A Nobel-díj története.

Az előadások a következő témára: "A Nobel-díj története."— Előadás másolata:

1 A Nobel-díj története

2 Alfred Nobel Svéd kémikus, feltaláló, a róla elnevezett díj alapítója.
Ő találta fel a dinamitot és a gyutacsot. Hatalmas vagyonát a bakui kőolajmezők kiaknázásából szerezte. Végrendeletével alapítványt hozott létre a tudomány legnagyobb eredményeinek díjazására. Jelenleg körülbelül egymillió dollár a díj összege.

3 A végrendelet: „Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fizetve képeznek egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

4 A Nobel-díj fajtái Nobel-békedíj Kémiai Nobel-díj Irodalmi Nobel-díj
Fizikai Nobel-díj Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj (1968 óta)

5 Feltételek: Csak konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak.
A jelölt csak életében kaphatja meg. A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek. A békedíjat szervezetek is megkaphatják.

6 Az ítészek A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottságot Nobel végakarata szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból. 1936 óta azonban már nem lehet kormánytag a Norvég Nobel Bizottság tagja. 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azzá, ők csak kinevezik a bizottságot.

7 Jelölés A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése, ajánlása alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra nem szervezetek, hanem személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. A jelölők teljes titoktartást fogadnak. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható.

8 Magyar vagy magyar származású díjazottak I.
Bárány Róbert orvosi 1914 Szent-Györgyi Albert orvosi 1937 Békésy György orvosi 1961 Daniel Carleton Gajdusek orvosi – megosztva 1976 Lénárd Fülöp fizikai 1905 Wigner Jenő fizikai – megosztva 1963 Gábor Dénes fizikai 1971 Zsigmondy Richárd kémiai 1925 Hevesy György kémiai 1943

9 Magyar vagy magyar származású díjazottak II.
Polányi János kémiai – megosztva 1986 Oláh György kémiai 1994 Herskó Ferenc kémiai – megosztva 2004 Elie Wiesel béke 1986 Kertész Imre irodalmi 2002 Milton Friedman közgazdasági 1976 Harsányi János közgazdasági – megosztva 1994 IAEA ( International Atomic Energy Agency) 2005 évi dolgozói (15 magyar)béke – megosztva 2005

10 Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért kapta 1937-ben. Szegeden, a fűszerpaprikából izolálta a vegyületet. Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. A szegedi egyetem rektora lett, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni.

11 Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte a C-vitamin képletének részlete látható

12 Hevesy György A hafnium a régóta keresett 72. elem volt a periódusos rendszerben. Hevesy azonosította a Bohr-féle atommodell segítségével. Freiburgi munkássága alatt kifejlesztette a röntgenfluoreszcenciás analitikai módszert: a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez keverve, bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat. 1944-ben a "radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban" indoklással Hevesy Györgynek ítélték oda a Nobel-díjat.

13

14 Alternatív Nobel-díjak
Matematikai és képzőművészeti Nobel-díj nincs. A matematikusoknak adható díjak közül a Fields-érem és a matematikai Wolf-díj a legértékesebb, Nobel-díj értékű. Helyes életmód díj (Right Livelihood Award), melyet olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is.

15 Köszönöm a figyelmet!