Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán
Nők és a vallás Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán

2 Bevezető kérdések, megfontolások
A nők vallásossága hogyan hat női szerepükre és identitásukra? Miért félrevezető ha csak a hivatalos vallásra figyelünk? Woodoo kettős ikon: Mater Dolorosa = Ezili, a szeretet/szerelem lwa (szelleme)

3 Nemek szerepének meghatározása
A szerepek kulturálisan meghatározottak: milyennek kell lenni egy kislánynak és kisfiúnak? Bizonyos szavak csak nőkre vonatkoznak, nincs hím megfelelőjük: háziasszony, babám, (bitch, slut, sweetie, etc.) Egy bizonyos vallást egész másképp értelmeznek, másképp látnak a nők, mint a férfiak. Ortodox zsidóknál a férfiak a zsinagógákban rituális gyakorlatokat végeznek, a nők szerepe inkább a háztartásra korlátozódik. Ortodox közösségekben a nők vallásosságát nagymértékben az határozza meg, hogy a férfiak mit gondolnak helyesnek egy nő számára: hasonlít ez a kaszt-rendszerhez.

4 Kasztrendszer Olyan társadalmi berendezkedés, ahol a hatalom és a társadalmi-gazdasági előnyök birtoklása az egyének bizonyos tulajdonságai szerint előre, rendszerint a születés pillanatától meghatározott. A nem egy olyan tulajdonság, ami nagyon is meghatározó a mai társadalmak “kasztrendszerében”. A vallásban is sokkal meghatározóbb, mint a teológiai műveltség vagy lelkiség. (Pl. ki viheti a tórát?) A vallási kasztrendszer nem ad automatikusan vallási hatalmat minden férfinek, de automatikusan kizár minden nőt abból

5 A kasztrendszer vallási legitimációja I
Szimbólumokkal és mítoszokkal a magasabb istenségek férfiak (Zeusz), a negatív szerepűek nők (Kali szemben Shívával). Zsidóknál: hála, hogy nem született nőnek. Bűnbeesés: nők hibája. A héber Lilith történet (egyenlő Ádámmal, s nem engedelmeskedik neki, ezért teremti Isten Évát Ádám bordájából, s ezért alárendelt lesz.) Általánosságban és elméletben a X és júdaizmus (kevésbé az iszlám és a hivatalos buddhizmus) azt tartja, hogy Isten előtt a nők = férfiakkal, ezért uúgy elnyerhetik a megváltást, lelki tökéletesedést. Ezzel szemben a X még a VIII. szd-ban is vitatta, hogy a nőknek van-e lelke, vagy hogy az egyenlő –e a férfiakéval.

6 A kasztrendszer vallási legitimációja II.
Erkölcsi előírásokkal: mi a feladata egy nőnek és egy férfinak a munkában, a háztartásban, a gyermeknevelésben, házasságban, stb. De ruházkodásban is. Szervezeti felépítéssel: a nők a legtöbb világvallásban ki vannak zárva a legfőbb vallási hatalomból és rítusokban való aktív részvételből. Rítusok: elkülönítik a nőket. Miért: hogy ne vonják el a férfiak figyelmét (csador), Mert rosszak, stb: Buddha: a nők, forróvérűek, irigyek és buták

7 Karamita közösség, Litvánia

8 A nők vallási szerepének változása
A főbb protestáns egyházaknál 1880-as években kezdődött el a nők szentelése – kb. uabban az időben, amikor a szavazati jogért is el kezdtek harcolni. Még távol vagyunk az egyenjogúságtól. Miért? nehogy felbolygassa a helyi közösség békéjét, ne legyenek női papok, a házas miniszter hozza a feleségét, az ingyen munkaerőt. A házas lelkésznő férjének valószínűleg más a foglalkozása

