Jancsák Csaba jancsak.csaba@ifjusagkutatas.hu HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956) A Hallgatói Mozgalom szerepe a magyar társadalomra.

Az előadások a következő témára: "Jancsák Csaba jancsak.csaba@ifjusagkutatas.hu HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956) A Hallgatói Mozgalom szerepe a magyar társadalomra."— Előadás másolata:

1 Jancsák Csaba jancsak.csaba@ifjusagkutatas.hu
HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956) A Hallgatói Mozgalom szerepe a magyar társadalomra az elmúlt 50 évben című konferencia Szegedi Tudományegyetem Jancsák Csaba

2 Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI) 1940-1942 (-1945)
Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) (Debrecen) Szegedi Egyetemi és Főiskolai Ifjúság (SZEFI) 1945 Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) (Balatonlelle) Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFSZ) (Szeged) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

3 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI) (-1945) hivatások szerint - orvosjelöltek - gyógyszerészjelöltek - vegyészjelöltek - tanárjelöltek (bölcsész és matematikus csoport) speciális munkák szerint - Magyarságismereti Munkaközösség (vezető: Kiss Sándor Apponyi Kollégista fős csoport, feladata: „1: Egyetemi hallgatókban felébreszteni a vágyat önmaguk, magyarságuk megismerésére. Öntudatosítani az egyetemi hallgatókban azt, ami magyar. 2: Hungarológiai szakkutatás, falukutatás. 3: Falusegítés, nevelés. Paraszttanfolyam-szervezés: január 7-22 – az első népfőiskola, melyet egyetemi hallgatóság szervezett.) - Énekkar (az Énekkar helyet kapott a megszűnt jogi kar volt helyiségeiben) - Magyar Szó Munkaközösség (Másutt: „Szép Magyar Szó Munkabizottság” előadásokat szervezett.) - Művészetkedvelők Munkaközössége - Fotókedvelők Munkaközössége - Sport Munkaközösség (SZEAC) - Vallási Munkaközösség (Mária Kongregáció, Bethlen Gábor Kör, Luther Szövetség) - Színjátszó Társaság (vezetője: Paku Imre) 1941 április 1-én nagy sikerrel adta elő először a Hamlet-et (rendező: Horváth István, címszerep: Szász Károly, főszerepek: Stachó Lajos, Tóth Kata, Tárnok Éva) Az óriási sikerről beszámolt a Délmagyarország, a Szegedi Napló, a Magyar Nemzet, a Pesti Hírlap. vezetés és szervezés szerint - Tanács (a szakcsoportok vezetőiből és a munkaközösségek vezetőiből állt) - Választó, illetve Képviselő Gyűlés (az évfolyam-képviselőkből állt) - Számvizsgáló Bizottság - Tájékoztató Szolgálat - Összekötő Szolgálat (külső kapcsolatokat intézte) - Segítő Szolgálat (diákszociális ügyeket intézte) 1940: XXXIX tc. (dec.11.) november 11. HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

4 Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI)1940-1942 (-1945)
„A diáknagygyűlés után a turulista egyetemi ifjúság küldöttsége megjelent a rektor előtt és a szegedi kerület turulista vezére arra kérte Szent-Györgyi Albertet, hogy támogassa a Turul Szövetséget. Engedje be a Turult a szegedi egyetemre, mert míg az ország minden egyetemén van helye a Turul Szövetségnek, addig Szegeden még helyiséget sem kapott. Szent-Györgyi Albert rektor a Turul-vezérek kérése után kijelentette, hogy nincs módjában a Turult éppúgy támogatni, mint például az általa létrehívott diákegység szervezetét. Nem támogathatja a Turul Szövetséget, mert ő csak saját diákegyesületét támogatja, amely nem frakcionál, amely nem osztja meg az egyetemi diákságot helyi érdekképviseleti-, vallásfelekezeti-, és sportegyesületekre, hanem a megoszthatatlan diákegységet teremti meg. Ennek az egyetemi egységes diákfrontnak minden egyetemi hallgató tagja lehet, ez az egyetem érdeke, ebben a kérdésben nem tekinthet semmi más érdeket, csak az egyetemét.” Magyar Nemzet HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

