A Ferenc tápcsatorna revitalizációja

Az előadások a következő témára: "A Ferenc tápcsatorna revitalizációja"— Előadás másolata:

1 A Ferenc tápcsatorna revitalizációja
Mrekva László Projekt menedzser

2 Bemutatkozás Hölgyeim és uraim!
Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Mrekva László vagyok, okleveles építőmérnök. Bajáról, Magyarországról érkeztem. Baja a Duna bal partján, fekszik. Budapesttől 167 kilométerre található. Fontos közlekedési csomópont. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. Jövetelem célja, hogy felhívjam az Önök tisztelt figyelmét egy a következőkben bemutatásra kerülő rendkívüli természeti szépségre, a Ferenc tápcsatornára. Lelkes lokálpatrióták összefogása révén jutottunk el ide az ENSZ belvízi hajózási munkacsoportjához, ahol is szeretnénk a segítségüket kérni ennek a tápcsatornának a megmentéséhez, annak revitalizációjához.

3 A projekt terület 1899-ben Engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek a projekt célterületét, magát a tápcsatornát, annak létrejöttét. Mint az a korabeli térkép is mutatja a csatorna már az 1800-as évek végén létező fogalom volt. Létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége, és a 18. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornahálózatnak (a későbbi képen látható) nagy tranzit jelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-rel rövidítette meg. (Az egykori feljegyzések szerint a lassú lóvontatást, a rossz, időnként elöntött területeken való áthaladást 20 nappal csökkentette.)

4 A projekt terület 2008-ban Mára a Ferenc-tápcsatorna „beépült” a lakosság köztudatába, újabb tényekkel erősítve annak lokálpatriotizmusát.

5 A Ferenc tápcsatorna rövid története
a régi Ferenc-csatorna 1794 és 1801 között épült, BAJA Deák Ferenc zsilip a csatornát a Ferenc József-csatorna leágazással bővítették az 1870-es évek elején, Duna Sebesfoki zsilip Bezdán Monostorszeg Zombor Kissztrapár Óbecse Dráva A régi Ferenc-csatorna 1794 és 1801 között épült, és Monostorszegnél ágazott ki a Dunából, és onnan indulva a Duna–Tisza közén – bácskai területeken – Zombor, Kissztapár, Újverbász érintésével Bácsföldvárnál torkolt a Tiszába. A csatornát a Ferenc József-csatorna leágazással bővítették az 1870-es évek elején, amely Kissztapárnál indul a Ferenc-csatornából és egészen Újvidékig húzódik, majd közvetlenül a város alatt a Dunába köt. A Ferenc-tápcsatorna 1871 és 1875 közötti időszakban épült Türr István kezdeményezésére és meghatározó közreműködésével, zömmel angol tőkéből. A tápcsatornát a köznyelvben Ferenc-tápcsatorna névvel illetjük. Szerb nyelvterületen Bajski kanal (Bajai csatorna) néven is említik. A csatorna legfőbb rendeltetése a bácskai hajózható csatornahálózat vízzel való ellátása a Dunából gravitációs úton, valamint a vízi áruforgalom lehetővé tétele. Az első világháborút követően a csatornán az áruforgalom teljesen megszűnt. A XIX. század végétől a rendeltetése a belvizek levezetésével bővült. A 44,6 km hosszú csatorna részben ásott mederben, részben a régi dunai meder helyén halad. Felső vízbevezető műtárgya az 1875-ben átadott bajai Deák Ferenc hajó-és tápzsilip, amely az ország egyik legrégebbi árvízvédelmi, belvízvédelmi és vízhasznosítási feladatokat egyaránt ellátó, hagyományos téglafalazatú vízépítési létesítménye. A tápcsatorna teljes hosszából Magyarország területére esik 34 km. A csatorna alsó vízszabályozó műtárgya a bezdáni sebesfoki zsilip. A Ferenc tápcsatorna vízállásának szabályozása e két műtárggyal, a bajai Deák Ferenc zsilippel és a Bezdánnál lévő Sebesfoki hajózó- és vízszabályozó zsilippel történik. Bácsföldvár Tisza a Ferenc-tápcsatorna 1871 és 1875 közötti időszakban épült.. Duna NoviSad

