Ifjúsági Motiváció Mozgásban az ifjúság Szeged, 2005

Az előadások a következő témára: "Ifjúsági Motiváció Mozgásban az ifjúság Szeged, 2005"— Előadás másolata:

1 Ifjúsági Motiváció Mozgásban az ifjúság Szeged, 2005
A sikeres ifjúság mozgósítás lehetőségei Előadó: Dancsó Angéla Előadó és szerkesztő: Kotogán Róbert

2 Támogatók: 1. Mobilitas 2. Humanistic Központ

3 Kamaszkor jellegzetességei:
Egyik héten ez érdekli, másik héten más. Rendetlenség Hirtelen indulatváltás Kételyek, vívódások Kamaszkori fiziológiás lustaság Mániákus igazságkeresés Titka van Újdonságra érzékenység Azonosulás, példakövetés Begubódzik Testi önkritika – más eredetű lelki feszültségeket vezet le Magányosság – amit a hobbi oldhat Nem tud nem szemtelen lenni, nem ítélkezni, hiszen folyamatos túlhúzott állapotban van Amit a szülő mond a hülyeség, semmi köze hozzá

4 Kamaszkor jellegzetességei:
Külső minták utánzása Zavart tétovaság Végig próbálgatja a környezetben látott magtartásformákat A kamaszkor az erőteljes szellemi érés s az ezzel járó éles ítéletalkotás korszaka; a kamasz maga is szenved attól, hogy az eddig hozzá közel álló embereket hírtelen karikatúraszerűen kezdi látni. Az ebből fakadó feszültség levezetése a szemtelenség, amit jó, ha humorral tudunk fogadni. Ezeken a zűrzavarokon átbotorkálva talál el önmagához az ember, lesz az egyénieskedő kamaszból egyéniség. Magával van baja, csak kivetíti az egész világra. A személyiség kialakulása bezárkózik és közben szeretetre éhes, a mindenestől elfogadó szeretettre

5 Meghosszabbodik a felnőttkor előtti életszakasz.

6 1. Adoleszcencia életszakasza (12-18 év):
Testi változások és ezek kihatása a lelki életre Önismereti érzékenység, énkép megszilárdítása, identitás kialakulása (ki vagyok én?, milyennek látnak mások?, mi a fontos számomra? stb.) Fokozott kockázatvállalás Átmeneti állapot: már nem gyermek, de még nem felnőtt Kortárs kapcsolatok jelentősége megnő Ideiglenes érzelmi leválás a családról

7 2. Posztadoleszcencia életszakasza (18-29 év):
Tanulási idő meghosszabbodása, munkanélküliség, anyagi okok miatt a fiatalok szüleik támogatására szorulnak Nem állnak előttük a felnőttkorral járó lehetőségek, és nem vállalhatják a felnőttkori kötelezettségeket Otthon gyerekként, máshol felnőttként viselkednek. Ebből adódóan szerepzavarba kerülhetnek (pl. otthon megtehetem, de máshol nem). Rohanó világ értékrendjét követik (pénzhajhászat, hatalom). A valós értékek háttérbe szorulnak, sőt gyakran nem is kapnak otthonról megfelelő mintát az értékeket illetően.

8 Hatások… A globalizáció, a fogyasztói társadalom okozta értékválság hatására a fiatalok esetében is civilizációs korszakváltásról beszélhetünk.

9 A FIATALOK ÉLETÉBEN FONTOS SZEREPET JÁTSZÓ SZEMÉLYEK
Szülők, család: őszinteségen alapuló, biztonságot adó, értékeket közvetítő környezet teremése. Pedagógusok: bizalmi kapcsolat kialakítása; személyiség kibontakoztatásában való segítés. Kortársak: támogató, biztonságos közeg Szerelem, társ: felnőtti minta követése (valahova tartozás érzése, felnőtt identitás érzése) Segítők: bármilyen élethelyzetben segítséget nyújtó környezet (ha nem akar, vagy nem tud hova fordulni a fiatal)

10 Motiváció 1. Alapvető motívumok 2. Szociális motívumok
- A szexualitás és az utódgondozás motívuma - Segítő viselkedés, alturizmus 3. Kíváncsiságmotívumok - Extrinzik és intrinzik motiváció 4. Teljesítménymotiváció: cél elérésének motívuma, és a kudarc elkerülésének motívuma