5 In. Szent-Györgyi Albert (1975): Az élet jellege. Bp. 95-98
Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI) (-1945) „Ezért először igyekeztem a diákoknak csinálni egy kissé színesebb életet. Csináltunk egy klubot, ahol mint az éjjeli klubokban, olyan magas székeken lehetett ülni. Hát még senkit se tett tönkre erkölcsileg, hogy olyan széken ül, de színt adott a dolognak. Persze óriási támadásoknak voltunk azonnal kitéve, és egy nap az egész jogi kar, a diákság kivonult az én előadásomra, hogy ottan engem helyben bottal elverjenek. … Ez már a fasizmus volt, a fasizmus szemléletéből eredt.” In. Szent-Györgyi Albert (1975): Az élet jellege. Bp 1942-ben módosult a vezetőség és módosították az Alapszabályt Szegedi Híd A Szegedi Hídban ekkor jelenik az meg, hogy a „SZEI büszke arra, hogy az a szervezet vívta ki a numerus nullus iudeorumot, amelyet egy évvel korábban még zsidóbarátsággal vádoltak” HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

6 „Aki faji vagy nemzeti gyűlöletet hirdet, ellensége hazájának
„Aki faji vagy nemzeti gyűlöletet hirdet, ellensége hazájának!” (Szent-Györgyi Albert, 1941)

7 „Sajnos ez a két fő alakja az én Hamletemnek is ennek a nagy összeütközésnek lett az áldozata, mert a Horváth Pista Tóth Katiba nagyon beleszeretett, aki a királynőt, Gertrúdot játszotta, és nagyon beleszerettek egymásba. A Horváth Pista zsidó származású volt, a Tóth Katinak a szülei meg fasiszták voltak, szóval nagyon >>nemzetiszínűek<< voltak, és semmiképp se akartak beleegyezni abba, hogy összeházasodjanak, És Horváth Pista érezte, hogy őt ez a szituáció szét fogja zúzni, és egyetlen megoldásként a halált választották. Sokszor kívántam, hogy bár jöttek volna hozzám a problémájukkal, akkor én találtam volna megoldást.” Közli: Szent-Györgyi Albert (1975): Az élet jellege. Budapest

8 1942. január 7-22. – Az első népfőiskola, melyet az egyetemi hallgatóság szervezett.

9 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) 1944. december 7. (Debrecen) 1945. január 7-én alakult meg Szegeden 1945. április 23-án Budapesten alakult meg az országos vezetőség A MADISZ szegedi egyetemi tagozat követelései ( ) 1) Az egyetem nevének megváltoztatása. Az egyetem ezentúl az elmúlt rendszerben egyetemünkről kiebrudalt nagy magyar költő József Attila nevét viselje. (…) 4) Az egyetemi ifjúság érdekképviseleti részvételét az egyetem gazdasági, szellemi és adminisztratív életének irányításában. Az egyetemi tanácsba küldjön az ifjúság karonként két képviselőt! 5) Az elnyomott szegényparasztság és munkásság fiainak továbbtanulását megakadályozó tandíj- és vizsgadíjrendszer eltörlését. 6) Az egyetemi életet gúzsbakötő és időrabló bürokrácia megszüntetését, aktahalmozás helyett azonnali intézkedést! CSML Szeged, Szegedi Egyetem Rektori Hivatalának iratai 308/1945 sz. HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

10 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) 1945. augusztus 12-én alakult (Balatonlelle) „A program következetes végrehajtását azonban gátolja, hogy a körök többségében jobboldali erők befolyása alatt állnak.” 1946. május én országos diákvezetői értekezlet zajlott Szegeden a SZEFI rendezésében. Ezen a találkozón részt vett Molnár Erik népjóléti és Keresztúry Dezső vallás és közoktatásügyi miniszter is. HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

