Lehotay Veronika: A holokauszt jogtörténeti megközelítése („Jogegyenlőség – jogkorlátozás – jogfosztás 1938 és 1944 között” című szabadon választható.

Az előadások a következő témára: "Lehotay Veronika: A holokauszt jogtörténeti megközelítése („Jogegyenlőség – jogkorlátozás – jogfosztás 1938 és 1944 között” című szabadon választható."— Előadás másolata:

1 Lehotay Veronika: A holokauszt jogtörténeti megközelítése („Jogegyenlőség – jogkorlátozás – jogfosztás 1938 és 1944 között” című szabadon választható tárgy féléves egyetemi programja) Budapest, augusztus 22.

2 A pályázat indoklása Az egyetemi jogászképzés alapozó tantárgyai és a főiskolás képzések alapozó tantárgyai: egyetemes állam-és jogtörténet (két féléves) előadás és gyakorlat magyar állam-és jogtörténet (két féléves) előadás és gyakorlat A XX. század történelmi/jogtörténeti eseményeinek a felderítéséhez, a középiskolai tudás elmélyítéséhez és kiegészítéséhez segítségnyújtás az egyetemi hallgatóknak

3 A megvalósítandó célok
Dolgozat elkészítése a Horthy-korszakról és ebből egy projekt készítése A hallgatók végezzenek lakóhelyükön gyűjtőmunkát (lakóhely, levéltár, könyvtár és internet) Az elkészült prezentációt mutassák be a csoportban a szeminárium végén „Jogegyenlőség – jogkorlátozás –jogfosztás között” című szabadon választott tantárgy oktatásának keretén belül: Alapvető fogalmak tisztázása (pl.: emberi jog, jogfosztás) A szabadságmegvonások jogi, politikai, társadalmi hátterének megismertetése a hallgatókkal A Horthy-korszak (jogkorlátozó) jogszabályainak megalkotása, végrehajtása és bírói gyakorlata hogyan alakult Az előítéletek csökkentése A természetjog – jogpozitivizmus ellentétének lényege Szakmai célok Oktatási célok

4 Tartalmi feltételek maximum 25 fő egy csoportban, első, másod- esetleg harmadéves joghallgatók, főiskolai hallgatók (igazgatásszervező, MTB-szakos) (18-23 éves korosztály) A szemináriumokon csoportmunkában, míg a dolgozat elkészítése során önállóan dolgoznak Egy féléves tantárgy keretében heti két órában (levelezőn félévi 2 illetve 4 órában)

5 Tárgyi feltételek A témához kapcsolódó szakirodalom
Az alapvető történeti munkákból: Randolp L. Braham, Szita Szabolcs, Nathaniel Katzburg… A témával foglalkozó jogtörténészek tanulmányainak a megismerése: Nagyné Szegvári Katalin, Ruszoly József, Schweitzer Gábor… A kapcsolódó szépirodalmi művek (Pl. Radnóti, Szerb Antal…) Jogforrások (törvények) arcanum adatbázis (rendeletek) Egyéb internetes adatbázisok Lehotay Veronika: Segédanyag „A jogegyenlőség – jogkorlátozás – jogfosztás 1938 és között” című szabadon választható tantárgyhoz hallgatók részére

6 Felkészülés, megvalósítás I. A szemináriumokon feldolgozandó témakörök
I. óra: Elméleti bevezető II. óra: Joguralom – diktatúra –totalitarizmus III. óra: A náci Németország jogfosztó rendelkezései: „Jog és igazságszolgáltatás“ a Harmadik Birodalomban IV. óra: A jogkiterjesztés menete: Az asszimiláció és az emancipáció jogtörténeti vonatkozásai Magyarországon. A befogadás kérdőjelei: Emancipáció és jogalkotás (1840, 1848, 1867, 1895) V. óra: A Horthy-korszak államáról és jogáról. A numerus clausus mint a jogkorlátozó rendelkezések első lépése VI. óra: Munkához való jog és korlátozása. Diszkriminációs rendelkezések a közszolgálati jog terén.