11 Extrinzik és intrinzik motiváció
Extrinzik motiváció: eszköz jellegű motiváció. Az extrinzik jelző arra utal, hogy a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése, vagy külső tényező játszik szerepet. Intrinzik motiváció: önjutalmazó motiváció, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. Maslow motivációs elmélete 5. Az önmegvalósítás szükséglete 4. Az önbecsülés szükséglete 3. Szociális szükségletek 2. Biztonsági szükségletek 1. Fiziológiai szükségletek

12 A MOTIVÁLÁS LEHETŐSÉGEI
1.     Közösséghez tartozás érzése 2.     Biztonságos környezet teremtése 3.     Célok nyújtása 4.     Érdeklődésnek megfelelő programok szervezése 5.     Önként vállalt erőfeszítésre épülő programok 6.     Értékrend erősítése 7.     Siker érzésének biztosítása

13 Műhely munka következik!

14 Mire szeretnénk motiválni? Brainstorming
Kirándulás és tábor Szexuális felvilágosítás AIDS prevenció Érdekképviselet Bűnmegelőzés Közlekedésbiztonság Grafológia Pszichológiai tanácsadás Történelem, kirándulással, szakkör Játék, személyiségfejlesztés Buli, zene, szórakozás Véradásra propaganda Természetvédelem, kirándulás Számítástechnika, internet Kommunikációs tréning Párkapcsolati tréning Diák jogok Környezeti nevelés Ifjúsági vezetőképző Drogprevenció Előadás – életvezetésről

15 Mire szeretnénk motiválni? Brainstorming
Párkapcsolati tréning Környezetvédelem, faültetés, természetvédelem Konfliktuskezelés. Gyerek - szülő Feszültségoldás: relaxáció, agykontroll, jóga, wellness Kreativitás fejlesztése Önismereti programok Versenyek Pályaválasztás és állásbörze Sport

16 Motiválatlanság okai: Brainstorming
Labilis hangulat Értékrendek eltolódása (nem érték a kultúra és a nagy közösség az együttlét, inkább egymással vannak A sok pedagógus nem szereti a tenni vágyó fiatalokat Pénz a fontos, mint külső motivációs erő Közös nyelv hiánya, akadály a közösségben A kultúra nem érték, motiváltak csak másra Információ hiány, nem tudnak sok programról Sok nem megfelelő program Kötelező elutasítása, hasznossága ellenére Szervezők nem keresnek visszajelzést

17 Motiválatlanság okai: Brainstorming
Ismerkedés nehézsége Ismeretlentől való félelem Passzivitás, jól el van egyedül Túlterheltség Érdeklődés hiánya, nyitottság hiánya Túl sokat kapnak, nem kell + Lusták (fiziológiai lustaságon túl) A fiatal szervezetek nem várnak ki, míg bekerülnek a köztudatba Segítő szándékú felnőtt kevés Kevésbé munkás szórakozást keresnek a fiatalok Alacsony a felelőségi szint: „Nem baj, ha nem megyek” Elismertség hiánya az ifjúsági programok alatt

18 Motiválatlanság okai: Brainstorming
Média hatása a kultúrálatlanságra Nem motiváltak a vélemény nyilvánítására Nem „tanított és divat” önmaguk vállalása és keresése Az iskolák kimaradnak a szervezésből. Kevésbé jut el az iskolákba az információ vagy a diákhoz nem jut el, megakad a titkárságon, vagy az igazgatóhoz, és tőle nem jut tovább. Nincsen konkrét felelős személy, akinek el lehetne küldeni az iskolákban Nem tudatos a segítés a szervezetek között. Cél nélküliség (nincs mihez rendelni a programválasztást) Beilleszkedés nehézsége.

19 Kommunikáció sajátosságai
Kódolás dekódolás Adó üzenet vevő 7%, Verbális; 35%, Metakommunkáció; 23% Nonverbális Metakommunikáció : hangszín – erő – magasság, seb.-súly, lejtés, szünetek, artikuláció, hordozás, dallam Mozgás: gesztus, teszbeszéd, ölt./szag, térközszabályozás.

