(gazdaságföldrajz) 1. Bevezetés a társadalomföldrajzba

Az előadások a következő témára: "(gazdaságföldrajz) 1. Bevezetés a társadalomföldrajzba"— Előadás másolata:

1 (gazdaságföldrajz) 1. Bevezetés a társadalomföldrajzba
TÁRSADALOMFÖLDRAJZ és REGIONÁLIS FÖLDRAJZ 1. Bevezetés a társadalomföldrajzba (gazdaságföldrajz) A földrajz=földünk és környezetünk kötelező tantárgy és szabadon választható érettségi tantárgy (javasolt a középszintű érettségi)! Földrajz=Geográfia=természetföldrajz+társadalomföldrajz TÁRSADALOMFÖLDRAJZ  környezetünk társadalmi-gazdasági tényezőivel foglalkozik (pl. népességszám, országok, cégek, termelés, ásványkincsek, pénz, közlekedés stb.)

2 III. Magyarország földrajza * IV. Világgazdasági folyamatok
2. A társadalom- és regionális földrajz nagyobb fejezetei I. Népességföldrajz II. Településföldrajz III. Magyarország földrajza * IV. Világgazdasági folyamatok V. Gazdasági ágazatok VI. Európa+EU földrajza * VII. Európán kívüli kontinensek * VIII. Globális problémák * regionális földrajz

3 I. NÉPESSÉGFÖLDRAJZ 1. Föld népességszáma =7 milliárd fő
Az elmúlt 100 évben a Föld népességszáma megduplázódott! Évente egyre gyorsuló ütemben nő a népesség Jelenség neve: Népességrobbanás A népességrobbanást főként a szegényebb országokban ún. perifériákon figyelhetjük meg pl. Indiában. Oka: magas a természetes szaporodás értéke, az életminőség javulásával csökkent a halálozások száma és igen sok gyermek születik… Centrumokban, fejlett gazdag országokban (Németország) fogyás vagy stagnálás (kevés gyerek születik). Népesedési ciklusok: Tankönyv

4 2. Népsűrűség: Egy km2 -re eső lélekszám
Föld átlagos népsűrűsége 45 fő/ km2 Sűrűbben lakott térségek: termékeny síkságok, kedvező fekvésű tengerpartok, fejlett ipari térségek Ny-Európa, Hollandia, Belgium, K-Kína, Japán, USA K-i partja, Általában nagyvárosok… Ritkábban lakott térségek: magashegységek, sivatagok, sarkvidékek Pl: Kanada, Mongólia, Ausztrália Migráció=népesség vándorlása befolyásolja… fő/km2 Ázsia 118 Európa 102 Afrika 26 FÁK 13 Észak-Amerika 15 Latin-Amerika 25 Óceánia 3,5 Föld 45

5 3. Emberfajták A Földön 4 teljesen egyenértékű emberfajta=nagyrassz él: - Europid - Mongolid - Negrid - Ausztralid Fajgyűlölet=rasszizmus - elítélendő!!! Kb népcsoport él a Földön – saját nyelv és kultúra - ezek fele rövidesen eltűnik, legleterjedtebb nyelv az ANGOL (600 millióan anyanyelvi szinten 2 milliárd ember egy kicsit beszéli…)

6 Nagyrasszok

7 Probléma nincs utánpótlása a dolgozóknak sok az idős eltartott…
3. KORFA A korfa a népesség kor és nem szerinti megoszlását mutatja A gyerekek, diákok és nyugdíjasok= eltartottak A dolgozó aktív lakosság = eltartó Probléma : ha túl sok az eltartott és kevés az eltartó! 1. Fiatalodó-periférikus ország korfája= széles alap-népességrobbanás, keskeny felső rész a várható élettartam alacsony év. Túl sok gyerek-szegénységet konzerválja. 2. Öregedő-centrum ország korfája = vékony alap - népességfogyás vagy stagnálás, kevés gyermek, felfelé kiszélesedik, a várható életkor viszont magas év. Probléma nincs utánpótlása a dolgozóknak sok az idős eltartott…

8 5. A népesség mint erőforrás: A szakképzett, az olcsó nagy tömegű munkaerő, valamint a nagy vásárló erővel (sok pénz) rendelkező felvevőpiac mind társadalmi-emberi erőforrásnak tekinthető… A foglalkozási átrétegződés A keresők dolgozhatnak mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásokban. Probléma ha munkanélkülivé válnak. Az emberek folyamatosan költöznek a falvakból a városokba és a mezőgazdaság helyett az iparban ,szolgáltatásokban helyezkednek el. A magasabb végzettséggel jobb állást lehet találni, több pénzt lehet keresni. Érdemes tehát tanulni és képezni magunkat! 

9 II. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ 1. Település=egy adott embercsoport lakó-, munka- és rekreációs (pihenés) helyének térbeli egysége. A települések az infrastruktúra (emberi létesítmények összessége) részét képezik.