7 Felkészülés, megvalósítás II. A szemináriumokon feldolgozandó témakörök
VII. óra: Jogszűkítés a gazdaság területén. A strómanság jogtörténeti háttere. VIII. A munkaszolgálat jogtörténeti aspektusai IX. Házassági jogi szabályok a fajvédelmi törvény alapján. A fajgyalázási perekről. A szegedi Hamlet történet X. óra: A jogkorlátozó – jogfosztó rendelkezések a bírói gyakorlatban Magánjogi perek: házasság felbontása, örökbefogadás, gazdasági társaságok perei, munkajogi perek Büntetőjogi ügyek: zsidótörvény kijátszása, fajgyalázás, zsidóság elleni izgatás XI. óra: Változások a törvénykezésben március 19. után. A jogfosztó rendeletek meghozatalának és végrehajtásának a bemutatása a deportálásig Az állami törvények és rendeletek helyi végrehajtása levéltári források tükrében (pl.: mezőcsáti, edelényi gettósítást előíró főszolgabírói utasítások) A magyar holokauszt sajátos vonásai

8 Visszacsatolás XII. óra: Zárás, összefoglalás, értékelés, beszámoló.
Számos további téma felmerülhet még: Holokauszttagadás mint jogi kategória A zsidótörvények hatályon kívül helyezése A kárpótlás kérdései Visszajelző kör kérdései: Fejezd be a mondatot: Ezeken az órákon rájöttem arra, hogy… Ezeken az órákon szívesen… Nem volt jó az, hogy… Ha újra járnék ezekre az órára, szívesen…

9 A folyamatban lévő projekt eredményeiről : a résztvevők számának alakulása (nappali tagozatos hallgatók)

10 Eredmények: néhány dolgozatcím
Az első zsidótörvény jogegyenlőséget érintő kérdései (K. M. elsőéves levelezős hallgató) Út a magyar holokausztig: A zsidókérdés „megoldása” történelmünk folyamán (Sz. E. másodéves, nappali tagozatos joghallgató) Az emberi jogok teljessége és korlátozásának főbb kérdései (V. Gy. másodéves, nappali tagozatos joghallgató) A személyes szabadsághoz való jog megvonása: gettóba zárás (H. A. levelezős joghallgató) Zsidók és keresztények házasságkötésnek a tilalma (ZS. T. M. közigazgatási mesterszakos hallgató) A „zsidótlanítás” évei, figyelemmel a hatvani eseményekre (P. D. jogász szak, levelező, első évfolyam)

11 Hallgatói visszajelzések – pozitívumok
Ezeken az órákon rájöttem arra, hogy… „szeretem a történelmet még mindig, és bár kifejezetten a történelem kényes és nehezen objektívan átlátható része, de mégis fontos minél tájékozottabbnak lenni a témában” „rengeteg tévhit vett körül a zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel” „az órákon való részvétel lehet szórakoztató és érdekes is”

12 Hallgatói visszajelzések – negatívumok
Nem volt jó az, hogy beszámolót kellett írni a csoport jelentős részének semmiről sincs véleménye, és nem tudnak két mondatot értelmesen elmondani keveset beszéltünk az asszimilációról Magyarországon sokszor csoportban kellett dolgozni kevés időt beszélgettünk, inkább tényszerű volt az oktatás, esetleg filmet nézhettünk volna

13 Hallgatói visszajelzés – hiányosságok
Ha újra járnék ezekre az órákra, szívesen hallanék többet a diktátorokról többet bizonyítékokról, amit valóban alátámasztottak bizonyos történelmi események (pl. Solymosi Eszter) a zsidó szokásokról, ünnepekről a holokauszt elleni tettekről, hogy szegültek szembe különböző személyek a náci diktatúrával a zsidók elleni perekről azokról az emberekről, akik segítettek a zsidóságon azokról az emberekről, akiktől maradt fenn valami napló vagy dokumentáció részletesebben, milyen is volt akkori szemmel

14 További tervek: Egyéves programmá alakítani a tárgyat: az első félév az egyetemes történeti háttér, a második félévben a magyarországi események illetve lehetne bővíteni a témát a háború utáni perekkel

15 Köszönöm szépen a figyelmet!
dr. Lehotay Veronika egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem – Állam-és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék