Magyarország iparosodása

Az előadások a következő témára: "Magyarország iparosodása"— Előadás másolata:

1

2 Magyarország iparosodása
Készítette: Ecsery Ádám Alias: Cserkó Ádi

3 Vázlat - Bevezetés 1. Iparfejlődés a feudális Ny-Európában
2. Iparfejlődés a feudális Mo.-on 3. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában ( ) 4. A magyar ipar helyzete a XVI. sz.-tól a XIX. sz. első feléig 5. Az ipari forradalmak Ny-Európában ( ) 6. Az ipari forradalmak Mo.-on ( )

4 I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában

5 I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában
A feudális iparfejlődésnek 3 lépése van: 1. Városiasodás 2. Céhesedés 3. Országos ipar kialakulása

6 II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon

7 II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon
1. Árpád-kor ( ) 2. Változások Károly Róbert alatt (XIV. sz.) 3. Iparfejlődés a Hunyadiak alatt (XV. sz.)

8 Árpád-kor (1000-1301) Megkésett államiság
felvevőpiac a nyugat-európai iparcikkeknek Hazai ipar fejlődése lassabb Kézműipar a nagybirtokokon, önellátás szintjén Bányászat: Körmöcz-, Selmecz-, Besztercebánya Kivételesen fejlett ipar az erdélyi szász városokban

9 Változások Károly Róbert alatt ( XIV. szd.)
Ország újraegyesítése és a nyugati minta átvétele: Városiasodás: Mezővárosok Szabad királyi városok Céhesedés: Céhek a legfejlettebb erdélyi szász városokban alakulnak

10

11 Fejlődés a Hunyadiak alatt
A XV. Szd. Második felére országos piac A kétszáz éves lemaradás, mezőgazdasági jelleg A városi polgárság nem válik igazi renddé

12 Hunyadi János Hunyadi Mátyás

13 III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780)

14 III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780)
A kora kapitalista iparfejlődés lépései: 1. A manufaktúrák létrejötte 2. A feudális gátak ledöntése

15 A manufaktúrák létrejötte
A termelést részfolyamatokra bontják A munkás könnyen szerez rutint egy részfolyamatban, így a munkatempó gyorsabbá válik. A manufakturális termelés ezért hatékonyabb és olcsóbb mint a kistermelői. Manufaktúrák típusai: Szétszórt = Bedolgozói rendszer Központosított: az üzemi helységet és munkaeszközöket is a tulaj biztosítja

16 A manufaktúrák létrejötte
Azt a történelmi folyamatot, amely során a kistermelők elvesztik munkaeszközeik tulajdonjogát, és azok tőkés befektetők kezén halmozódnak föl, eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük.

17 A feudális gátak ledöntése
Polgárság adói és monopóliumai Cserébe védelmet élveznek Megerősödnek Polgári forradalmak törnek ki A polgári forradalmak után olyan alkotmányok születnek, amelyek törvényen kívül helyeznek egy csomó adófajtát.

18 IV. A magyar ipar helyzete a XVI. századtól a XIX. század első feléig

19 IV. A magyar ipar helyzete a XVI.századtól a XIX. század első feléig
1. Ipar a három részre szakadás alatt (XVI-XVII- szd.) 2. Ipar a Habsburg abszolutista államban ( )

20 Ipar a három részre szakadás alatt
A nyugati élelemhiány  kelet-európai mezőgazdasági cikkek keresetté válnak. Emellet nyugati iparcikkek áramolnak az országba. Kialakul a kontinentális munkamegosztás, NY: ipar K: mezőgazdaság

21

22 Ipar a három részre szakadás alatt
Fontos iparágak: Királyi-Magyarország: Ötvösség Erdélyi Fejedelemség: Bethlen Gábor alatt hadi célú megrendelés céhen kívüli vállalkozóknak A Rákóczy-szabadságharc alatt a textiliparban és a fémfeldolgozásban is manufaktúrák alakultak.

23 Ipar a Habsburg abszolutista államban
Az ország a kontinentális munkamegosztás helyett egy helyi munkamegosztási rendszerbe kényszerül. Ausztria: ipar Magyarország: mezőgazdaság

24 A birodalmi Munkamegosztás

25 Ipar a Habsburg abszolutista államban
Ipari törvények: 1754: Kettős Vámhatár (Mária Terézia) ig Külső: Habsburg Bir. körül külföldi iparcikkek vámja magas, a Birodalom ipara jól jár Belső: Magyarország körül élelmiszerek és nyersanyagok vámja alacsony iparcikkek vámja magas

26 Mária Terézia

27 Ipar a Habsburg abszolutista államban
A Reformkor ( ) : 2 probléma A Birodalmi munkamegosztás A feudális gátak Reformkori beruházások

28 A Reformkor A Birodalmi munkamegosztás : 1844-ben Kossuth megalakítja a Védegyletet Társadalmi szervezet, amelynek tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül csak akkor vesznek külföldi árut, ha nincs magyar alternatívája.