10 2. Településtípusok Falvak Városok
Nagyobb, népesebb, központi szerepkörű, ipari-szolgáltatási jellegű fejlettebb infrastruktúrájú, több munkahelyet biztosító de szennyezettebb környezetű… Kisebb méret, központi szerepkör nincs, főként mezőgazdasági vagy idegenforgalmi jelleg, tisztább környezet de kevesebb munkalehetőség…

11 3. Urbanizáció Városok ott keletkeznek ahol a kedvező
feltételek tömeges letelepedésre ösztönöznek Urbanizáció=városok számának növekedése és városi életmód terjedése Urbanizáció alapvető iránya FALUVÁROS /van dezurbanizáció is, napi ingázók száma nőtt/ Nagyvárosok sajátos gyűrűs szerkezettel rendelkeznek… Városmag, lakó és munkahelyövek, ipartelepek, kertváros, gettó stb. Ma már sokmilliós városok és várostömörülések = agglomerációk is kialakultak - Tokió+agglomerációja = 35 millió fő, - Mexikóváros agglomerációja 20 millió fő, New York, Moszkva Ruhr-vidék, Radstad stb. /

12 III. MAGYARORSZÁG 1. Általános jellemzők:
Fekvés: Közép-Európa, Kárpát-medence Terület: 93 ezer km2 Lakosok száma: kb. 10 millió fő (5 millió határokon kívül) GDP: kb $ fő/év Hazánk közepes méretű, közepes fejlettségű európai ország, államformája köztársaság, 2004-től EU tagállam Fővárosa: Budapest Gazdag történelmi múlt, számos látnivaló, vendégszeretet… Külföldi turista ennyit tud, az már jó, nekünk kevés…

13 III. MAGYARORSZÁG 2. Természeti viszonyok
- Domborzat: Kárpát-medence fiatal 20 millió éves képződmény, változatos földtörténet, felszíne zömében alacsony síkság, folyók töltötték fel. Legmagasabb pontja: Mátra, (1015 m magas Kékes-tető), kevés ásványkincs (Lásd: Atlasz) Nagytájai: Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-dombság a Mecsekkel, Északi-középhegység - Éghajlata: mérsékelt öv, kontinentális éghajlat: tél hideg, nyár meleg, évi középhőmérséklet 10 C°, csapadék mennyisége 600 mm, csapadék max. kora nyár, nyugatias szelek - Vízrajza: Vízhálózat sűrű,a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik a terület. A folyók 90%-a határokon kívülről érkezik 2 árvizük van, legnagyobb tavunk a Balaton /sekély tó/ termálvízkészlet jelentős.

14 III. MAGYARORSZÁG Nagytájak: - Alföld, - Kisalföld, - Alpokalja,
- Dunántúli- középhegység, - Dunántúli dombság a Mecsekkel, - Északi- Középhegység Főbb folyók, tavak: - Duna - Tisza - Rába - Dráva - Balaton Legmagasabb hegység: Mátra ( Kékes-tető)

15 III. MAGYARORSZÁG Gazdaságtörténet: Magyarország 200 év alatt agrár országból ipari agrár,
majd szolgáltató ipari országgá vált. Mind az I., mind a II. Világháború jelentős gazdasági visszaesést okozott a termelőerők és eszközök jelentős mértékben pusztultak. =szocialista ország, államosítás, diktatúra, egypártrendszer, tervgazdálkodás, csak mérsékelt fejlődés … CSŐD 1990-napjainkig = RENDSZERVÁLTÁS: privatizáció, piacgazdálkodás, gazdasági modernizáció külföldi tőkével, nehézipar leépítése, munkanélküliség, jelentős vagyoni különbségek, demokrácia többpártrendszer, es EU csatlakozással óriási lehetőség… Jelenlegi helyzet: lassú gazdasági növekedés a fejlődést fékezi óriási mértékű államadósság, magyar háztartások eladósodása, kevés kereső-dolgozó… Munkanélküliségi ráta Svájci frank – Forint árfolyama

16 III. MAGYARORSZÁG 3. Népesség és települések
A népesség száma: kb. 10 millió fő, jelenleg csökken, ben már 9 millió 970 ezer fő lehet… csökkenés okai: kevés gyerek születik, viszonylag sok az idős, öregedő korfa, probléma kevés aktív kereső… Foglalkozási szerkezet (aktív keresők): mezőgazdaság: 15%, ipar: 35%, szolgáltatások: 50%. munkanélküliség 10% alatt, nagy jövedelmi különbségek Településhálózat=kb település, tanyák, falvak, városok - Tanyák: szórvány települések, nagy részül megszűnt, tanyás térség: Duna Tisza köze, Tiszántúl. - Falvak: Mezőgazdasági jelleg, falvak száma csökken aprófalvas térség Dél-Dunántúl, É-Magyarország.

17 III. MAGYARORSZÁG Városok
Urbanizáció hazánkban Ny-Európához képest késik /lemaradás/ Kb. 320 db város van hazánkban, a lakosság 60%-a városlakó. Világváros: Budapest 1,8 millió (2 millióról lecsökkent), túl nagy, elvonja az erőforrásokat – ellenpólusai=regionális központok: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr . A városok száma és a városi lakosság aránya folyamatosan nő. Agglomerációk: Budapest és Balaton környéke… /Kiskunhalas=tipikus mezőváros, kisebb középváros, lélekszáma: kb fő/