20 Már a projekt elején… A „kérdõszavak"ábrája - avagy a „Laswell-módszer ” Miért? Minek? Ki? Mikor? és Hol?-ez az öt klasszikus kérdés segít tisztázni a projekthez kapcsolódó „miérteket ” és „hogyanokat ”. A kérdések komplett listája nagyon hasznos pályázatok felvázolásánál vagy elkészítésénél, különösen,ha nincs a pályázatoknak elõre meg- határozott formája.

21 Szükséglet-analízis (igényfelmérés)
Miért? Miért szükséges a projekt? Miért fontos? Miért lesz mindenki érdekelt benne?

22 Társadalmi elemzés Akár társadalmi valóságnak, akár közösségnek nevezzük –akár társadalomnak általában véve 6 –a projektnek, amibe belefogunk, tükröznie kell a megcélzott csoport(ok) igényeit, feltételeit, sajátosságait, ezeket kell megválaszolnia, és ezekkel kell összhangban lennie. A jó és rossz projektek közti különbség abból adódik, hogy a projektek mennyire tükrözik a társadalom, vagy a projekt célcsoportja szükségleteit. Az a megközelítés, hogy a társadalomban elõször igényeket kell generálni, amelyek megteremtik a keresletet, túlságosan kockázatos ahhoz, hogy érvényes elv lehessen. Korlátozott mértékben rendelkezésre álló erõforrásokról, emberekrõl,a fiatalok részvételének, aktív állampolgárságának és autonómiájának kérdésérõl beszélünk.

23 A szükséglet-analízis kiterjed…
…a projekt térségében azon társadalmi, politikai és gazdasági feltételek feltárására, amelyek miatt a projektre szükség van. Kapcsolódhat a célcsoport helyzetéhez, vagy az egész közösség általános helyzetéhez. A társadalmi elemzés kulcsfontosságú, mert meghatározhatja az általános társadalmi célokat és konkrét célkitûzéseket és az elfogadott cselekvési programot is. Másrészrõl a projektetkülönösen, amikor a társadalmi kirekesztéssel foglalkozik, helyi kontextusba kell helyezni, és a helyzet megváltoztatását vagy javulását célzó célokhoz kell kapcsolni. A társadalmi elemzés segít a célcsoport megtalálásában is.

24 A szükséglet-analízis a következõk ellenõrzését jelenti:
•Mi az,amit az érintett fiataloktól/fiataloknak/ fiatalok által kívánunk? •Mennyire jelent ez prioritást? •Akarja ezt a közösség,az ifjúság? •Különbözik attól,ami eddig történt? •Van-e értelme saját kontextusában? •Milyen változás fogja követni a projektet? Ahhoz,hogy pozitív válaszokat kapjunk ezekre a kérdésekre -vagy hogy egyáltalán tudjuk,hogyan kell kezelni ezeket -,az alábbi kérdések és megol- dási javaslatok lehetnek segítségünkre:

25 A szükséglet-analízis kiterjed…
•Ki határozta meg, hogy ezek az igények prioritást élveznek? A közösségen kívüli vagy belüli emberek? •Csináltak-e már hasonlót ugyanabban a közösségben vagy a közösség környezetében? Mennyiben lenne az új projekt eltérõ? Hogyan kerülhetné el a korábbi projektek csapdáit? •Kivel konzultáltak egy ilyen projekt lehetõségérõl? Hogyan illeszkedik a térségi közintézmények és magánkezdeményezések törekvéseihez? •Milyen mértékig veszi számításba azoknak az embereknek a törekvéseit, igényeit és vágyait, akiknek segíteni kíván? Hogyan vontuk be õket, illetve konzultáltunk velük az igényfeltárás során?

26 FONTOS!!! NE… NE kezdjünk projektet a közösségben befolyással bíró emberek ellenében! (Szabotálhatnak.) NE gondoljuk, hogy mindent tudunk! NE a fiatalokért csináljuk, velük csináljuk! NE csináld csak azért, mert divatos! NE ess passzivitásba, fatalizmusba vagy pesszimizmusba! Szükségletanalízis

27 FONTOS!!! TEGYÜK EZT: •Kérjük ki a projektbe bevontak véleményét!
•Kérjük ki különbözõ emberek véleményét, a potenciális partnereket, szponzorokat is beleértve, vagy egyszerűen csak azokét, akik támogatására szükség lesz (legalább nem lesznek ellene)! •Gondoljuk át, milyen társadalmi folyamatokat indíthatunk be (pozitívat és negatívat)! •Vizsgáljuk meg a máshol lezajlott hasonló projektek eredményeit (működött?)! •Ne felejtsük el, hogy nem létezik objektív elemzés! •Akkor tegyük, amikor meg kell tenni! •Ne féljünk ár ellen úszni!

