A röntgen.

Az előadások a következő témára: "A röntgen."— Előadás másolata:

1 A röntgen

2 Tartalomjegyzék Röntgen élete I. Röntgen élete II.
Röntgen felfedezése I. Röntgen felfedezése II. Röntgencső Röntgensugárzás CT és sugárterhelés I. CT és sugárterhelés II. Digitális intraorális röntgen a fogászatban I. Digitális intraorális röntgen a fogászatban II. Röntgengépek Különlges esetek Források

3 Wilhelm Conrad Röntgen I.
Röntgen március 27.-én született a Poroszországi Lennep-ben Nobel-díjas fizikus 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. Tanulmányai alatt hallgatta Robert Clausius kinetikus gázelméletről szóló előadásait, érdeklődése ekkor fordult a fizika felé. 1872. január 19-én feleségül vette Anna Bertha Ludwig-ot, Röntgen 1874 március 14-én doktori címet szerzett és magántanár lett,

4 Wilhelm Conrad Röntgen II.
A professzori címet is itt szerezte meg fizika és matematika területen. 1876-tól visszament Strasbourgba, ahol folytathatta kísérleteit Kundttal. 1881-től a Gießen-i Egyetemre kerül a fizika tanszék vezetőjeként. Kísérleteit az elektromágnesség és a fénytan területén végezte. 1888-ban kimutatta, hogy az elektromosan polarizált dielektrikum mozgásának az elektromos áramhoz hasonló hatása van. 1901-ben ő kapta az első fizikai Nobel-díjat.„A róla elnevezett sugárzás felfedezésével szerzett rendkívüli érdemeiért". 1923-ban Münchenben halt meg.

5 Röntgen felfedezése I. 1895. november 8-án kísérleteiben Röntgen a kisülési csőben az elektromos kisülést kísérő fényjelenségek kiszűrésére a csövet nem átlátszó fekete kartonpapírba csomagolta, így próbálta vizsgálni a katódsugár által előidézett fényt. Mikor a szikrainduktort a csőre kapcsolta, meglepődve tapasztalta, hogy a sötét laboratóriumban a cső közelében lévő, bárium-platina-cianiddal bevont papírlemez, ernyő fluoreszkáló fényt bocsát ki, azaz fényforrásként viselkedik. Mikor a cső a világító papírlemez közé deszkát helyezett, akkor is világított, csak haloványabban.

6 Röntgen felfedezése II.
Amikor a kézfejét helyezte a cső és papírlemez közé, a lemezen a kézcsontjainak árnyképe tűnt elő. A fényforrás megszűnt, amikor a kisülési csőről a feszültséget lekapcsolta. Kimutatta, hogy a cső egy meghatározott részéből egyenes vonalban lép ki a sugárzás. A fentiekből Röntgen azt a következtetést vonta le, hogy egy új sugár – első dolgozatában X-sugárnak nevezte el – hatása, amely áthatol az anyagokon, eltérő mértékben nyelődik el, és a fényhez hasonlóan egyenesen áramlik, valamint fényképfelvételeken rögzíthető. Röntgen feleségének keze

7 Orvosi-diagnosztikai röntgencső
A csőnek mint sugárforrásnak van a legnagyobb hatása a röntgenkészülék által előállított képre, amit a következő három fontos paraméter befolyásol: sugárzás erőssége a sugárzott dózis a fókusz mérete és az energiaeloszlás a fókuszban Egy röntgencső a legegyszerűbb kivitelnél egy katódból és egy anódból áll, amik egy üvegburában vannak légmentesen lezárva.

8 A röntgensugárzás A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája. A kemény röntgensugárzás és a gamma-sugárzás részben átfedi egymást. A röntgensugárzás hullámhossza 0,0006 nm és 1,25 nm között, energiája 11 és 500 kV között van. A legalapvetőbb előállítási módja az, hogy elektront gyorsítanak, majd azt fém céltárggyal ütköztetik. Létrejön még egy folytonos fékezési sugárzás összetevő is.

9 CT és sugárterhelés I. A tomographia (CT) felhasználása a módszer gyors ütemben növekedett, és nő továbbra is. Természeténél fogva a CT-vizsgálat nagyobb mértékű sugárterheléssel jár, mint a hagyományos röntgen eljárások. A sugárterheléssel összefüggő daganatos betegségeknek kockázata van. Az egyre nagyobb mértékű sugárterhelés a jövőben népegészségügyi problémát jelenthet.

10 CT és a sugárterhelés II.
A CT háromdimenziós leképezést ad a kérdéses szervről vagy területről. A CT-vizsgálat során kibocsátott sugárdózisok mértéke kétségtelenül nagyobb, mint a megfelelő hagyományos röntgen vizsgálaté. A röntgensugárzásnak kitett biológiai anyagban kölcsönhatás során hidroxilgyökök keletkeznek, melyek ezután kölcsönhatásba lépnek a közeli DNS-sel, melyben károsodást váltanak ki.

11 Digitális intraorális röntgen a fogászatban I.
Az intarorális röntgenfelvétel leggyakrabban a fogászati esetekben szükséges. Előfordul olyan eset is, amikor a digitális panoráma röntgen készítésekor egy-egy fog eltakarja a mögötte lévőt, ebben az esetben is alkalmazható ez a vizsgálati eszköz. Az intraorális röntgen készítésének további előnyei: kisebb sugárterheléssel jár, mint a digitális panoráma röntgen A digitális panoráma röntgen segítségével a fogsor egészének állapotáról kap képet a fogorvos.

12 Digitális intraorális röntgen a fogászatban II.
Segítségével információt nyerünk az implantáció, esetleges lehetőségeiről. A konkrét implantológiai tervezéshez, korrekt mérésekhez azonban már nem elegendő, ehhez már 3 dimenziós CT felvétel szükséges. Az intraorális röntgenfelvétel során a szájba digitális érzékelő kerül a modern készülékkel a röntgensugárzás minimális a panoráma röntgent tehát nélkülözhetetlen és alapvető vizsgálati eszköznek, módnak tekintjük, ennek elkészülte a sikeres állapotfelmérés feltétele.

13 Röntgengépek Röntgen rendszer felépítése: - Röntgensugárzást leadó cső - Röntgensugár detektor - Adatbegyűjtő hardware - Képfeldolgozó software Röntgen rendszer működési elve: A röntgencső által leadott sugárzás áthalad a terméken.A termék és a szennyeződés sűrűsége függvényében a detektor érzékeli a beérkező sugárzás mértékét, és ez alapján kirajzol egy képet, amelyen láthatóvá válik a szennyeződés, amely sötétebb tónusú lesz, mivel sűrűsége különbözik a termék sűrűségétől.

14 Különleges esetek Röntgenfelvétel a tüdőben kicsirázott borsóról Röntgenfelvétel a kisfiúról, akinek evőpálcika fúródott agyába Röntgenkép az 50 tűt nyelt kisfiúról

15 Készítette: Nyárádi Nóra, Kiss Alexandra Szivák Tóth Réka
Források: Kiss Alexandra gerinc röntgen felvétele