18 III. MAGYARORSZÁG 4. Gazdasági élet
4/a. Mezőgazdaság Kiváló termőföldi adottságok (Alföld, Kisalföld. löszös dombságok), de a rendszerváltás egyik vesztese, válságágazat, termelés visszaesett. Sok a kisebb családi gazdaság, melyek egyedül versenyképtelenek. Tőkehiány, erős verseny az EU-ban. Magas élelmiszerárak segítik… Fő profil a növénytermesztés: búza. - Búza - Kukorica - Cukorrépa - Napraforgó - Zöldségfélék Gyümölcsök - Szarvasmarha Sertés Juh - Baromfi Magyar különlegességek: tokaji aszú, egri bikavér, kalocsai paprika, kecskeméti kajszibarack, orosházi libamáj, szegedi pick szalámi, lótenyésztés stb. Jelentős probléma a belvíz és a termelési költségek növekedése…

19 III. MAGYARORSZÁG 4/b. Ipar Az ipart privatizálták és külföldi tőkével modernizálták. Elavult, veszteséges ágazatok leépültek: bányászat, kohászat. Gépgyártás, elektronika gyorsan fejlődik, export! - Energia ipar erős külföldi függés, jelentősége nagy, erőművek villamos áramot termelnek: - Százhalombatta (olajszármazék) - Visonta (lignit) - Pécs (feketeszén és fa) - Paks (atomerőmű) - vaskohászat: Dunaújváros, (Miskolc ,Salgótarján bezárt) - alumíniumkohászat: Várpalota, - gépipar: fejlett, gépkocsi: Esztergom (Suzuki), Szentgotthárd (General Motors - Opel), Győr (Audi), Székesfehérvár (Ford Motor), Kecskemét: (Mercedes) - elektronikai ipar: Budapest, Székesfehérvár (VIDEOTON, SAMSUNG) - vegyipar: sokszínű környezetre veszélyes, kőolajfinomítás: Százhalombatta (MOL), műanyaggyártás: Kazincbarcika (Borsodchem), Tiszaújváros (TVK), gyógyszergyártás: Budapest (Richter Gedeon, EGIS), - Porcelángyártás: Herend, Pécs, - Textilipar : (leépült) Budapest, Győr, Pápa, Sopron, Szombathely, (Kiskunhalason bezárták a Levi s gyárat) - Élelmiszeripar sokfelé, legelterjedtebb a malomipar, cukorgyárak Kaposvár kivételével bezártak…

20 III. MAGYARORSZÁG 4/c. Szolgáltatások 1. Magyarországon átvezető
Ez a legjelentősebb gazdasági ágazat! Közlekedés: Hazánk tranzit és célország, közlekedési hálózat Budapest centrikus, legjelentősebb a közúti közlekedés (autópályák) leggyorsabban a légiközlekedés fejlődik (Ferihegy I. II.), - a vasúti közlekedés is jelentős, agyontámogatott, leépítések, - vízi közlekedés elhanyagolható, fő vízi út: a Duna. Helsinki-folyosók: Magyarországon átvezető Nemzetközi, EU-s közlekedési - szállítási útvonalak…

21 III. MAGYARORSZÁG . Szolgáltatások 2.
- Kereskedelem : után Ny-i EU orientáció, dollár és EURO elszámolás, forint konvertibilis, Budapesten tőzsde=BUX, megjelentek a bevásárló központok, Export (kivitel): késztermék, gépkocsi, gyógyszer élelmiszer és bérmunka, Import (behozatal): nyersanyagok, energiahordozók, gépek, fogyasztási és luxuscikkek, stb. Legfontosabb kereskedelmi partnereink: EU tagállamai, Oroszo., USA, Kína stb - Idegenforgalom: egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazat, sok erőforrásunk: tájképi szépség, kedvező árfekvés, vendégszeretet, „jó” infrastruktúra, történelmi nevezetességek stb. Tömegturizmus helyett cél a minőségi turizmus. Főbb idegenforgalmi helyszínek: Budapest és környéke, Balaton és környéke. Jelentős a kulturális turizmus, falusi turizmus, konferencia turizmus, gyógyturizmus (termálfürdők) stb. Évente több millió (10 millió) külföldi jön, de egyre több a hazai turista is /üdülési csekk-helyette-SZÉP kártya lesz/.

22 III. MAGYARORSZÁG Idegenforgalmi nevezetességeink
a VILÁGÖRÖKSÉG részei

23 C A B D III. MAGYARORSZÁG 5. Gazdasági körzetek-régiók
Közigazgatási beosztás: 19 megye /elavult/ EU-ban régiók és kistérségek Központi körzet: legfejlettebb térség (EU-s átlagon van) gazdaságirányítás (Budapest) – Közép-magyarországi régió, B. Dunántúli körzet: második legfejlettebb térség, jelentős ipar (Győr, Pécs) - Nyugat-dunántúli régió, - Dél-dunántúli régió, - Közép-dunántúli régió, C. Észak-magyarországi körzet: egyik legszegényebb, legfejletlenebb térség, elavult kohászat+idegenforgalom (Miskolc) - Észak-magyarországi régió D. Alföldi-körzet : legszegényebb terület, messze EU átlag alatt, agrártérség némi iparral, -D-alföldi régió - É-alföldi régió (Debrecen, Szeged) C A B D

24

25 Atlaszból a megyéket is meg kell tanulni!

26 I. írásbeli számonkérés
I. II. III. témából Forrás: CD, Internet, Tankönyvek, Atlasz Népességföldrajz Településföldrajz Magyarország földrajza TK. Term.földrajz: old. TK. Társ.földrajz: old. Feladatok: fogalommeghatározás, logikai eldöntendő feladatok, számítási feladatok, ábrakiegészítés, vaktérkép, Mintapéldák az Interneten!