28 Célok – ifjúsági csoport (példa)
Összetartás, kisebb szellemi közösség létrehozása Ön- és csoportfejlődés Toleráns magatartás Készségek elsajátítása és fejlesztése Közös programok szervezése A lehetőségeinkhez képes: szervezett segítségnyújtás Egészséges életmód Természetvédelem A csoport hosszú idejű életben tartása

29 Motiválási lehetőségek: Brainstorming
Jó program, amely fejleszti a jellemet. Jellemek tartják, akik minták lehetnek Munkát vinni a programokba és az elmarasztalásba Lendületes toborzás toborzás Érdekes, értelmes program Elismerés a sikerekért Ajándék a résztvevőknek Pörögjön az egész Elfogadás a programban, társaságban Személyes reklámnál először ismerősök – azok ismerősei, személyes meghívás, Személyes megkeresés (időigényes) Minél több embernek továbbadja, ezt jutalmazni

30 Motiválási lehetőségek: Brainstorming
Szórólap Célirányos reklám Bulikon, vagy ott megjelenni ahol sok fiatal van Referencia – elégedett fiatalok Nyílt nap – bemutató Média, mint szponzor A programokban ne jelenjen meg a pénz, mint érték Sok közösségfejlesztő, csapatépítő elem a programban A kultúrát a divatos dolgokkal becsempészni Törekedni a minél szélesebb programhirdetésre Fakultatív programok mellett, lehetnek kötelező, de érdekes programok az iskolákkal együttműködve.

31 Motiválási lehetőségek: Brainstorming
Megjelentetni és képviselni a véleményüket. Szorosabb együttműködés az iskolákkal, ott legyen egy megbízott ember akihez lehet fordulni. Sorosabb együttműködés a civil szervezetek között, egymás támogatása A fiatalok céljainak támogatása , azok kitűzésének serkentése. Minél többet mutassunk meg Önmagunkból és a programokból. Kampány az együttlét mellett és a magány ellen. Nagyobb elkötelezettség megszerzése Stb

32 Műhelymunka képei

33 Műhelymunka képei

34 Műhelymunka képei

35 Műhelymunka képei

36 Műhelymunka képei

37 „Ezek a mai fiatalok…” A fiatalok keresik az élményeket és a lehetőségeket. Legyünk gyorsabbak és okosabbak azoknál, akik a profitért toborozzák a fiatalokat. Ha Neked fontos, hogy értékteremtő programokat közvetíts a fiataloknak, legyen az is fontos, hogy ez el is jusson hozzájuk. Fejezd ki magad, és az előnyöket, ehhez egy eszköz lesz az Ifjúsági Nonprofit Marketing!

38 Melléklet A következő diákat iránymutatás céljából készítettük a következő összejövetelünk témájához. Válogatás annak témaköreiből.

39 Nonprofit Ifjúsági Marketing Először önmagad változtasd meg!
A programunk vonzereje maga a program. „Jobb valósága” megkönnyíti a marketinget, olcsóbbá és sikeresebbé teszi azt. Önmagunk túlértékelésének veszélye. Tegyük fel, hogy nem elég jó, ahogy csináljuk . Nem tragédia. Kénytelenek leszünk javítani rajta. Kérdezd csak meg magadtól, ki szabja meg a mércédet: a többi szervezet, az egód vagy akiknek szánod, a közönséged? Ne törődjünk a hasonló szervezetekre jellemző színvonallal! A szolgáltatás egy olyan világ, ahol a csekély erőfeszítések gyakran óriási, bár sokszor távoli hatást idéznek elő. Vállaljuk, hogy hibákat! A nagy hibák nagy esélyek!