11 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
A SZEFI állásfoglalása és javaslatai a MEFESZ átszervezésére ( Egyetemi Élet) „1) Minden egyetemi vagy főiskolai hallgató beiratkozáskor automatikusan tagja a kari vagy más egységszervezetnek. A tagság jogokkal és kötelezettségekkel jár. 2) A kultuszminiszter a befizetett tandíj 2%-át a kari egységszervezetnek utalja ki. … 4) A MEFESZ új szervezeti felépítése: A beiratkozott ifjúság után arányosan (300-anként 1 fő) demokratikusan választott és a KIB-be küldött képviselők választják az elnökséget. Az elnökség mellett (amely végrehajtó szerv) határozó szervként Társelnöki Bizottság működik 6 egységszervezet (Pázmány, Műegyetem, főiskolák-pestiek, Pécs, Debrecen, Szeged) elnökéből” E testület „nélkül a lényeges döntés (minisztériumok elé akció, külföldi képviselet, politikai állásfoglalás, stb) nem történhet. 6) A vidéki egyetemen csak egységszervezetek vannak: a kari szervezetek nagyfokú autonómiát rendelkeznek. 7) A sportegyesületek (BEAC, DEAC, PEAC, SZEAC) az egységszervezetek sportszakosztályaiként működnek, megfelelő autonómiával. 8) A MEFESZ sajtóját egy heti mozgalmi lap (4 hírlapforma oldalon) jelenti.” Szerkesztőit a TB nevezi meg az Elnökség javaslatára. HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

12 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) án alakult meg A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) én alakult meg Budapesten. => kimondták a MADISZ, a SZIM, a NISZ, a FISZ feloszlatását. A MEFESZ jobboldali befolyás alatt állása minden bizonnyal megszűnt január 20-ra: A MEFESZ szegedi Jogász Köre eltávolította Werbőczy kőszobrát (széttörték) és Mária Terézia bronzszobrát (bevitték a múzeumba) a Dóm-téri Pantheonból. HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

13 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Técsy Gyula joghallgató a MEFESZ vezetőségi tagja: „Mi egyetemi ifjak is igyekszünk kivenni a részünket az ifjúsági egység megteremtésének előkészítéséből, igyekszünk sorainkból olyan tagokat kinevelni, akik méltán irányíthatják majd az egységes ifjúsági szervezetet, a munkásság, dolgozó parasztság fiataljaival egyetemben. Rákosi Mátyás jelentette be nemrégen, hogy felül kell vizsgálni a vezetőséget a tömegszervezeteknél. Ez nálunk Szegeden is aktuális politikai kérdés volt, s a kritika nyomán meg is történt a belső változás, mely azután közelebb vitte a MEFESZ-t a megalakítandó ifjúsági szervezethez.” (Délvidéki Hírlap ) „Mi Csongrád megyei fiatalok ígérjük, hogy a leghűségesebb segítőtársai leszünk szeretett Pártunknak és vezérünknek, Rákosi elvtársnak. A jelenlevő fiatalok tomboló lelkesedéssel ünnepelték az MDP-t, Rákosi elvtársat, ünnepelték példaképüket a hős lenini Komszomolt.” (Viharsarok ) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

14 és Főiskolások Szövetsége
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFSZ, Mefesz, MEFESZ) (Szeged) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

15 „A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja.”

16 A MEFESZ tanulmányi követelései és aktualitásuk
1) Az egyetemi ifjúság káderezését az MDP 1956 augusztusában hozott értelmiségi határozatának szellemében végezzék! 2) A Szegedi Egyetem – mint újság – az egyetemi és főiskolai hallgatók sajtóorgánuma legyen, ez tükröződjön tartalmában és formájában! 3) A diákjóléti bizottságba küldendő tagot a kari gyűlések válasszák! 4) Követeljük a szabad elvi viták rendezésének jogát! 5) Túlterhelések megszűntetése: a) A nőhallgatók számára töröljék el a honvédelmi oktatást! A férfihallgatók óraszámát heti két órára csökkentsék! b) A nem szaktárgyakból megfelelt-nem megfelelt értékelés legyen! Kevesebb kötelező órát, több speciálkollégiumot! 6) a) Szálló- és lakásügyben lakásügyi bizottságot hozunk létre, mely megállapítja a lakások maximális bérét. b) A szálló igazgatójának kinevezésénél az ifjúság képviselőjének vétójoga legyen! c) A felszabaduló középületekből az igények szerint diákszállókat hozzanak létre! 7) a) Külföldi utazások szervezése keletre és nyugatra! b) 50%-os utazási kedvezményt követelünk belföldi utazásokra! 8) Általános jegykedvezményt követelünk minden kulturális rendezvény minden előadására! 9) A zenei szakiskola főiskolai jellegének elismerését követeljük, a hallgatók számára rendes, egyetemistákat megillető jogokat követelünk! 10) A védőnőképző főiskolai jellegének elismertetése és a hallgatók számára rendes főiskolásokat megillető jogokat! 11) Legyen egyetemi autonómia!