27 IV. GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI
1. Világgazdaság=az egész Földre kiterjedő gazdasági rendszer Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, /MULTI, TNC/ - integrációk(együttműködések), - Országok /nemzetállamok/ C+P/, kb. 200 ország Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Jellemző a piacgazdálkodás, (hajtómotorja a profit), a gazdasági növekedés és a globalizáció=világméretűvé válás, tömegtermelés és tömeges fogyasztás. A 2008/09-es világgazdasági válságból lassú a kilábalás, válság oka: meggondolatlan hitelfelvétel és kihelyezés – mohóság… 2011-ben tőzsdepánik… Világgazdaság szerkezete: 4 db CENTRUM (fejlett térség) USA Kína JAPÁN EURÓPAI UNIÓ Szélsőséges egyenlőtlenség a Föld népességének 60%-a szegény és a PERIFÉRIÁKON (fejletlen térség) él.

28 IV. GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI
Világgazdasági rangsor mérése GDP-vel (bruttó hazai termék (vásárló erő-paritás PPP figyelembe vételével) USA$ fő/év Összértékben: I. USA, II. Kína, III. EU, IV. Japán - Pénz: fizető eszköz, piacgazdaság fontos eleme Világméretű pénzügyi rendszerben bankok és tőzsdék szerepe fontos. Működő tőke: centrumok fektetik be pl. vállalkozásokba… - Bank: pénzügyi tranzakciókat végző cég pl. folyószámlavezetés, hitelügyintézés, pénzváltás, stb. /A bankok világszerte a 2008/09-es válság veszteségeit zömében, (gátlástalanul az ügyfelekre hárították…) - Tőzsde pl. BUX: értékpapírok piaca, (pl. részvényekkel) kereskednek a brókerek. Szabály: akkor kell eladni amikor mindenki venni akar = (részvényár magas) és akkor kell venni amikor mindenki el akar adni (részvényár alacsony). A tőzsdézés kockázatos befektetési forma. Biztonságosabb de kisebb hozammal kecsegtetnek pl. a hosszú lejáratú állampapírok. (Napjaink egyik legjobb megtakarítása az arany…) (Hitelt csak átgondoltan szabad felvenni, nem szabad túlzottan eladósodni! Sok ember pénzügyi analfabéta. Fontos lenne felismerni a megtakarítások az öngondoskodás fontosságát, a jóléti társadalmak kora lejárt! Segély csak a valóban rászorulóknak járna. Dolgozni és adózni kellene tisztességesen mindenkinek!

29 IV. GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI 2
IV. GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI 2. Nemzetközi óriáscégek Multinacionális cég (MULTI)=Több országra kiterjedő hatalmas vállalatok, melynek székhelye Centrumban van, a termelést gyakran a Periférián végezteti (olcsó munkaerő), szerepük meghatározó a Világgazdaságban. Óriási tőke és hatalom. Legnagyobb Multik a Transz Nacionális Cégek… 3. Integrációk integráció=országok, cégek közötti együttműködés, a kölcsönös előnyök alapján. - ENSZ-Egyesült Nemzetek Szervezte, a világ országait tömörítő komplex integráció, - IMF-Nemzetközi Valutaalap és WB Világbank - WTO-Világkereskedelmi szervezet - NATO-Észak Atlanti Katonai Szövetség - EU-EURÓPAI UNIÓ=Európai országok komplex integrációja - EFTA=Európai Szabadkereskedelmi Társulás - NAFTA=Észak Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás - OPEC= Olaj Termelő Országok Közössége stb. 4. Nemzetállamok Állam (ország)=országhatárokkal körülvett önálló földrajzi terület. A világgazdaság és világpolitika szereplői, kb. 250 ország van. Centrum országok=gazdagok - Periférikus országok szegények.

30 V. GAZDASÁGI ÁGAZATOK 1. Általános jellemzők:
Az ember termelő tevékenységet-gazdasági tevékenységet folytat. Gazdasági ágazatok= eltérő gazdasági tevékenységek alakultak ki. A földrajzi munkamegosztás területi és ágazati munkamegosztást egyaránt jelent. Az egyes ágazatok egymáshoz kapcsolódnak. Földrajz munkamegosztás példája: FALU - VÁROS MEZŐGAZDASÁG - IPAR Nagy gazdasági ágazatok: Primer-mezőgazdaság (P-án ez a fontosabb) Szekunder-ipar Tercier-Szolgáltatások (C-ban ez a fontosabb) /közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom, távközlés/ Kvaterner-oktatás, kutatás-fejlesztés (K+F)

31 V. GAZDASÁGI ÁGAZATOK 2. Mezőgazdaság Fogalma: mezőgazdaság (agrárgazdaság) = termelés egyik alapága, élelmiszereket és ipari alapanyagokat állít elő. Erőforrásai: jó termőföld, kedvező éghajlat, tőke, olcsó munkaerő, felvevőpiac. Jellemzők:kockázatos gazdálkodási mód, Centrumok: fejlett árutermelés, farmgazdálkodás, lakosság 4-5%-a dolgozik itt, élelmiszer túltermelés Perifériák: primitív földművelés, nomád pásztorkodás, lakosságának 70-80%-a dolgozik itt, élelmiszerhiány-éhínség Probléma az élelmiszer árak túlzott növekedése! Mezőgazdasági ágazatok: Növénytermesztés: búza, rizs, kukorica, burgonya, cukorrépa, gyümölcsfélék, gyapot, kávé, kakaó stb. Állattenyésztés: sertés, szarvasmarha, juh, baromfi stb. Halászat és erdőgazdálkodás.

