Molnár Dániel – Németh Szabolcs

Az előadások a következő témára: "Molnár Dániel – Németh Szabolcs"— Előadás másolata:

1 Molnár Dániel – Németh Szabolcs
A víz Mikrokozmosz a makrokozmoszban Bemutatkozás Molnár Dániel – Németh Szabolcs KECSKEMÉT 2011. január 24.

2 Gyakran elmegyünk Kecskemét belvárosában egy szobor mellett, melynek címe Mikrokozmosz a makrokoszmoszban. Amerigo Tot alkotása, a formák egyre kisebb méretben ismétlődnek benne. A kicsi ugyanaz, mint a nagy : mint a tengerben a cseppnyi víz. Miért ez a cím

3 A „kék bolygó” a tengerektől kék

4 A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Mennyi víz van a Földön

5 A tengerek

6 A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet
peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal vagy egy nagy sósvízű tó valamely kontinens belsejében. A tengerek meghatározása mint látható,nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott. Tengernek nevezik például az óceánt sós vize és nagy távolságai miatt Gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak neveznek A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Az édesvizű Galileai-tó Galileai-tenger néven is ismert. Mit nevezhetünk tengernek

7 A tengerek és óceánok a Földön
Csendes-óceán Atlanti-óceán Indiai-óceán Jeges-tenger Déli-óceán Beltengerek Aral-tó Kaszpi-tenger Holt-tenger Nagy-sóstó Salton-tó (Kalifornia) A legfontosabbak a tengerek és a sós tavak közül

8 Európa vizei Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai
nyugaton az Atlanti-óceán északon a Jeges-tenger keleten az Urál-hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi- tenger délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát , amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki. Európa tengeri határai

9 Európa tengerei: Jeges- tenger, Norvég- tenger, Északi- tenger, Balti -tenger Földközi- tenger, Adriai -tenger, Jón -tenger, Fekete- tenger

10 Magyarország vizei Az egyik legszebb vizes kép Magyarországon a Dunakanyar

11 Magyarország vízrajzát meghatározza az, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve. Az országban nincs lefolyástalan terület, minden felszíni víz a déli középpont felé tart, és onnan a Dunán , a Vaskapu-szoroson keresztül a Fekete- tengerbe jut. Az egész terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Évente körülbelül 100 milliárd m³ víz hagyja el az országot dél felé. Ennek csak 10%-át adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező folyók hozzák. Magyarország vizei

12 Magyarország vízrajzi térképe

13 Nagyobb folyók A Duna mellékfolyói
Duna teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km Tisza teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója) A Duna mellékfolyói Lajta Rábca Rába (magyarországi szakaszának hossza 211,3 km) Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km, Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható. Ipoly (magyarországi szakaszának hossza 143 km) A folyók

14 Zala, a Balaton „táplálója”
Tisza mellékfolyói: Zagyva Sajó Hernád Bodrog Szamos Kraszna Körösök Sebes-Körös Fehér-Körös Fekete-Körös Maros Zala, a Balaton „táplálója”

15 Nagyobb tavak Balaton, felülete 594 km² Tisza-tó, felülete 127 km²
Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km² Velencei-tó, a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít A tavak

16 Kecskemét és a víz A város a Duna és a Tisza között fekszik, de minden víztől elég messze. Térségében azonban mégis találunk jelentős fürdőhelyeket. A kistérségét keleten Magyarország leghosszabb folyója, a Tisza határolja, mely Lakiteleket, Tiszakécskét és Tiszaugot érinti. Lakiteleken szabad-strand, fürdő és a Népfőiskola uszodája, Tiszakécskén a tiszai szabad- strand, a Tisza-parti Termálfürdő és a Kerekdombi Termálfürdő, Tiszaugon pedig szabad-strand van. Kecskemét térsége gazdag termálvízben

17 Kecskeméten élményfürdő és csúszdapark, uszoda valamint a Szabadidőközpont tórendszere található. A gyógyulni vágyók Kecskeméten, Lakiteleken, Tiszakécskén és Ballószögön találhatnak gyógyvizű fürdőt. Kecskeméti fürdési lehetőségek