17 A MEFESZ politikai követelései:
Követeljük, hogy állítsák bíróság elé azokat, akik felelősek az elmúlt időszak bűneiért, és e tárgyalásoknak a legnagyobb nyilvánosság előtt kell lefolyniuk! Követeljük a tájékoztatás szabadságát! A sajtó mindenben hozzon részletes beszámolót és fűzzön hozzá kommentárt! Követeljük, hogy Nagy Imrét és Lukács Györgyöt válasszák be a központi vezetőségbe! Bérügyi reformot követelünk! Állapítsák meg az államtól származó összjövedelem felső határát, és gyorsítsák meg az alacsony bérek felemelésének ütemét! Követeljük a halálbüntetés eltörlését, politikai bűncselekményekben! Új alapokra fektetett, szabad demokratikus választási rendszert követelünk! Követeljük, hogy az egyetemi ifjúság nagyobb részt kapjon az ország politikai és egyéb ügyeinek intézésében! Töröljék el a parasztság kötelező beszolgáltatásának rendszerét! Március 15-e nemzeti ünnep legyen! A jelenlévő orosz csapatokat az országból távolítsák el!

18 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (Szeged, BTK, Aud.Max ) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

19 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (Szeged, BTK, Aud.Max ) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

20 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (Szeged, BTK, Aud.Max ) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

21 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (Szeged, BTK, Aud.Max ) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

22 HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (Szeged, BTK, Aud.Max ) HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

23 A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége értékelése
A szervezők célja (október elejétől 16-áig): alulról építkező ifjúsági érdekvédelmi szervezet létrehozása volt, melyben a felsőoktatási diákságot érintő tanulmányi és szociális kérdések megoldását látták. A MEFESZ, mint szervezet a közvetlen demokrácia elvei alapján jött létre. A Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosították a tagok teljes gondolat, vélemény és döntési szabadságát. Október 16-án a tanulmányi és szociális követelések elhangzása mellett az egész ország sorsát érintő politikai követeléseket is megfogalmaztak. ( A szegedi MEFESZ programja) A mozgalom kohézióját két ponton mutathatjuk ki. Az első a hallgatók által megismert, a saját bőrükön megtapasztalt társadalmi problémák, a második az úgynevezett másik csoport, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) elleni fellépés: kezdetben az ifjúságot irányító (infantilizáló) szervezet (DISZ) ellen, majd pedig a totális diktatúra, a paternalista állam ellen történt. A MEFESZ a totális rendszer a forradalom és a felsőoktatás által uralni kívánt ifjúsági szcenáriót akarta átalakítani, annak egyetemi alrendszerének működtetésében akart részt venni. E tevékenységet az állam és a párt már kezdetben is lázításnak, közösségi izgatásnak tekintette. Maga a MEFESZ mint hallgatói öntevékeny kezdeményezés jött létre. Mint szervezet, napi ügyviteli működését nem tudta megkezdeni, mert a forradalmi napok, majd a megszállás és a megtorlások abban megakadályozták. Mint ifjúsági mozgalom napjaink diákmozgalmának, az 1988 szeptemberében induló hallgatói önkormányzatiságnak volt az előhírnöke. A MEFESZ az egyik legjelentősebb hallgatói demokrácia-kísérlet volt a 20. században. HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

24 Az itt bemutatott szervezetek esetében megállapíthatjuk, hogy
mind az egyetemi egységmozgalom (Egyetemi Ifjúság) (-1945) mind az első magyarországi országos ernyőszervezet (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) (-1950) mind pedig az 1956-os forradalom előhírnöke (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) értékes és tanulságos demokrácia-kísérletnek tekinthető és – noha eltérő mértékben – de mindegyik szervezet-kezdeményezés a mai hallgatói mozgalom elődjének is. HALLGATÓI DEMOKRÁCIA-KÍSÉRLETEK (1940, 1945, 1956)

25 Köszönöm a figyelmet! Jancsák Csaba