6 Javaslatok a fejlesztésre:
korunk kihívása… környezetvédelmi szempontú vízi túrizmus és a vízi közlekedés fellendítése… természeti kincs… paradox helyzet … érdekek… Korunk kihívása egy korábban hajózási valamint a vízi áruforgalmat lehetővé tevő infrastruktúra újjáélesztése, aszerint, amit a mai kereslet diktál: környezetvédelmi szempontú vízi túrizmus és a vízi közlekedés (áruszállítás? és személyhajózás) fellendítése. Napjainkban az ökoturisztika népszerűsége monoton nő. Ez a tendencia hazánkban is egyre fokozottabban érvényesül. Szinte hihetetlen, hogy itt, egy magyar nagyváros közigazgatási területén található egy jobbára csak a horgászok által ismert gyönyörű természeti kincs, ami a közeljövőben egy igazi, kikapcsolódást, csendet és nyugalmat nyújtó kirándulóhely lehetne, mely legalább az elfogadható minimális infrastruktúrát és turisztikai szolgáltatást nyújtja a látogatóknak. A helyzet paradox. A kincset érő vízfelületek közelében lévő települések egyáltalán nem élnek (legalább is nem éltek eddig) azzal a lehetőséggel, hogy hasznosítsák e kincset saját jobblétük érdekében. A sokat érő adottság megvan, mégis, helyenként a tápcsatorna parti sávján vagy mellette a viszonylag kis gazdasági haszonnal járó intenzív mezőgazdálkodás folyik, melyhez a gazdák körömszakadtáig ragaszkodnak. Mégis, az óriási vízfelület és közvetlen környezete, megfelelő intézkedések után jó lehetőséget nyújt ökoturisztikai hasznosításra. Más nyugati országokban az ilyen gyönyörű vízfelületek közelében megfelelő infrastruktúra biztosítja a turisták számára az élményeket és a helyiek is élvezhetik az egészséges környezet minden pozitív hatását, miközben megélhetésük is pozitívan alakul és hozzájárulnak a természetvédelmi célok megvalósításához. A különböző érdekek (mint például a köz- és magánérdek, a környezet-, természetvédelmi és a gazdasági érdekek) összehangolásának egyik sarkalatos pontja, hogy melyik típusú igénybevétel milyen mértékben jelenjen meg a csatorna hasznosításában. A legfontosabb szempont a fenntarthatóság, vagyis a használat következtében a csatorna természeti, környezeti állapota ne romoljon, vagy ha lehetséges javuljon és az érintett lakosság munkafeltételei és jobbléte szintén pozitív irányba fejlődjön. Igen népszerű fejlesztési cél napjainkban a turisztika. Ennek egyik fő oka az, hogy az önkormányzatok a munkahelyteremtés, gazdasági fejlődés kitörési pontját látják benne, ugyanis, amikor a településeken körülnézünk és sorra vesszük, hogy milyen fejlesztési adottságaink vannak és milyen fejlesztési irányaink lehetnek, akkor többnyire már csak a természet és annak erőforrásaikra alapozott turisztika marad.