32 V. GAZDASÁGI ÁGAZATOK 3. Ipar
A gazdasági élet egyik fő ága kitermelő és feldolgozó ipar alapanyagokat és fogyasztási cikkeket termel. Erőforrásai: nyersanyagok, kikötők, szakképzett és olcsó munkaerő, fejlett infrastruktúra, tőke, felvevőpiac stb. Jellemzők: sokszínű, rendkívül környezetszennyező, gyors fejlődés és szerkezetváltás, multinacionális cégek uralják, nagy iparvidékek alakultak ki /Rurh-vidék/. Perifériák: bányászat, kohászat, textilipar Centrumok: számítógépgyártás, autógyártás, gyógyszergyártás, fegyvergyártás Iparágak: - bányászat: kitermeli a vasércet, kőszenet stb. - energetikai ipar: hőerőmű, atomerőmű, vízerőmű, Megújuló energiahordozók: szél, nap, vízenergia, biomassza Nem megújulóak: szén, kőolaj, földgáz – véges készletek Napjaink legfontosabb nyersanyaga a kőolaj, a világpiaci ár soha nem volt még ilyen magas! Óriási gond a gazdaságnak! - kohászat: vaskohászat-acélgyártás - gépgyártás: gépkocsik, hajók, repülőgépek - elektronika ipar: számítógépek, mobiltelefonok - vegyipar: olajfinomítás stb. - textilipar, - fa és papíripar, - élelmiszeripar: - építőipar, - hadiipar, - űripar, biotechnológia, robottechnika stb.

33 V. GAZDASÁGI ÁGAZATOK 4. Szolgáltatások
Olyan ágazatok, mely valamely más gazdasági tevékenységnek vagy egyénnek az igényeit elégíti ki. Ez a legjelentősebb gazdasági ágazat, a Centrumokban a legtöbben itt dolgoznak és a GDP 60%át ez adja, a leggyorsabban is ez fejlődik… Infrastruktúra=emberi létesítmények összessége… Közlekedés+hír és távközlés közlekedési ágazatok: vízi közlekedés, közúti közlekedés, vasúti közlekedés, légiközlekedés, előnyös és hátrányos vonások, Internet, a telefon és TV hálózatok üzemeltetése is szolgáltatás… Kereskedelem Belkereskedelem - Külkereskedelem export: kivitel - import: behozatal (C és P különbözik) Ma már a vásárlás a fogyasztói életforma része, világszerte hatalmas bevásárló központok épülnek… Idegenforgalom A népesség szezonális mozgása rekreációs céllal. Gyorsan fejlődik, nagy profitot hoz és védi a környezetet . Ma évente milliók áramolnak a Föld idegenforgalmilag frekventált területeire. Erőforrásai: tájképi szépség, egészséges környezet, történelmi múlt, fejlett infrastruktúra stb. Kibocsátó országok: Centrum USA , JAPÁN, NÉMETO. stb. Befogadó országok C és P is. OLASZORSZÁG EGYIPTOM stb. Ma már az egész világot átfogó információs gazdaságról és információs társadalomról beszélhetünk (posztindusztriális). Tipikus eszköze a számítógép és az Internet!

34 VI. EURÓPA+EURÓPAI UNIÓ 1. Általános jellemzők:
Európa területe=10 millió km2 Lakóinak száma 800 millió /Europid rassz+bevándorlók/ Kicsi kontinens (Eurázsia Ny-i része) Változatos domborzat, éghajlat és kultúra Ásványkincsekből közepes ellátottság. Életszínvonalbeli különbségek: Gazdagabb Ny-, É-Európa Közepes életminőség: Közép-, D-Európa Szegényebb: K-Európa 1990. előtt megosztott kontinens NY=Tőkés országok - K=Szocialista országok, hidegháború ben rendszerváltás a szocializmus megszűnik, társadalmi-gazdasági átalakulás, fejlődés… Ma viszonylagos jólét, kérdés hogy Európa mennyire versenyképes USA, JAPÁN, KÍNA a versenytárs. Az EURÓPAI UNIÓ az összefogás jó példája, de most válságban van…