18 A DOMB-TÓ a mi tavunk Az 57 hektárnyi területen kialakított szabadidőközpont része Kecskemét „tava”. Ez talajvíz eredetű fürdő és csónakázó tó, része a vízisí-pálya (Wakeboard Centrum) is. A víztározó tó kotrásából kitermelt földet pedig dombbá alakították ki (Vízműdomb). A Domb tó iskolánktól nyugatra, a város másik szélén található

19 Árvíz helyett belvíz Nincs ami kiöntsön, de van ami elöntsön bennünket. Megtelt a talaj vízzel Kecskeméten, a telítettsége százalékos. A megyeszékhely több száz házának pincéjében áll a víz, ötven épület pedig megközelíthetetlen lett a belvíz miatt. Az időjárás, az eső a gondot tovább növeli. Jelenleg másodfokú belvízvédekezési készültség van érvényben. Belvárosi parkolóban hóolvadás idején

20 A „kemény” víz Ez a tulajdonság az ivóvíz és a különböző háztartási gépek használata szempontjából is fontos. A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az összkeménységet, mely a vízre jellemző, és mérhető adat. A jellemzőt általában keménységi fokokban adjuk meg. Többnyire a német keménységi skálát használjuk (nK°). A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg. A változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén- karbonát tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek ilyenkor kiválnak - és ezzel teszik tönkre a mosógépet, a vízforralót „vízkő” formájában. Ivásra viszont jobb a kemény víz, mivel mindkét ásványi anyag létfontosságú.  A kalcium a csontokhoz és a fogakhoz kell, a magnézium az idegrendszer jó működését segíti A víz keménység szerinti osztályozása (nK°) Nagyon lágy víz:  0-tól 7-ig Lágy víz:  8-tól 13-ig Közepesen kemény víz: 14-től 22-ig Kemény víz:  23-tól 30-ig Nagyon kemény víz:  30 felett Ez teszi tönkre a mosógépet!

21 Ivóvizünk Egyes jóslatok szerint Magyarország mikroklímája dacol majd az általános elsivatagosodás problémájával - vagy legalábbis sokáig lesz még képes az élelmiszer-termelésre. Ivóvíz tartalék tekintetében pedig a második helyen állunk a világon. Az ivóvíz minősége a magyar és európai közösségi jogszabályok által szigorúan szabályozott. Hazánkban a vezetékes víz mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, 95%-t a Föld mélyéből termelik ki. Ivóvízkészletünk bőséges

22 Milyen a jó ivóvíz? színtelen, átlátszó:
a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet szagtalan: a kénhidrogén, klór, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet kellemes ízű: a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsár ízzel, a magnéziumsók keserű, a salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tinta ízű vizet eredményeznek kellemes hőfokú legyen: a legjobb a °C-os ivóvíz ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény: Az ivóvíz nem tartalmazhat egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat Nem mindegy, mi folyik a csapból

23 Tengernyi cseppből egy
A víz jellemzői: Kémiai képlet: H2O Moláris tömeg 18,01528(33) g/mol Megjelenése: színtelen, szagtalan Sűrűség 0,99701 g/cm3 Olvadáspontja 0 °C Forráspontja: 100 °C Egy vízcseppre éppen úgy jellemző, mint egy pohár vízre Vízmolekula modellje

24 A víz halmazállapotai Halmazállapotok: a folyékony, a szilárd és a légnemű

25 A mikroszkopikus csoda: a hópehely
Fagypont alatt a felhőket alkotó vízcseppek hópelyhekké fagynak, alacsony hőmérsékleten azonban csak apróbb jégkristályok keletkeznek. A pelyhek szabályos formájúak, méretük általában egy milliméter körül mozog. Léteznek azonban négy milliméteres vagy annál nagyobb pelyhek is. A vízmolekulák fagyáspont alatt keletkező, laza szerkezetű, kristályszerű, többnyire hatsugaras csillagocskái a hópelyhek

26 Köszönjük figyelmüket!

27 Forrás www.wikipedia.hu
galaxy.gportal.hu/gindex.php?pg= .hu/index. Php?id=99