40 Marketing tervezés Írj reklámszöveget a programodhoz!
Ha egy hét múltán sem tudsz valamirevalót összehozni, hagyd abba az erőlködést, és kezdj el dolgozni a programon! A marketingtervezés első számú szabálya Az abszolút nulláról kell indulni. Azt kell megkérdezni: „Életképes ez még? Kell ez a világnak?” Bármelyik kérdést tesszük fel, következetesen tartsuk be a marketingtervezés első számú szabályát: Mindig nulláról induljunk!

41 Meg kell lepned a közönséged!
Ne pusztán olyat nyújtsunk, amire szükségük van, vagy megkívánnak! Olyannal álljunk elő, amilyenre vágynak! Viszont az emberek nem mondják meg, mit csinálunk rosszul. Akkor hát mit tegyünk, hogy javítani tudjunk programunkon? Kérdezz! Mire jó a felmérés? Nagyra értékelik a megkérdezésüket. Látják, hogy igyekszünk javítani a programunkon, fontos nekünk a véleményük.

42 Felmérés, felmérés, felmérés!
A felmérés lehetőséget ad rá, hogy információt nyújtsunk a programunkról. Kapcsolatot tartunk általa célközönséggel. Alkalmat ad rá, hogy tanuljunk a hibákból. Segít megtalálni az esetleges problémás területeket és a fiatalokat. Megóv attól, hogy sodródjunk az árral. Nem kell azon tűnődnünk, vajon mit csinálunk rosszul. Rávilágít, mivel is foglalkozunk, és mit nyújtunk valójában fiataloknak.

43 A csőlátás veszélye Amikor a legtöbb nonprofit szervezetnél megvitatják a problémáikat, önmagukról beszélnek. Ez nem egoizmus. Csak azért van így, mert az emberek arról beszélnek, amit ismernek, ez pedig a szervezetük, önmaguk. Akiket azonban igazán ismerniük kell – akiket neked ismerned kell – az a célközönséged, a fiatalok. Szabadulj ki, mássz ki, szólj valakinek, hogy rángasson ki a csövedből, és talán a csőből!

44 Beszédes cselekedeteink
A fejlődést kezdjük magunkon és csapatunkon. „Ne nyiss boltot, amíg nem tudsz mosolyogni!” – tanácsolja egy régi zsidó közmondás, és ez a tanács csapatunk minden tagjára vonatkozik. Mindenkinek tudnia kell, hogy minden cselekedet egyben marketingcselekedet is, és a sikerünk múlik rajta. Vizsgáljunk meg minden apró lépést és tegyük fel a kérdést, min változtathatnánk, hogy azt üzenjük, amit szeretnénk. Célkitűzéseink marketingjének leggyorsabb, legolcsóbb és legjobb módja, ha az magunkon keresztül történik.

45 Haladj a korral! Tanulmányozzuk, milyen innovációval lehet az új módszereket alkalmazni programunk színvonalának emelésére és céljaink elérésére! Tegyük kulcsfontosságú elemmé a technikát és a módszertan minden tervünkben! Értékes programokat gyakran a modern technika érdekességébe csomagolva tudunk átadni. A közönségünk gyakran hamarabb szert tesz gyakorlatra, hogy megtalálják a megfelelő lehetőségeket és hamar felismerik a technika előnyeit.

46 Tanulmányozzuk kapcsolati pontjainkat!
Tanulmányozzuk minden részletében, hogyan létesít szervezetünk kapcsolatot a fiatalokkal és a partnerekkel. Plakátjaink. Képviselőnk. Névjegykártyánk. Irodánk. Programajánlónk. Honlapunk. Leveleink. Nyilvános szerepléseink. Telefonhívás vagy prezentáció. Ez a néhány kapcsolati pont – a csomópontok, ami befolyásolja, hogy milyen kép alakul ki rólunk, sikerül-e projekt. Kihoztuk-e a lehető legtöbbet ezekből a kapcsolati pontokból? Megbecsülve, meglepve, lenyűgözve, jól érezte-e magát a fiatal vagy a partnerünk? Légy jó szakmailag, de ennél fontosabb, hogy légy megnyerő személyiség! Tanulmányozz minden egyes kapcsolati pontot, majd javíts mindegyiken – jelentős mértékben!

