Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe

Az előadások a következő témára: "Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe"— Előadás másolata:

1 Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe
Serdülők a családban Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe

2 „A normális serdülő lökött!”

3 A fejlődés serdülőkorban is a támogató környezettel való bonyolult összeszövődés – fontos a kis közösség, a család szerepe Ugyanazok a problémák jelentkeznek felerősödve, mint tipegő korban Ha a szülők végig jól végezték dolgukat, akkor is számítani kell problémákra „Lázadás nélkül is túl lehet jutni ezen a szakaszon, de a lázadás része annak a szabadságnak, amit a szülők adnak a gyermekeknek azzal, hogy úgy nevelik fel, hogy saját joga szerint létezhet” - Winnicott

4 Serdülőkor előtt… Döntések megbeszélése + szülői ellenőrzés fokozatos enyhítése  ezzel fokozatosan növelik az önállóság érzetét a gyermekben  csökkenthetik a konfliktusokat, megkönnyítik a felnőttkorban való átmenetet Ha a szülők változatlanul tekintélyt követelnek és nem növelik fokozatosan a gyermek önállóságát  kisebb konfliktusok felduzzadhatnak  feszült, keserves helyzetek jöhetnek létre Mindez csak ÉRZELMI KAPCSOLAT-ra támaszkodva működhet

5 Serdülőkor három feladata
1. Szülőkről való érzelmi leválás 2. Nemi identitás elérése 3. Felnőtt identitás kialakítása

6 A serdülőkor jelentősége
végleges leválás az gondoskodó, védő szülőkről fontos elem: éretlenség + mentes a felelősségtől Az éretlenség a serdülőkori egészség elengedhetetlen feltétele, nagyon értékes eleme ha túl korán felelősséget hárítanak a gyermekre → serdülő nagy ugrást tesz a hamis érettség felé → túl korán kell éretté válnia → elveszti játékosságát, kreativitását

7 A konfrontáció fontossága
A serdülőknek nem kell, hogy tudatában legyenek éretlenségüknek. Az a fontos, hogy legyen valaki, aki szembenéz a serdülő kihívásaival – konfrontálódik. Egy felnőtt, aki fenntartja a jogot személyes nézőpontjához A személyes konfrontáció fékezőerőként hat: „Ahol megjelenik a serdülő kihívása, ott legyen egy felnőtt, aki válaszol arra” Valakihez képest tudja kialakítani saját identitását

8 Serdülőkor szakaszai serdülőkor: 13 - 21 év több szakasz
határok eltolódása (gyors fizikai érés + késett pszichés érés)  érzelmi felkészületlenség .

9 1. Pre-adolescentia év elfordulás a szülőktől kortársak, családon kívüli világ újfajta érdeklődések, titkolózás, közös titkok agresszió, nyugtalanság, lustaság leskelődés, magamutogatás, érdeklődés a titkok, tiltott dolgok után, obszcén viccek + rajzok, higiénia elhanyagolása

10 2. Korai adolescentia 13-14 év
leválás folytatódik  „külső” kötődés olyan, mint a családhoz való kötődés homoerotikusan színezett barátságok párkapcsolatok még nem dominálnak nem önállóak még nem tudnak elköteleződni normák értékek felülbírálása én ideálok keresése, rajongás másokhoz való hasonlítás

11 3. Középső adolescentia 15-16 év
leválás „igazi” elindulása  nehéz időszak szülőkkel való testi kapcsolat visszautasítása korábbi jó kapcsolat védőfaktor

12 4. Adolescentia 17-18 év társadalmi szerep megtalálása
belső folyamatok megértése érett (!!) párkapcsolat eltávolodás a szülőktől + kortársaktól 3 feladat teljesül

13 5. Serdülőkor lezárása 19-21 év
serdülőkori krízis megoldatlansága patológiák ami serdülőkorban nem oldódik meg  később sem fog (csak kompenzálás) sikeres megoldás: - leválás megtörténik szeretetteli kapcsolat megmarad újraközeledés, harmónia - érett párkapcsolat kialakítása - pályakezdés, elköteleződés, munka, életmód pályaválasztás: önálló döntés!  életpálya akkor járul hozzá a lelki egyensúlyhoz, ha az a belső igényekkel összhangban van