35 2. Európai Unió EU fogalma: európai országok komplex integrációja. 27 tagállam 2011-ben népesség: 500 millió fő átlag GDP $ fő/év EU feladata: határok nélküli térség biztosítása, amelyben szabadon áramlik: tőke, termék, személy és információ. Közösen döntenek gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekben, közös gazdasági és kutatási tevékenységet végeznek, összehangolják adó- és jogrendjüket, külső határokat megerősítik, belső határokat eltörlik… - EU jellemzői: - közös pénz EURO. EU-s intézményrendszert az EU tagállamai közösen működtetik. Intézmény rendszer fontosabb elemei: Európai Tanács=tagállamok kormányfői, Miniszterek Tanácsa=szakminiszterek, döntések, Európai Parlament legfőbb törvényhozó és végrehajtó szerv, megválasztott képviselőkből áll. A legtöbb EU hivatal Brüsszelben található… - EU problémái: bürokratikus működés, nagymértékű regionális különbségek országok és régiók között is, mezőgazdaság túlfinanszírozott. Lassú reagálás a válságra… -1957-ben alapították az EGK-t, mai nevén EU-t - Alapító tagállamok=Németo., Franciao., Olaszo., Belgium, Hollandia, Luxemburg - Később csatlakozott=Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Svédország, Finnország, Ausztria, Portugália. Spanyolország, Görögország – 2004-ben csatlakozott Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta. ban: Románia és Bulgária 23 Hivatalos nyelv, munkanyelvek: angol, német, francia…

36 3. Európa típusországai 1. - Németország Népesség=80 millió fő, GDP=40 ezer $ fő/év, főváros: Berlin Az EU legerősebb gazdasággal rendelkező országa, gazdasági csoda -németek szorgalma, (1990-ben egyesül NDK és NSZK) fejlett ipar, Ruhr-vidék kohászata, bányászata leépült, modernizálták a térséget, jelentős gépkocsigyártás (OPEL, AUDI BMW), vegyipar, elektronika (SIEMENS), környezetvédelem, de a K-i régiók még fejletlenebbek. Gyorsan fejlődik az É-i körzet (Hamburg) kikötőipar és a D-i körzet (München) gépkocsigyártás, idegenforgalom… - Nagy-Britannia EU tag, óriási gyarmatbirodalma volt, ma is alkotmányos monarchia, ipari forradalom innen indult, fejlett: a hajózás, a gépgyártás (ROLLS ROYCE), vegyipar (SHELL) a textilipar, a pénzélet, jelentős hadsereg-atomfegyver, Black Country bányászat-kohászat leépült, fejlett idegenforgalom pénzélet, (Manchester, Birmingham Liverpool, Oxford) Csatorna-alagút… - Franciaország Népesség=60 millió fő, GDP=30 ezer $ fő/év, főváros: Párizs EU tag, fejlett változatos de agyontámogatott mezőgazdaság az EU legnagyobb mezőgazdasági exportőre, fejlett élelmiszeripar (búza, bor), a gépgyártás, autógyártás (RENAULT, PEUGEOT) repülőgépgyártás, vegyipar (parfüm), atomipar, divatipar (DIOR) és idegenforgalom, jelentős hadsereg-atomfegyver, kultúrája meghatározó a világban, fejlett turizmus, ELLENPÓLUS ELMÉLET - Párizs ellenpólusai (Lyon, Marseille, Bordeaux, Toulouse)

37 3. Európa típusországai 2. - Norvégia /Oslo/ fejlett kohászat, gépgyártás, olajipar, - Svédország /Stockholm/ gépgyártás, autógyártás, fa és papíripar… - Finnország /Helsinki/ fejlett elektronikai ipar, fa és papíripa - Dánia /Koppenhága/ fejlett mezőgazdaság, ipar - Hollandia /Amszterdam/: polderezés, olajipar, elektronika, virág és zöldség, hajózás- Rotterdam - Belgium /Brüsszel/ fejlett ipar, hivatalai központ - Ausztria /Bécs/: hegyvidéki turizmus, kohászat, gépgyártás (Őrvidék: es magyar kisebbség) - Svájc /Bern/: egyik leggazdagabb, óragyártás, gyógyszergyártás idegenfogalom, pénzélet nagyon fejlett, (túl erős frank…) - Olaszország /Róma/: É-D különbség, autógyártás, turizmus, divatipar, mediterrán mezőgazdaság… - Spanyolország /Madrid/: mediterrán mezőgazdaság, gépgyártás, turizmus - Görögország, /Athén/ jelentős turizmus, hajózás jelenleg mély gazdasági válság…

38 3. Európa típusországai 3. - Lengyelország /Varsó/: bányászat, kohászat, kisparaszti mezőgazdaság /katolikus ország/ - Csehország /Prága/: fejlett ipar, kohászat, gépgyártás, söripar - Szlovákia /Pozsony/: (Felvidék: 0,5 milliós magyar kisebbség) , bányászat, kohászat, turizmus - Románia /Bukarest/: (Erdély: 1,4 milliós magyar kisebbség) fejlődő ipar, sok ásványkincs… - Jugoszláv utódállamok: (Délvidék: es magyar kisebbség) - Szerbia /Belgrád/ káosz, etnikai konfliktusok, Szlovénia /Ljubjana/, - Horvátország /Zágráb/ jobb gazdaság, idegenforgalom - FÁK = Független Államok Közössége, volt Szovjetunió utódállamai óriási terület (22 millió km²) K- Európa + Szibéria, fejlett bányászat (olaj, gáz), Európa energiafüggésben, jelentős kohászat, gépgyártás, bűnözés, korrupció, erőd hadsereg-atomfegyver… - Oroszország /Moszkva/ vezető tagállam… Ukrajna / Kijev/ (Kárpátalja: es magyar kisebbség) - Kazahsztán /Asztana/ stb.