29 A Reformkor A feudális gátak : Áprilisi törvények Jobbágyság: nincs szabad munkaerő – kötelező örökváltság Ősiség törvénye: nem lehet földre hitelt felvenni – eltörlik Feudális eredetű monopóliumok és adók: elvonják a tőkét – helyettük közteherviselés

30 A Reformkor Beruházások: Ullman Móricz - Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítása Cukorgyárak, papírgyárak és vasútvonalak Első gőzvontatású vasút: 1846-Pest-Vác Széchenyi: Vaskapu, Tisza-szabályozás, Dunai gőzhajózás beindítása

31 V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában
( )

32 V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában (1780-1914)
1. Az első ipari forradalom ( k.) 2. A második ipari forradalom ( )

33 Első ipari forradalom Kulcsszó: gépesítés A gép energiaforrása a gőz
Először a mindennapos használatú áruk terén gépesítenek, például a ruhagyártásban. Így alakul ki a könnyűipar. Az itt képződött tőkén a mezőgazdaság gépesítése Majd a gépgyártás gépesítése. Így alakul ki a nehézipar. Mivel a gépek megvételére nagy tőke kell, így felértékelődik a bankkölcsönök szerepe. A közlekedés fejlesztése

34 A második ipari forradalom
Kulcsszó: tömegtermelés Új energiaforrás a kőolajszármazékokkal működő robbanó motor, és az elektromos energia. Vegyi gyárak és elektromos erőművek A tőkét centralizáló óriás részvénytársaságok, monopóliumok jönnek létre A bankok maguk is alapítanak ipari vállalkozásokat – Finánctőke Túltermelési válságok, állami beavatkozás a gazdaságba

35 VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914)

36 VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914)
- A kiegyezés rendszere - A gazdasági kiegyezés - Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén - Az első ipari forr. eredményeinek átvétele A második ipari forr. eredményeinek átvétele Tudomány

37 A kiegyezés rendszere 1867-ben létrejön a kiegyezés Egy kétpólusú, duális politikai rendszer jött létre: az OMM.

38 A gazdasági kiegyezés A gazdasági ügyek tíz évenkénti újraegyeztetése Mo. átvállalta az osztrák államadóság egy részét Osztrák-Magyar Nemzeti Bank felállítása Közös vám-és pénzrendszer (a kettős vámhatárt már 1851-ben eltörölték)

39 Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén
A feudális gátak végleg ledőltek Ami hiányzik: hazai tőke, megfelelő úthálózat, korszerű mezőgazdaság, szakértelem. Későn iparosodás hátrányai:első ipari forradalom eseményeit csak továbbfejlődött formában lehetett megvalósítani.

40 Az első ipari forr. eredményeinek átvétele
- A bankrendszer - A közlekedés és hírközlés - Mezőgazdaság - Élelmiszeripar - Nehézipar

41 A bankrendszer 5 külföldi nagybank alakul és több száz kisebb takarékpénztár 1873 után - Rotschildok alapította Magyar Általános Hitelbank 1880-ra megerősödik két magyar alapítású nagybank: JelzáloghitelbankPesti Magyar Kereskedelmi Bank

42 A közlekedés és hírközlés
Vasútépítés: Kamatbiztosítás: Az állam garanciát vállalt nyereségtelenség esetén a nyereség kifizetésére. Baross Gábor-Magyar Államvasutak Hídépítés: Margit-híd Távíró- és Postaszolg. : 1871 – magyar postabélyeg Hajózás: 1882 – Adriai Tengerhajózási Rt.

43 Mi lett ebből a vállalatból…
Baross Gábor

44 Mezőgazdaság tőkés átalakulás: fizetett munkások, korszerű technika, gépesítés

45 Élelmiszeripar A közös vámterület-könnyűipar gyenge Húzóágazat az élelmiszeripar Malomipar: Az 1870-es évekre világszínvonalú lesz. Budapesten 12 nagy gőzmalom Acélhengerszék szeszipar és cukoripar

46 Vonatok, malomipari berendezések és mezőgazdasági gépek
Nehézipar Gépipar: Vonatok, malomipari berendezések és mezőgazdasági gépek A legfontosabb budapesti gépgyárak: Államvasutak Gyára Óbudai Hajógyár Ganz Hajó-, Vagon-, és Villamossági Gyár Láng Gépgyár Bányászat: Szén: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt Vasérc: Rimamurány Vasércfeldolgozó Üzem

47 A második ipari forr. eredményeinek átvétele
Monopolizálódás, tőkecentralizáció. Bankok ipari szerepvállalása 1881: Rimamurány-Salgótarjáni vasmű, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkéjén Az állami beavatkozás nálunk a hiányzó könnyűipar felépítését is célul tűzte ki: 1. lépés: 15 éves adómentesség 2. lépés: 1907: iparpártolási törvény: 10 éves iparfejlesztés

48 Vége

49