14 Szülőkről való érzelmi leválás autoritás krízis
érzelmi kötődés családon kívülre kerül → kortársak: közös értékrend, érdeklődés, csoporthatás → védő tényező, még akkor is ha negatív, mert van kötődése! bandában vigyáznak egymásra → veszély: bűnözés eddig szülő normák → kortársak normái konfliktus: függőség - önállóság → határfeszegetés (dac, bizalmatlanság, sok indokolatlan nem, dühkitörés) cselekvéseken keresztül tagadja gyámoltalanságát → túlzással erősítse meg a szülőtől való függetlenségét téri távolság növelése otthonról → csavargás, folyton úton akarnak lenni – ez az egyedüllét képességének gyakorlása

15 Ki vagyok én? Kérdésre keresi a választ
De eleinte csak egyet tud: hogy milyen NEM akar lenni. Ekkor jön a második dackorszak, amikor a kamasz mindenre nemet mond. Erős késztetést érez, hogy elhárítson mindent amit a szülő akar. Ezzel a sok nemet mondással önmagát a szülőtől egy indulati és érzelmi távolságba hozza Nem elszakad a felnőttől, hanem távolságot teremt – olyan helyzeteket teremt, hogy haragudhasson, kritizálhasson Eközben teremt egy űrt, hogy azt majd betölthesse saját személyiségével, tartalmaival

16 Szülői konfrontáció szerepe
Az érett felnőttnek el kell bírni a lázadást, „fel kell venni a kesztyűt” → konfrontáció vállalása, határok megszabása → egészséges fejlődéséhez szükséges biztonságérzet Sokszor keserves küzdelem, gyötrelmes kötélhúzás, amit a kamasz a szülei, nevelői ellentmondásos üzeneteivel és önmagával folytat Nietzsche: „Bizony mondom néktek, káosznak is kell ott lennie, hogy megszülethessen egy táncoló csillag.”

17 Ha nem tudják saját nézeteiket, határaikat fenntartani → ha a szülő nem vesz részt a lázadás játszmájában 1. túl korán felnőttként kezeli → serdülő elveszti a serdülés harcát → éretlenség 2. nincs mi ellen lázadjon a fiatal (akármit megtehet) → lázadás durvább formái: devianciák, öndestrukció 3. szülők gyengék a konfrontáció elviseléséhez → megijed a lázadásától → feladja saját igényeit, „behódol” → fejlődés elakad, szorongások 4. nincs érzelmi kapcsolat → tágabb környezete ellen lázad → antiszociális magatartásformák A konfrontáció sosem lehet bosszúszomjas vagy megtorló!

18 Szülők feladata el kell fogadni az önállóságát → kompromisszumkötés  „húzd meg ereszd meg” túl szigorú keretek + nincs keret  egyik sem jó! Példák

19 Szülők feladata ha a serdülő provokál, azt várja, hogy megállítsák  nem kell igazságot tenni  tartalmazni, tükrözni, hallgatni, túlélni  A dolgok nem csak attól változnak, hogy csinálunk valamit, sokszor elég gondolkodni, kibírni, átvészelni a helyzetet Sokszor a legtöbb amit tehetnek a szülők, hogy életben maradnak a fontos elvek feladása nélkül

20 Szülők feladata el kell viselni - gyermekük feléjük irányuló haragját
- saját haragjukat, gyermek felé apák szerepe (realitás közvetítése, határok állítása, példakép) – szükség van egy konzekvens apai erőre, az egyértelmű határvonásra és a határok következetes betartására Az anya pedig szövetségbe lép az apával, ugyanazt képviseli és konzekvensen nyújtja a szeretetet prédikáció felesleges  beszélgetés tartalmazás, tükrözés: „most legszívesebben felrúgnálak!”  „borzalmasan mérges lehetsz rám” nem azt jelenti hogy nem reagáljuk le!