39

40 Atlaszból EU tagállamokat és a többi európai országot is meg kell nézni!

41 II. írásbeli számonkérés
IV. V. VI. témából Forrás: CD, Internet, Tankönyvek, Atlasz Világgazdaság jellemzői Gazdasági Ágazatok Európa földrajza TK. Társ.földrajz: old. TK. Társ.földrajz: 78-80, old. Feladatok: fogalommeghatározás, logikai eldöntendő feladatok, számítási feladatok, ábrakiegészítés, vaktérkép, Mintapéldák az Interneten!

42 VII. EURÓPÁN KÍVÜLI KONTINENSEK
1. Ázsia Területe: 44 millió km2. Lakóinak száma 3 milliárd fő /Mongolid rassz/ Legnagyobb területű földrész, legnépesebb kontinens, nagy kulturális és életszínvonalbeli különbségek. Lakosság 70%-a szegény, de itt fejlődik leggyorsabban a gazdaság… Ázsia típus országai: - INDIA: népessége: 1,2 milliárd, Főváros: Újdelhi, /Bombay, Kalkutta/ Angol gyarmat volt, ma független, népességrobbanás, szegénység, tipikus periféria. Olcsó munkaerő és ásványkincsek révén fejlődik. Bányászat, kohászat, textilipar, kézműipar - KÍNA: népesség:1,3 milliárd, Főváros: Peking, (Sanghaj, Kanton, Hongkong/ Föld legnépesebb országa, diktatúra, népességrobbanást megfékezték, gazdaság dinamikusan fejlődik. A világgazdaságban már a 2. hely, de sok a szegény… Szocialista piacgazdálkodás, mindent gyártanak kohászat, gépgyártás, textilipar, elektronika. Ma már centrum! Környezetszennyezés! - JAPÁN: Főváros: Tokió Vulkanikus szigetország, kevés ásványkincs. Életszínvonal igen magas, gazdaság igen fejlett, tipikus centrumország. „Japán csoda”= japánok szorgalma-gyors fejlődés a II. VH után. Jelentős, kohászat, gépgyártás, gépkocsi, hajó, számítógép, vegyipar, rizs, halászat, fejlett, földrengésbiztos az infrastruktúra. Tőkekivitele is jelentős. Automatizálás, miniatürizálás (Sony, Fuji, Suzuki, Honda stb.) - Arab országok /iszlám államvallás+olaj/ és Izrael /zsidó állam fejlett hadsereg és gazdaság/ gyakori fegyveres konfliktusok

43 2. Afrika területe: 30 millió km2 népessége: 800 millió fő
Idős felszín, zuhatagos folyók, sok ásványkincs. Legmelegebb kontinens. Őslakosok négerek (Negrid rassz) és arabok, európaiak gyarmatosították napjainkra független országok. Afrika a legszegényebb kontinens tipikus periféria: éhínség, háborúk, trópusi betegségek, analfabétizmus, munkanélküliség. Jelentős a bányászata, kohászata, idegenforgalma fellendülőben mezőgazdaság fejletlen. Típus országok: - ETIÓPIA, SZUDÁN, CSÁD, ZAIRE a világ legszegényebb országai. - EGYIPTOM /Kairó/ idegenforgalma jelentős Níluson vízerőmű, Szuezi-csatornából bevétlek, átlagnál fejlettebb, arab ország. - NIGÉRIA-/Abuja/ olajvagyona jelentős, sok népcsoport , legnépesebb afrikai ország, nagy korrupció de az átlagnál fejlettebb. - DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG /Pretória, Johannesburg, Fokváros/ Afrika egyetlen fejlett tőkés országa, arany és gyémántbányászat, fejlett ipar, apartheid rendszert felszámolták…

44 3. Amerika Terület: 44 millió km2 Népesség: 800 millió fő
Nagy É-D-i kiterjedés, tornádók és hurrikánok, Ásványkincsekben gazdag Őslakók: indiánok, eszkimók, /Mongolid rassz/ gyarmatosították: angolok, franciák, spanyolok, portugálok, napjainkban önálló országok, óriási mértékű etnikai keveredés, nagy életszínvonalbeli különbségek, É-Amerikai=Centrum, Közép- és D-Amerika (Latin-Amerika)=Periféria. - É-AMERIKA típus országai - KANADA /Ottawa/, fejlett tőkés ország, fejlett fa és papíripar, kohászat - USA (300 millió fő GDP 45 $ fő/év ) /Washington, New York, Houston Dallas, Los Angeles, San Francisco/ Világ első számú centrumországa, legerősebb gazdasággal és hadsereggel rendelkező o. Tömeges a jólét. „Amerikai csoda” minden gazdasági ágazat fejlett. Mezőgazdaság övezetes, farmgazdálkodás, fejlett autógyártás, hadiipar, pénzélet /USA dollár/ óriási fogyasztás, tömeges jólét. Gazdasági körzetek: K-i körzet: autógyártás, gazdaságirányítás, komplex kikötőipar, agrárgazd. D-i körzet: olajipar, repülőgépgyártás, űripar Ny-i körzet: leggyorsabban fejlődik, informatika, elektronika, kutatás /Szilicium-völgy / Nagy cégek: Ford, Texaco, Coca Cola, Microsoft, IBM stb./ - LATIN-AMERIKA: BRAZÍLIA-/Brazilia város/ Portugál nyelv, alacsony életszínvonal, népességrobbanás, tipikus periféria, jelentős: kávétermelés, erdőirtás, bányászat, (AMAZONAS-medence).

