Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról

Az előadások a következő témára: "Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról"— Előadás másolata:

1 Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról
Folyónk a Rába Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról

2 Vízrajza: Mo. 3. legnagyobb folyója
A Duna magyarországi legjelentősebb jobboldali mellékfolyója Ausztriában, a Fischbachi- Alpokban ered 1200 m magasan Szentgotthárdnál végleg átlépi a magyar határt és 188 km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába torkollik Teljes hossza 283 km, a vízjárása szélsőséges, vízgyűjtő területe  km² A folyó nem hajózható

3

4 Vízgyűjtő területe:

5 Vízjárása: Vízjárása ingadozó
Átlagos mélysége: 1-2,5 m Szélessége: 30-50m körül mozog a magyaro.-i szakaszon Ha az Alpokban sok eső hull, vagy hirtelen olvad el a hó, akkor egy nap alatt akár 5 m-t is emelkedhet a vízszint, a Duna is segítheti a vízszint emelkedését A víz sebessége 2-11km/h között változik az időjárástól függően

6 A Rába élővilága

7 Élővilágának általános jellemzői:
A Rába az ország egyik legkevésbé háborgatott vize, ezért élővilága rendkívül változatos Az élővilág egyszerre tükröz alpokaljai, kontinentális és szubmediterrán hatásokat is

8 Növényvilága

9 Növényvilágának általános jellemzői:
Az eredeti természetes növénytakarója a vidéknek a tölgy-kőris-szil ligeterdő illetve a gyertyános-kocsányos tölgyes ártéri erdők voltak Fellelhető a kizárólag nedves rétekre jellemző növényvilág egyes elemei is

10 Sárgaliliom Struccharaszt Pajzstok

11 Mezei zsurló Erdei pajzsika Erdei szőrmoha Viaszmoha

12 Gombák

13 Mezei szegfűgomba Erdőszéli csiperke Kerti csiperke Májusi pereszke

14 Állatvilága

15 Kérészek(Tiszavirág)
Szitakötők Folyami kagyló Szegélyes csíkbogár Kérészek(Tiszavirág)

16 Bagolylepke Májusi cserebogár Közönséges tarkalepke Kis farontólepke

17 Magyar bucó Európai harcsa
Fogassüllő Márna Ponty

18 Fekete harkály Gyurgyalag
Jégmadár Királyka

19 Berki tücsökmadár Karvaly
Héja Macskabagoly Berki tücsökmadár Karvaly

20 Eurázsiai hód Európai mókus
Vaddisznó Gímszarvas

21 Védjük a Rábát!

22 A Rába környezetvédelmi problémái:
A Rába habzását bőrgyárakból származó nem megfelelően tisztított szennyvíz okozta Az ipari és mezőgazdasági tevékenység veszélyt jelenthet a folyóra nézve A 20. század közepéig kiváló volt a vízminősége a Rábának, magas vízállás estén is a meder aljáig lehetett látni a folyóban Fürdeni, horgászni lehet a folyóban de a víz kevésbé áttetsző A szemtelés az ártereket és a vízpartot veszélyezteti

23 Érdekességek

24 Áradások és erőmüvek: A folyó legpusztítóbb áradása 1883-ban volt, melynek következtében a rossz minőségű gátak átszakadtak, így hatalmas kár keletkezett (az árpási hidat elvitte a víz, házak dőltek össze, rengeteg embert kellet kitelepíteni) az esemény azonban gyorsította a folyó szabályozását 1896-ban Ikerváron a Rábánál épült fel Magyarország első és még ma is működő vízi erőműve Napjainkban öt vízierőmü működik a Rábán(Alsószölnök,Csörötnek, Körmend, Ikervár, Kenyeri)

25 A rábahídvégi híd

26 A Rába hídja Rumnál

27 A körmendi Rába-híd

28 Folyónk a Rába Vége