7 Javaslatok a fejlesztésre:
A revitalizáció megvalósítása előtt lehetséges hasznosítások (kezdeti fejlesztési elképzelések… Látogató Központ Vizes bázis – Kikötő Utak, Kerékpárutak Hajózhatóság Javaslatok a fejlesztésre A csatorna revitalizációs tervét több fázisra kellene bontani. Az első fázisban mindenképp olyan fejlesztések valósuljanak meg, melyek elfogadható minimális kiindulási alapot teremtenek a későbbi lépésekhez. Ez óvatos, hosszabb időt igénylő kezdést jelent, mely lehetővé teszi a további lépések jó előkészítését és az ötletek kiérlelését. 1. A revitalizáció megvalósítása előtt lehetséges hasznosítások Ide sorolhatjuk azokat, melyek gyakorlásának lehetősége már megvan, csak élni kell vele. Ezek általában már most is léteznek vagy könnyen, egyszerű eszközökkel megfelelő minőségben gyakorolhatók, kibővíthetők Horgászat Gyalogtúrázás, futás, túra- és terep-kerékpározás A kezdeti fejlesztései elképzelések Látogató Központ: Szükség van egy alapvető fenntartói és látogatói igényeket, minimális elvárható szolgáltatásokat kielégítő épületre. Itt lenne lehetőség az egész infrastruktúrát érintő tapasztalatok gyűjtésére, vitafórumok rendezésére, a további lépések kiérlelésére, pályázatok előkészítésére és további projektek irányítására. Vizes bázis - Kikötő A bázis első helyszíne célszerűen egy jelenleg is működő kikötő. Elősegíti a vízi aktivitások (csónakázás, vitorlázás, kajakozás, stb.) elterjedését nem kizárva a robbanómotoros vízi járműveket sem, de mindenképpen korlátozott keretek közé szorítva azt. A bemutatott zsilipek felújítása, kishajó közlekedésre alkalmassá tétele. Utak, Kerékpárutak Tipikus magyarországi probléma, hogy az útépítés infrastruktúrája nagyon elmaradott. A csatornánál égetően szükséges utakat és pihenőhelyeket a jelenleg elérhető legkorszerűbb, tájba illő és környezetbarát minősítésnek megfelelően kell, fokozatosan, kiépíteni. Hajózhatóság A Ferenc-tápcsatorna elsődleges célja a Ferenc-csatorna vízpótlásának biztosítása, de az építés során alkalmassá tették hajózásra is. A Ferenc-tápcsatorna – cskm (Baja-Nagybaracska) szakaszon a legrosszabb állapotú. A víztest erősen eutrofizálódott, helyenként úszólápok találhatók rajta. A vízi közlekedés még sportcélú kézi hajtású vízi eszközökkel (kajak, kenu) is nehéz. Az eredeti csatornaméretek helyreállítása ugyan a lehetőséget megteremti, de a megfelelőséget egyes szakaszokon korlátozza a kis csatornaszelvény méret. A megfelelőséget a csatorna és hajók nedvesített keresztszelvényeinek megnövelése biztosítaná. Ennek eléréséhez fejlesztés szükséges. A Ferenc-tápcsatorna a Dunából a Sugovicán és a Deák Ferenc zsilipen keresztül kaphat vízpótlást. A Duna medersüllyedése miatti tartós kisvízi állapot, amikor a Sugovica vízszintje alacsonyabb a Ferenc tápcsatorna vízszintjénél, akkor a Deák Ferenc Hajózsilip működésképtelenné válik a műszaki adottságai miatt (erre az üzemállapotra nem készítették fel tervezői). A csatorna méretei kisebb mértékű hajózást, vízi szállítást, vízitúrázást jelenleg is lehetővé tesznek, bár a Baja-Nagybaracska közötti szakaszon a legrosszabb állapotú. A víztest erősen eutrofizálódott, helyenként úszólápok találhatók rajta. A vízi közlekedés még sportcélú kézi hajtású vízi eszközökkel (kajak, kenu) is nehéz.

8 Képek a múltból… A képek Gyulavári József és Faludi Gábor gyűjteményéből származnak

9 …és a jelenből A képeket Pump Károly fotóművész készítette

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Összefoglalás Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A fejlesztések megvalósításánál és fenntartásánál mindig a legnehezebb az anyagi források biztosítása. A „szponzorálás jó cél érdekében”, szinte az egyik legbiztosabb eszköz ahhoz, hogy „történjen” valami. Ehhez általában a közeli településeken azonosíthatók a helyi vállalkozók, külföldi példák alapján, bankok, biztosítók és multinacionális szolgáltatók. A tápcsatorna revitalizációja elősegítené az Európai Uniós integrálódást Magyarország és Szerbia között az által, hogy megteremtődik egy újabb együttműködési feltétel, kialakulhat egy kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés a környezet védelme által, valamint egy hatékonyabb piackonform közlekedésszabályozás. E közlekedésszabályozás elő segítené a területi különbségek csökkentését, a belső, valamint a szomszédos országokkal a kapcsolatok gazdagítását, a gazdasági lehetőségek javítását. Fontos említést tenni a projekt politikai jelentőségéről, miszerint elősegítené a Magyar és Szerb határmenti területek integrációját. Összefogás hiányában a térség még hosszú ideig az európai fejlődéstől leszakadó terület marad. Ha ezt nem akarjuk, az érintettek számára adva van a feladat: a csatorna térségének felzárkóztatása a Nyugat-Európában megszokott szint közelébe. Hisszük, hogy ez együtt, összefogással sikerülhet.