45 4. Egyéb területek: Ausztrália és Óceánia
Területe: 8 millió km2 Népessége: 20 millió fő Legkisebb és legszárazabb kontinens, túlnyomó része sivatag, ásványkincsekben gazdag, endemikus élővilág pl. kenguru, koala stb. Angolok fegyencgyarmata volt. Ma önálló, fejlett tőkés ország. Bányászat, kohászat, gépgyártás. Juhtenyésztésben világelső. /Jelentős városai: Sydney, Melbourne/ és Óceánia Több ezer kisebb nagyobb sziget és néhány ország csendes óceánban… Sarkvidékek - É-i sarkvidék Befagyott Jeges-tenger és szigetek. Hideg éghajlat. Őslakosok: eszkimók. A térség gazdasági hasznosítása, bányászat, halászat megkezdődött., jég erősen olvad… - D-i sarkvidék Eljegesedett kontinens (Antarktisz), leghidegebb térsége a Földnek, érintetlen környezet, kutatóbázisok.

46

47 Az Atlaszban a fontosabb országokat és fővárosaikat meg kell nézni!

48 VIII. Globális problémák
1. Fogalma: Olyan negatív jelenség amely az egész világon érezteti nemkívánt hatását. 2. Típusai: - Környezetszennyezés, őkoszisztémák pusztítása - Globális felmelegedés - Nyersanyagok felélése - Népességrobbanás, élelmezési problémák - Fegyverkezési verseny - É-D, Centrum-Periféria ellentét, adósságválság … rövid távú anyagi érdekek, emberi önzés …

49 VIII. Globális problémák
3. Következtetés RÓMAI KLUB /60-as évek/ - MEADOWS világmodell következtetés: Ha ilyen gyors ütemben éljük fel erőforrásainkat és tesszük tönkre környezetünket, hamarosan egy világméretű katasztrófát idézünk elő („VILÁGVÉGE”). 4. Megoldási stratégiák: Megoldás: vissza kell fogni a termelést, energia és nyersanyag takarékosság, jobb környezetvédelem, Hosszú távon fenntartható, átgondolt környezetbarát fejlődés… „Csak egy Föld van.”

50 FÖLDRAJZ SZÓBELI VIZSGA 11. ÉVF.
5 percben vázolja a kérdésben foglalt témát, Atlasz használható! 1. Mi az Európai Unió? Vázolja röviden kialakulásának okait és céljait, valamint a kialakulás fontosabb lépéseit! Melyek az EU tagállamai és jelenlegi problémái? 2. Melyek a „japán csoda” jellemzői? Mutassa be a szigetország mezőgazdaságát, iparát és infrastruktúráját! 3. Melyek az "amerikai csoda"jellemzői ? Mutassa be az USA legdinamikusabban fejlődő gazdasági körzeteit fontosabb ipari ágazatait! 4. Melyek Franciaország mezőgazdaságának, iparának és településhálózatának fontosabb jellemzői? Milyen szerepet tölt be Párizs az ország gazdasági életében? (atlasz) 5. Mi az urbanizáció? Hogyan keletkeznek a városok? Milyen várostípusokat ismer? Mutassa be egy nagyváros szerkezetét!

51 6. Mennyi a Föld népességszáma
6. Mennyi a Föld népességszáma? Mi a természetes szaporodás, mi jellemzi a Föld népességszám változását? Melyek a népességrobbanás okai és következményei? Jellemezze a népesedési ciklusokat is! 7. Mi az ipar? Melyek az erőforrásai? Csoportosítsa és sorolja fel a fontosabb iparágakat! 8. Mi a közlekedés feladata? Sorolja a fel a közlekedési ágazatokat, előnyös és hátrányos vonásaikat! Mit tud az információs gazdaságról? 9. Mutassa be a világgazdaság jelenlegi szerkezetét! Jellemezze a centrumokat és perifériákat valamint mutassa be röviden a világgazdaság legfontosabb szereplőit a multinacionális és transznacionális cégeket! 10. Melyek a fontosabb energiahordozók? Jellemezze a megújuló és nem megújuló energiahordozókat és szerepüket a világ energiagazdaságában! Melyek a magyar energiagazdaság problémái? 11. Melyek Magyarország nagy gazdasági térségei és régiói? Jellemezze őket röviden! 12. Jellemezze hazánk népesedési viszonyait! Vázolja a népességszám változását, valamint ennek okait és következményeit. Beszéljen a népesség korösszetételéről és foglalkozási szerkezetéről is!

52 13. Melyek Magyarország idegenforgalmának általános jellemzői
13. Melyek Magyarország idegenforgalmának általános jellemzői? Melyek a hazai idegenforgalom legfőbb erőforrásai és gondjai? Melyek az idegenforgalmilag frekventált térségek? 14. Melyek Magyarország nagy gazdasági térségei, régiói, jellemezze őket röviden! 15. Mi a globális probléma? Melyek a főbb globális problémák? Miért alakultak ki? Miért veszélyesek? Milyen megoldási stratégia létezik? JÓ FELKÉSZÜLÉST, EREDMÉNYES ÉRETTSÉGIT! Földünkön, szűkebb és tágabb környezetünkben sok érdekes és szép dolog található! Érdemes nyitott szemel járni és vigyázni természeti és kulturális értékeinkre!