájárultak a reformokhoz  célvagyon: teherviselő képességét biztosítani akarják  jövedelmük csökkenni fog  kérik az illetékegyenérték és a milliárdos beruházási kölcsön arányos csökkentését  a földművelésügyi miniszter ellenőrizze a kisbérlők okszerű gazdálkodását, hogy a föld termőereje ne csökkenjen  kisbérek összege ne csökkenjen  nagybirtokosoknak fizetett bérek összege hatással van a kisemberek kisbérlői által fizetett összegre  igénybevétel határidejének rögzítése  másvallású birtokosok  felekezeti iskolaadó veszélybe kerül

23 2009. március 25.23 Újabb reformelképzelések 3.  1940: IV. tv.  telepítési törvény fokozottabb ütemben való végrehajtására  kivétel: kishaszonbérletbe átengedésre kijelölhető terület csökken, ha a tulajdonos feladata tanítás vagy a nemzeti közművelődést elősegítő cél megvalósítása  1940. október: Keresztényszocialista Földmunkások és Földművesek Országos Szövetségének kérelme a püspöki karhoz:  földbérlőszövetkezetek alakításával katolikus kisemberek kezébe juttatni az egyházi birtokokat, mint az egyháztól elismert szervezet  püspöki kar: a szervezet nem alkalmas, de helyette a katolikus érdekeket képviselő bizottságot alakítanak

24 2009. március 25.24 Jogszabályi áttekintés  1936: XXVII. tv.  25 év alatt 34-35 ezer 8-10 holdas családi birtok létrehozása és kishaszonbérletek alakításának támogatása  1939: IV. tv. második zsitótörvény  kb. 5 ezer zsidó birtokot köteleztek több mint 400 ezer kh átengedésére  1940: IV. tv.  10-15 év alatt évi 1000 ezer kh föld szétosztása bérletek és házhelyek formájában  1942: XV. tv.  zsidók birtokainak elvétele: ingatlanszerzési tilalom, átengedésre kötelezés

25 2009. március 25.25 Problémák a telepítés végrehajtása során  vallási kérdések: egyvallású telepek legyenek  földművelésügyi miniszter megígéri, de jelzi a problémákat  egyházak földhöz juttatása  egyházi célú ingatlanok kijelölése és ingyenes juttatása  ha kisebb ingatlanokról van szó, azok elvonása a földművelők elől nyugtalanságot keltene  kegyúri terhek  visszacsatolt területeken  a földreform során kegyurak birtokainak felosztása  Összes kegyúri váltságföldet egy tagban kijelölni?  Serédi: kezelés kevésbé ellenőrizhető, nagyobb kiadások  plébániai javadalmi földek igénybevétele házhelyek céljára  javadalmast tekintsék földművesnek  Csereterületként zsidóbirtokok?

26 2009. március 25.26 Kérdések, következtetések  Egyházi birtok célvagyon jellegét hogyan lehet összeegyeztetni a szociális érzékenységgel?  nagybirtokok integritásának védelme, rossz gazdálkodás miatt is  bérbeadás gazdasági kockázatai  pápai enciklikákban kifejtett szociális szempontok  mezőgazdasági munkanélküliek többsége is katolikus  a hívektől vállal át terheket az egyházi birtok  mezőgazdasági nagyüzem versus kisüzem  nagybirtok elsőbbsége  gazdaságtalan működés  óriási aránytalanságok az egyházi birtokok kategóriáján belül is  politikai alkufolyamat jellemzői  informális, háttéregyeztetések; Országgyűlés két házának szerepe  kommunikáció  szóban támogatják a reformokat a nagyjavadalmasok  kedvezményeket akarnak kiharcolni  felekezeti szempontok