21 Szülők feladata Hitelesség – kongruencia a saját érzelmeikkel
rejtett családi konfliktusok nyílttá tétele Ne kössön koalíciót a gyerekkel az egyik szülő a másik háta mögött törekvések: naplóírás, sport, mozgás, tánc

22 Egyes dolgokban egyértelmű határvonásra van szükség – bizonyos kötöttségek mindenképp szükségesek  A szülők által felállított határ BIZTONSÁGot fog adni a kamasznak. – ez alapvető létszükséglete. Nem válhat öncélúvá a kíváncsi öntapasztalás Meg kell adni a kellő szabadságot, ugyanakkor rögzít bizonyos szabályokat A konzekvenciákat minden harag és neheztelés és veszekedés nélkül közösen vonjuk le A kamasz azért megy neki a határoknak, mert kipróbálja, hogy azok mennyit engednek

23 Összefoglalva: Csak akkor csatázz, ha muszáj! – Át kell gondolni azokat a témaköröket, amikben mindenképp csatába kell szállni. Engedd lazábbra a gyeplőt! Amennyire lehetséges, támogasd a kamaszodó gyerek autonómia törekvéseit! A kialakított szabályokhoz szelíd, erőszakmentes következetességgel ragaszkodj. Légy mindig ott, ha kellesz! Éreztesd vele, hogy az ajtó mindig nyitva áll, ha közeledni akar, értő és szeretetteljes fogatatásra talál.

24 A kamaszok, a második dackorszakukban – mindenestül elfogadó szeretetre vágynak, de ezt nem tudják kifejezni. „Sündisznóznak” – Tüskéket kifelé meresztik és szúrnak, ha valaki közel akar kerülni hozzájuk. Arra vágynak, hogy valaki a külvilággal szemben védje meg őket. És ha hozzá fordulhat, akkor ne a szemrehányások zápora legyen az első, amit a bizalmáért kap, hanem a segítség. A gyerekek sokkal jobban figyelnek ránk, mint amennyire gondoljuk. Éles szemmel és kihegyezett füllel.

25 Példa: A Hazugság A kamasz hihetetlen őszinteséggel tud beszélni idegeneknek, barátainak, mindenkinek, kivéve a szüleinek. És ugyanúgy hihetetlen módon elvárja az őszinteséget. Legtöbbször a maga épülő világa érdekében hazudik – a most születő személyisége védelmében. Két ellentétes érzés zajlik benne: „csak igazat mondani” és „mindent elérni, akár hazugság árán is”  ingerültség, feszültség

26 Juli esete Vajon jól reagált a család?
Ami fontos: Juli olyan családban él, ahol felvállalják a mindennapos küzdelmet, ez tele van buktatókkal és tévedésekkel – de a végén energiában is nyerni fognak. Ahol túlzott szigorúság, vagy engedékenység van – egy megrázó esemény sokkal nagyobb energiát csapol le, mint amennyit elvesz a mindennapi küszködés, mérlegelés, megvitatás, döntés, a MINENNAPI JELENLÉT.

27 Példa 2. A szemtelenség A kamaszkor a mentális érésről is szól – élesebben elkezdi látni magát és környezetét A szülők összezsugorodnak „mindennapi” emberekké Nagyon őszinte kritikus + de nem bírja az ellene irányuló kritikát Vitatkozás – magáért a vitáért vitatkozik – ki akarja próbálni az embereket – így érik meg az önálló gondolkodásra Kételkedés nélkül sose fognak hinni semmiben Provokációnak élik meg a környezet reakcióit

28 Szemtelenség – kapcsolati forma  így lép kapcsolatba a felnőtt világgal. Folyton támadva érzi magát, ezért „védekezik”. Néhány nyugodtan eltöltött perc az asztal mellett, amikor a szülők nem nevelnek, hanem mindenki nyugodtan beszélhet és nincs számonkérés – így alapozható meg a bizalom és akkor a gyerek elmondhatja az igényeit, a szülő meg kiköthet feltételeket. Egy olyan gyerek, aki érti a szüleit és a szülei is értik őt – azt tanulja meg, hogy érdemes a világot megszólítani, mert a világ válaszol.

29 „Szeretni akarlak téged, anélkül, hogy beléd kapaszkodnék
„Szeretni akarlak téged, anélkül, hogy beléd kapaszkodnék. Becsülni szeretnélek, anélkül, hogy megítélnélek. Együttműködni veled, anélkül, hogy rád nehezednék. Hívni téged anélkül, hogy követelőznék. Kritizálni anélkül, hogy felelősségre vonnálak. És segíteni neked, anélkül, hogy tolakodó lennék.” – Virginia Satir

30 Köszönöm a figyelmet! Várhegyi Linda Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Budapest,