Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell

Az előadások a következő témára: "Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell"— Előadás másolata:

1 Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell
Munkácsy Katalin ELTE Budapest

2 A Föld alakjának kérdése a filozófia része volt azokban a korokban, amikor még nem hajózták körbe a Földet.

3 Életfa A honfoglaláskori magyar régészeti emlékeken gyakori az életfa: a fa törzse a korong alakúnak elképzelt Földön áll, gyökerei az alvilágba nyúlnak, lombja a felső világba ér.

4

5 Életfa ábrázolás egy gombszerű ruhadíszen

6 Az életfa több ősi kultúrában is megtalálható.
Hossz- és keresztmetszeti ábrázolását jelentik részben a különböző mértékben stilizált életfa ábrázolások, részben pedig a világ, a föld korong modelljei.

7 Görög világtérképek A térképeken először a korongmodell látható, később jelentek meg a környezet realisztikus térképei, majd pedig a nagy, kontinens méretű térképeken már a Föld gömbalakja is megfigyelhető.

8 Hecataeus világtérképe Kr.e. 517-ből

9 Eratosthenes világtérképe Kr. e. 3. sz.

10 Csillagászattörténet matematika órán, földsugár-mérés
Eratosthenes megmérte, kiszámolta a Föld sugarát. Jellegzetes matematikai teljesítmény: Nem tudjuk, hogy a Föld gömb alakú, de feltételezzük azt, és e hipotézis alapján meghatározzuk a sugarát. Eratosthenes egy körcikk sugarát számította ki az ívhossz ismeretében és a szög mérésével.

11 Két beesési szöget is mérhetett volna, a napsugarakat használva egyenesként, de ebben az esetben meg kellett volna oldani a mérések szinkronizálását. Ezt sikerült kiküszöbölnie azzal, hogy a mérést a nyári napforduló napján végezte és az ív egyik végpontja Alexandria a másik pedig a ráktérítőn fekvő Szüéne volt.

12 A szüénei mély kút, amelyben egy évben csak egyszer, a napfordulókor csillan meg a napfény, csillagászati műszerként szerepel ebben a mérésben.

13 Így csak Alexandriában kellett megmérni a napsugarak beesési szögét a napforduló napján, délben. A napórák igen kifinomult technikával készültek, ezért ez egyszerű feladat volt.

14 Szüéne és Alexandria az ókori görög kultúrkörhöz tartozott, a városok közötti távolságok ismertek voltak. (A mai Egyiptom területén fekszenek, távolságuk körülbelül 800 km.)

15 Az utazásokból származó tapasztalatok és a Föld alakjára vonatkozó elméleti tudás alapján született meg, évszázadokkal később, Ptoleimaios világtérképe.

16 Ptoleimaiosz világtérképe Kr. u 150-ből

17 A térképek és a geometriák
A térképészet fejlődése következtében egyre jobban használható térképek készültek, de a régi térképek őrzik a párhuzamosan létező világképeket és ezzel együtt a többféle geometria létezésének szemléletes nyomait.

18 A három görög világkép nyomai a magyar történelmi emlékekben is megtalálhatók
Személyes, kisgyerekkori emlékeink is sokféle látásmód nyomait őrzik

19 A mesékben: a hős világgá fut, leül a világ végén és a semmibe lógatja a lábát.
A gyermeki “józan ész” szembekerülése a Föld gömbölyűségének tudásával: Régebben a gyerekek úgy gondolták, a Föld nem lehet gömbölyű, hiszen akkor a túloldalán lepotyognának róla az emberek.

20 Tudásunk a Föld alakjáról a XV. században
Párhuzamosan létező, ellentétes tartalmú ismeretek a Föld alakjáról. Ideológiai konfliktus nélküli intellektuális konfliktus, szemben a geocentrikus és a heliocentrikus világkép éles szembekerülésével.

21 A népi tudást őrzik az életfa-ábrázolások, a mesék és mítoszok
Az akadémikus tudásban, az iskolai műveltségben: - A kolostori iskolákban már a XI. századtól tanított húsvétszámítás, a computus - A Szalkai kódex csillagászati fejezete - Mátyás könyvtárának különleges kincsei

22 A computus elemi aritmetikai ismereteket, valamint a Nap és a Hold mozgására vonatkozó tudást igényelt. Természetesen maga a számítási algoritmus mechanikusan is végrehajtható volt, de hátterében ott húzódtak a görögök csillagászati ismeretei.

23 Néhány, a vizsgált szempontból különösen fontos korvina

24 Ptolemaeus, Claudius Magnae compositionis libri (seu Almagest) a Georgio Trapezuntio traducti Trapezuntius fordította az eredeti görögből latinra. Kézirat

25 Ptoleimaosz: Geographike
Nyomtatásban megjelent 1478-ban

26 Regiomontanus, Johannes
Canones LXIII in tabulam primi mobilis cum tabula, cum dedicatione ad regem Matthiam

27 Országtérképek A XVI. század elején készült első Magyarország térképek Ptoleimaios művén alapultak, mint mindenhol Európában.

28

29

30 Hatvani A Föld alakjával kapcsolatban a XVII. században Hatvani István végzett méréseket, a földsugár ismeretében Debrecen földrajzi szélességét határozta meg.

31 Bolyai A földrajzi geometria a XIX. századi európai és magyar matematikai műveltségben jelentős szerepet játszott, így Bolyai János is magas színvonalú képzésben részesült a bécsi hadmérnöki akadémián.

32 A Bolyai geometria logikai szükségszerűségként született meg, ugyanakkor az abban axiomatizált szemlélet nem idegen a laikus világlátástól sem.

33 Eötvös A XX. században Eötvös Loránd mérte Föld alakját torziós ingaával.

34 A Föld alakjának kérdése mára megoldódott, a probléma történeti érdekességgé vált.
A történeti emlékek megőrzik a gondolkodás ősi sajátosságait, a galgóci tarsolylemezen az életfának erősen stilizált ábrázolását láthatjuk.

35 Galgóci tarsolylemez