Egy kivételezett bolygó

Az előadások a következő témára: "Egy kivételezett bolygó"— Előadás másolata:

1 Egy kivételezett bolygó
III. Genezis Tábor Pécel

2 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
Kezdetben… 1. nap: menny és föld megteremtése, a világosság és sötétség elválasztása, 2. nap: az ég megteremtése, a vizek szétválasztása, 3. nap: szárazföld és tengerek teremtése, növények megteremtése, 4. nap: „Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre.” 5. nap: vízi állatok és madarak megteremtése, 6. nap: szárazföldi állatok megalkotása, az ember megteremtése, 7. nap: Isten megpihent, majd megáldotta és megszentelte ezt a napot, III. Genezis Tábor Pécel

3 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
Az első három nap eredménye „ Én alkottam a földet, és az embert rajta én teremtettem; az én kezem feszítette ki az eget, és minden seregének én parancsoltam.” (Ézs. 45:12) III. Genezis Tábor Pécel

4 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
A negyedik napon… „Óh, Uram, Isten! Íme, Te alkottad az eget és a földet a nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.” (Jer. 32:17) III. Genezis Tábor Pécel

5 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
G. W. Leibniz ( ): földünk a legjobb az összes lehetséges világok közül Ma már a különböző tudományterületek kutatásai alapján valóban elmondhatjuk, földünk egy kivételes bolygó, ami egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. „Milyen nagy alkotásaidnak száma Uram! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.” (Zsolt. 104:24) A föld paraméterei finomhangoltak: „Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat! Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy feszített ki fölötte mérőzsinórt?” (Jób 38:4-5) III. Genezis Tábor Pécel

6 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
1. Naptól való távolság a Föld a Nap körül kb. 150 millió km távolságra kering, földünk legnagyobb részén 0 és 40 °C közötti a hőmérséklet, a Nap körüli pálya excentricitása nagyon kicsi (e=0.0167), tehát a keringés pályája közel kör alakú, ha nyújtott ellipszis pályán keringene, akkor az nem kedvezne az életnek, excentricitás: e=c/a a Kepler II.: A bolygótól a Naphoz húzott vezér- sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. afélium perihélium c III. Genezis Tábor Pécel

7 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
2. A Föld forgási sebessége lassabb forgás szélsőséges éghajlati különbségeket idézne elő a nappali és az éjszakai oldal között, földünk viszonylag gyors forgása a nappalok és éjszakák között kiegyenlített hőmérsékleti viszonyokat idéz elő, ha a Föld gyorsabban forogna, akkor a nappalok és az éjszakák között még kisebb lenne a hőmérséklet különbség, ami az időjárási tevékenységet korlátozná, az atmoszféra egy része a világűrbe szökhetne a megnövekedett centrifugális erő miatt, III. Genezis Tábor Pécel

8 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
3. Az év hossza az év hossza megfelel az ember életciklusának, a tél és nyár között, a vetés és aratás között elegendő idő telik el, ha az év rövidebb lenne, akkor rövidebb ideig tartanának az évszakok, ha viszont az év hosszabb lenne, akkor tovább tartana a tél, a nyár, stb., pl. az Uránusz keringési ideje év, míg egy Merkúr év 88 nap, III. Genezis Tábor Pécel

9 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
4. A Föld tengelyferdesége Vizsgálták, hogy milyen dőlésszög lenne a legkedvezőbb hatással a földi életre. Azt kapták, hogy ez 23° és 24° között van. A Föld tengelyferdesége 23.5°-os. Így a legminimálisabb az élet számára legkedvezőtlenebb területek nagysága a Földön. Ha nem lenne tengelyferdeség, azt azt jelentené, hogy az egyenlítői vidékek nagyon melegek lennének, a sarkok körüli lakatlan zóna kiszélesedne és a hőmérséklet a szélesség függvényében változna. Ugyanazon szélességi sávban egész évben ugyanolyan éghajlati viszonyok uralkodnának. A dőlésszög növekedésének hatására felerősödne az évszakok közti különbség. III. Genezis Tábor Pécel

10 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
5. A Föld tömege és mérete a felszíni nehézségi erő épp elég ahhoz, hogy megtartsa az atmoszférát, nehézségi gyorsulás: 9.81 m/s2 ha a Föld átmérője 20%-kal kisebb lenne, akkor azonos sűrűség mellett a tömege csak feleakkora lenne a mostani tömegnek, így a gravitációs erő csökkene, a nehézségi gyorsulás csak 7.85 m/s2 lenne, tehát nem lenne képes fogva tartani az atmoszférát, a légkör nagy része a világűrbe szökne, legfeljebb csak nehéz gázok (CO2 és Ar) maradnának vissza, ha a Föld átmérője 25%-kal nőne, akkor a tömege megkétszereződne, így megnőne a légnyomás és a saját súlyunk is megkétszereződne, ami fokozott terhelést jelentene a csontokra, az izomzatra és az izületekre, aminek következtében azok hamarabb kopnának, III. Genezis Tábor Pécel