9 Hatalom és szexualitás
Nézet: a szexualitás bár önmagában nem rossz, de csökkenti a vallási energiát. A női nemre/szexualitásra úgy tekintenek, mint valami veszélyes erő forrására, amitől félni kell, kontrolálni kell, s amit a férfiaknak alkalmanként el kell pusztítani. (Mai példa: Bourdieux: Seduction) Miért? Ez szimbolikus, v. nagyon is valós kifejezése a férfiak hatalmát ellensúlyozó női hatalomnak. Pigmeusok: „nem” nem fontos a társ-i munka-megosztásban, a ffiak nem is félnek a nőktől Lele törzs (Zair): nők a ffi társ-i státuszának eszk., a nők ki is játsszák egymás ellen a ffiakat

10 Szexualitás és a nőkről alkotott vallási képek
Nyugati társ-ban a nők szexualitásának kettős képe: gonosz oldal: csábító, beszennyező a jó oldal: a szűz, a tiszta ara, az anya Paolo Veronese (1528 – 1588) Hűtlenség Niccolo da Bari (1435k -1494) Pietá (részlet)

11 A nők vallási identitása
Önbecsülés: a vallás összekapcsolja a lelki jutalmakat a kaszton belüli kötelességek teljesítésével. Hindu nő következő életében talán még férfi is lehet. Ez nem teszi szükségszerűen boldoggá, ill. nem ad neki pozitív identitási érzést. A buddhizmusban (Sri Lanka) a nő a szomorúság, múlandóság hordozója. A nők adnak életet (reinkarnáció hordózói), ezért a szenvedés jelképei is. Ilyen felfogásban a nő könnyen tisztátalannak és alávalóbbnak érezheti magát, aki hajlamosabb a bűnre, s aki maga is a bűn forrása a ffi számára, és még a szenvedés forrása is. (Pl. a torontói bérmálkozó kislány.) Uakkor a vallás pozitív képekkel is ellátja a nőket, bár sokkal korlátozottabb mértékben: pl. anya, ápoló szerep.

12 Nők vallási identitása II.
Viktoriánus kor a nyájas, ájtatos, házias, gyenge, behódoló nő Kapitalizmus az otthont és a vallást marginálissá teszi, legalábbis ami a közéletet és termelést illeti. A középosztálybéli nők ezért lelkesedtek minden olyan vallási reakcióért (ének, prédikáció), ami ez ellen tiltakozott, s ami az otthon és anya szerepét hangsúlyozta a megváltásban Ez tovább erősítette a nők alárendelt (otthonba zárt) vallási kaszt-szerepét. A devianciák ellenőrzése, boszorkányok: Nagyobb arányban nők, (főleg az egyedülállók, özvegyek vénlányok), mert azok – látszólag – nem igényelték a férfiak támogatását (nem voltak ffiak kontrolja alatt) Férfiakat nem azért üldözték, mert férfiak, hanem más okok miatt: pl. mert vagyonosak (Salem), zsidók

13 Nők státuszának és szerepének alternatív meghatározásai I.
Női vallási csoportok: Olyan nők számára, akik nem illettek bele a hagyományos nemi szerepekbe (feleség, anya). Ahogy a női foglalkozások (ápolónő, bába, tanítónő stb.) elfogadottabbak lettek, a feministák szemében a vallási csoportok veszítettek jelentőségükből. Vallási mozgalmak (VM, középkor): Sok középkori VM egyenlőséget biztosított a nők számára. (Shakers: Ann Lee anya = Jézus második eljövetele, ezzel beteljesítette Jézus megjelenését - a férfit és a nőt.)

14 Nők státuszának és szerepének alternatív meghatározásai II.
Új vallási mozgalmak (ma) Elfogadóbbak az alternatív nemi szerepekkel, mert ott a hatalom forrása a karizma. Ahogy azonban a karizma halványul, a nők szerepe is újraértékelődik: „visszaküldik őket a konyhába” (karizmatikus katolikus mozgalom). A “tradíciókhoz való visszafordulás” másik oka: reakció a feminista mozgalom ellen (Hare Krishna, EE) A feminista mozgalom számára a vallási csoportok elvesztették jelentőségüket, mert már van más kiútjuk.

15 Nők és a nem-HV A nők találtak a hivatalos vallás keretein kívül is jelentős szerepeket: gyógyítók (javas asszony), médiumok, bábák. Ezek a szerepek adtak nekik ÉR-t rendszert és hovatartozási érzést (identitást)