47 Cselekedj, és tanulj belőle!
Téveszme, hogy a stratégia a döntő A taktika legalább ugyanannyira, ha nem inkább irányítja a stratégiát, mint fordítva. Cselekedjünk és tanuljunk belőle. Megváltozik tőle a gondolkodásunk. Vigyázz, tűz, célozz! Vagy, „Vezess, lőj, hallgatózz, válaszolj, vezess újra!” A taktika nem zárja le a folyamatot – de állandóan formálja. A taktikának kritikus – gyakran kizárólagos – szerepe van az információgyűjtésben, mert tanít a tapasztalatok által.

48 A lelkesedés és a most ereje
Szenvedéllyel valósítsd meg ötleteidet! A lelkesedéssel alkalmazott gyenge taktikák szinte mindig jobb eredményt hoznak, mint az erőtlenül alkalmazott briliáns taktikák. Téveszme: Van tökéletes időzítés A mai jó ötlet szinte mindig győzedelmeskedik a holnapi jobb ötlet fölött. Cselekedj most! A megszűnt szervezetek listája tele van olyan szervezőkkel, akik vártak.

49 Mozgásban az erő! Téveszme: A türelem erény. Viselkedj úgy, mint a cápa! Mozogj egyfolytában! (A cápa-szabály) Téveszme: Gondolkozzunk okosan! A rák oldalirányban mozog, és ez szimbolizálja az oldalirányú, azaz nem ok-okozati, hanem asszociatív gondolkodás erejét. Az asszociációs kapcsolatban lévő gondolatok nem következnek a megelőző gondolatokból, ennél fogva első hallásra általában őrültségnek tűnnek. A jó ötletek első hallásra gyakran nevetségesnek hangzanak. Gondolkozz őrült módra!

50 Kreativitás Sok kiváló, összképben gondolkodó ember mindig a tökéletest keresi, és szenved ettől. A tökélyhez vezető út viszont gyakran késlekedéshez vezet. Ne hagyd, hogy a tökéletes elrontsa a jót! Téveszme, hogy a kudarc, az kudarc! Kezdd el a kudarcok sorát, hogy elkezdhesd a sikerekét! A józan ész téveszméje, hogy ebben a világban, a taktika világában végtelenek a lehetőségek. Ettől aztán a józan ész gyakorlatilag nem számít. Ösztönző eredmények eléréséhez ihlet kell!

51 Az ismertség ereje Ismertté kell tenni magunkat. Hírt kell adnunk magunkról, ahol csak lehet! Az első benyomások lényegesebbek, mint valaha – rendkívül gyorsan kialakulnak, azután horgonyokká válnak, melyhez hozzákötnek téged és a sikeredet. Az utolsó benyomás marad meg. Minden benyomás, melyet másokban alakítunk ki magunkról, az utolsó – legalábbis egy időre. Intézzük úgy, hogy erős legyen!

52 Fanatikus fókuszálás Pozícionáló nyilatkozatunk megalkotása
A sikeres marketing a pozicionálással kezdődik. Pozícionáljuk magunkat a célközönségünk elméjében. Pozíciónk legyen egyértelmű: egyetlen egyszerű üzenet. Pozíciónk különítsen el minket a többi szervezettől, intézménytől. Áldozatot kell hoznunk. Nem lehetünk mindenki számára minden; egy dologra kell fókuszálnunk. Egyetlen, megkülönböztető dologgal tűnj ki, amely kompetitív előnyt biztosít! Küldetésnyilatkozatok Semmi sem veszi el annyira a csapat lelkesedését, mint a homályos menetuta A küldetésnyilatkozat arról tudósít, merre tartunk – a stratégiai célokról. Írjatok küldetésnyilatkozatot, de ne hozzátok nyilvánosságra!

53 Különleges pozíció, különleges név
A különleges nevek hívei azt állítják, az ilyen nevekre könnyebb emlékezni – ez pedig gyakran a keresett programok kulcsa. A különleges nevek mellett szóló másik érv a sikeres marketing alapelvén nyugszik: Tegyük magunkat mássá! Egy hétköznapi név azt sugallja, hogy a program egy a sok közül. A különleges név különleges programra utal – egy programnak, pedig éppen ezt a benyomást kell keltenie. Legyünk különlegesek – és a hangzásunk is legyen az!