11 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
6. Az atmoszféra összetétele a Föld atmoszférájának 21%-a oxigén, 78% nitrogén, 1% egyéb gázok, a Föld oxigéntartalma a legmagasabb, de az élethez pont elegendő, ha nőne az oxigéntartalom, akkor oxigénmérgezés léphetne fel, megnőne a spontán erdőtüzek száma, a fémek hamarabb korrodálódnának, ha csökkenne az oxigén aránya (10%), akkor a tüzek kialudnának, az agyban oxigén hiányos állapot alakulna ki, a nitrogén biológiailag nagyon fontos anyag, ez gondoskodik az oxigén megfelelő hígításáról, a sugárzások kellő mértékű elnyeléséről és az atmoszféra kellő vastagságáról, szomszédos bolygóink légköre jobbára (94-95%-ban) CO2-ből áll, ami az élő szervezetek számára halálos anyag, III. Genezis Tábor Pécel

12 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
7. Az atmoszféra sűrűsége a Föld tömegétől és a felszíni hőmérséklettől függ, a Föld tömege pontosan akkora, hogy az atmoszférában az oxigént, a nitrogént kellő mennyiségben tartsa meg, kisebb tömeg esetén erre nem lenne képes és a gázok a világűrbe szöknének (a Holdnak nincs légköre), ha kisebb lenne a sűrűsége, akkor nem nyújtana kellő védelmet a káros sugárzások, és meteoritok ellen, kiegyenlítőleg hat a kialakuló hőmérsékleti különbségekre és fontos szerepe van az időjárás alakulásában, III. Genezis Tábor Pécel

13 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
8. Az ózonréteg az ultraibolya sugárzás hatására az oxigénmolekulák felbomlanak, majd ezek az atomok oxigénmolekulákkal egyesülve ózont hoznak létre, az ózon instabill, UV sugárzás hatására felbomlik, a sztratoszféra (10-50 km magasságban) gázmolekulája közül mindössze 1 molekula ózonmolekula, ez a vékony ózonréteg mégis képes megvédeni a Földet a Napból érkező káros ultraibolya sugárzástól, az oxigénatomok csak a 0.28 mikrométernél rövidebb hullámhosszú UV sugárzás elnyelésére képesek, míg az ózon a tartományban lévő sugárzást is képes elnyelni, az UVC sugárzást teljes mértékben, az UVB sugarakat nagymértékben, az UVA sugarakat kismértékben képes elnyelni, az ózon vastagsága a tengerszinten hatszor kisebb, mint a sztratoszférában, de ha ezt is lejuttatnánk a földre, egy kb. 3 mm vékony réteget kapnánk, III. Genezis Tábor Pécel

14 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
9. A Hold mérete a Hold hozza létre az árapály jelenséget, aminek fontos szerepe van az élet sokféleségében, kis hold hatása túl kicsi lenne, túl nagy hold pedig óriási áradásokat okozhatna, III. Genezis Tábor Pécel

15 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
10. A Föld „lakhatósága” a Föld kellőképpen „lapos” ahhoz, hogy lakható legyen, a felszíni egyenetlenségek nagysága mindössze 1 ezreléke a Föld átmérőjének, ha egy 1 méter átmérőjű golyó lenne a Föld, akkor a tengerszint alatt és fölött is 1 mm lenne a legnagyobb hegy, illetve árok nagysága, III. Genezis Tábor Pécel

16 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
11. A „kék bolygó” egyedül csak a Földön van az élethez szükséges, megfelelő mennyiségű víz, a Föld minden helyén fellelhető, nedvesség található az atmoszférában is, < a teljes vízkészlet része, 5 és 20 km-es magasságban ~-50°C hőmérséklet van, ahol a vízgőz jégkristályokká fagy, amik először megnövekednek, s a nehézségi erő hatására lesüllyednek. Ez a mechanizmus akadályozza meg a vízgőz elpárolgását. a földfelszín 71%-át víz borítja, az óceánoknak fontos szerepük van az időjárás alakításában, a szárazföld és a vízfelület aránya sem véletlen, ha csak 10%-kal nőne a víz mennyisége, a tengerszint 3m-rel emelkedne meg, míg ha csökkenne, a Földet az elsivatagosodás fenyegetné, és nőne a szárazföld összterülete, III. Genezis Tábor Pécel

17 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
Véletlen? (a víz anomáliája) A víz 4°C-on a legsűrűbb. Ennél nagyobb, illetve kisebb hőmérsékletek esetén csökken a sűrűsége. Ezért tud úszni a jég a folyadék felszínén. Ezért nem fagynak be teljesen a vizek, csak a felszínük. A felszín alatti 4°C-os vízben az állatok átvészelik a telet. III. Genezis Tábor Pécel

18 III. Genezis Tábor 2007. Pécel
„És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta: … Kinek méhéből jött elő a jég és ki szülte az ég zúzmaráját? Kővé merednek a vizek és befagy a mélység színe! Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit? Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé? Ismered-e az ég törvényeit és te határozod-e meg uralmát a földön?” (Jób 38:1, 28-29) III. Genezis Tábor Pécel