54 A márkák élnek – használd őket!
Mennyi információt hordoz a nevünk centinként? Minden névvel, ami eszedbe jut, végezd el a centinkénti információ tesztet! Mit árul el a neved, és milyen hamar? Hatásosan használod-e a színeket? Ugyanazt az üzenetet hordozzák-e, amit a neved? A márkaőrülettel élni kell. A szolgáltatásmarketingben a márkák szinte verhetetlenek. A szolgáltatás ígéret, a márkateremtéssel pedig ígéretet adsz. Fektess be a tisztességbe, és szent meggyőződéssel hirdesd! Ez márkád lényege!

55 A koktélparti-jelenség
Ha két üzenetet továbbítunk, a legtöbben csupán az egyiket fogják meghallani – ha egyáltalán meghallják bármelyiket is. Csak egy dolgot mondj! Ha sok mindent mondasz, általában semmit sem kommunikálsz. Adjunk egyetlen jó okot! Mitől vagyunk annyira más, mint a többi, hogy érdemes legyen eljönnie a programunkra? Mondjunk egy jó okot, hogy miért! Ez egyszerű kérés, és egyszerű választ igényel. Ha összetett választ adsz, csak újabb problémát okozol. A fiatalok nem akar sokat gondolkodni: kevesebbet törik ezen a fejüket! Jól felmérni az igényt!

56 Narancsteszt Azt hisszük, amit látunk. Ezért ügyelj a héjra!
Tegyük láthatóvá a láthatatlant! A lehetséges érdeklődők tétováznak az olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyeket nem láttak. Ezért azt hangsúlyozzák, amit látnak. Emiatt fontosak a szolgáltatások vizuális jelképei. A programok gyakran egyszerűen emberi kapcsolatokra épülnek, s ezek a mögöttük álló személyekkel tehetjük láthatóvá szervezetet. Gondoskodj róla, hogy az emberek lássák, ki vagy! Mutassunk tehát egy állandó arcot! Képileg is ismételjük a önmagunkat! Ettől szervezettebbnek és hozzáértőbbnek tűnünk, azonkívül megjegyeznek.

57 A jó reklám Ahhoz, hogy egy reklám valóban átütő erejű legyen, az alábbi öt dolognak kell teljesülnie: Irányítsa magára a figyelmet; Mutasson egy előnyt az embereknek; Bizonyítsa azt be; Buzdítson cselekvésre Egyetlen reklám sem tudja ugyanis ösztönözni az cselekvést, ha nem olvassák le; nem olvassák el, ha nem látják meg; és nem látják meg, ha nem irányítja magára a figyelmet.

58 Elérhetőség A motiválásra összpontosítsunk, ne a hirdetésre, toborzásra! Mennyire jelentkezni eljutni hozzánk? Tedd könnyűvé a jelentkezést, elérhetőséget, részvételt! „Értem mit szeretne.” Találd ki, mi kell neki! Találd ki, mire van szüksége! Találd ki, kicsoda! Róla beszélj, ne magadról!

59 Ha nem látnak, elfelejtenek.
A reklámozás és a hirdetés emlékezteti a közönségünket arra, mennyire jól érezték magukat legutóbb a programjainkon. Biztosítsuk, hogy továbbra is várjuk őket, elérhetők vagyunk. Tudassuk sikereinket: adjunk hírt új programokról, változásokról. Az összeakadás elve Légy ott! Szinte bárhol! Hagyd, hogy a lehetőség rád találjon!

60 Ifjúsági Nonprofit Marketing Összefoglaló
A több és jobb marketing nem oldja meg a programszervezés és a motiválás összes problémáját. Ha sikeresek akarunk lenni valamilyen szférában, minden eszközre szükségünk van. A marketing csak egy a sok közül. A szolgáltatások emberi dolgok. Sikerük az emberi kapcsolatokon múlik. Az emberek – emberek: kiábrándítóak, kiszámíthatatlanok, hangulatfüggők, gyakran irracionálisak és időnként félőrültek. Mégis van bennük valami közös. Minél jobban felismerjük ezeket a közös vonásokat és minél jobban megértjük az embereket, annál eredményesebbek leszünk.

61 Végeredmény: Motiváljuk magunkat, hogy motiváljuk a motivációt, hogy motiválja a motiválatlanokat. Személyes kapcsolatokon a hangsúly!!!

62 Köszönöm a figyelmet! Sok Sikert kívánunk!