Szt. Erzsébet Egyházközség Története

Az előadások a következő témára: "Szt. Erzsébet Egyházközség Története"— Előadás másolata:

1 Szt. Erzsébet Egyházközség Története
1928-tól 1944-ig

2 Források Dr. v. Kostya Sándor: A Szent Erzsébet Egyházközség és plébániatemp-lom története. Torontó,1994 Ruzsa Jenő: A kanadai magyarság története. Torontó, 1940 Török István: Katolikus magyarok Észak-Amerikában, Youngstown, 1978 Katolikus Kör jegyzőkönyvei, 1929 –1943 Dr. Burka Kelemen OFM atya jegyzetei az as évekből Ismertető a Szent Erzsébet Egyházközség Szervezeteiről. Torontó, 1982 50 év, Szent Erzsébet Egyházközség, Torontó, 1978 Golden Anniversary Book, Married Couples Club, Toronto, 1998 Katolikus Férfiak Társulata, 50 év, Torontó, 1998 The Catholic Register – 1977, 1986 Interview with Father Laszlo Forgach, audiotape, 1978 August The Toronto Star, July 1976 Archives of the Roman Catholic Archdiocese of Toronto Archives of the Multicultural History Society of Ontario A Szent Erzsébet Egyházközség archívuma Canadian National Archives Statistics Canada Hírnök, a Szent Erzsébet Egyházközség heti kiadványa Mozaik, a Szent Erzsébet Egyházközség Tájékoztató Bizottságának ne-gyedéves folyóirata The Sisters of Social Service at St. Elizabeth of Hungary Church from 1942 till now, 1992 Jaschkó Balázs SJ atya a templommal kapcsolatos rádiós megemlékezése, január Békési István SJ atya magnószalagra mondott emlékezései Békési István SJ atya jegyzetei az ös évekről Polyphony Vol. 2, No. 2-3, Hungarians in Ontario, Ayklerné Papp Zsuzsanna: The Negotiating Committee Idősebb híveink szóban közölt visszaemlékezései.

3 Az Indulás 1925-ben Gróf Apponyi Albert észak-amerikai körútja során Torontóba is ellátogatott és a Convocation Hallban előadást tartott. Miután az újabban érkezettek nem vagy csak nagyon keveset beszéltek angolul, ezért Dr. Leskó két dologban tevékenykedett: az egyik, hogy újra megtanulta anyanyelvét, a másik pedig, hogy érintkezésbe lépett a Torontói Érsekséggel, mert látta, hogy az itt élő magyarságnak nagyon hiányzik a lelki vezető.

4 Az indulás Eleinte csak néhány magyar misszionárius látogatását sikerült elintéznie, de ahogy a magyarok száma rohamosan növekedett, Torontó érseke, Neil McNeil is úgy látta, hogy a magyarok számára egy végleges megoldást kell találnia. Így 1928 elején levelet küldött Magyarországra Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak, melyben kérte, hogy a Torontóban élő magyarok számára egy anyanyelvüket beszélő lelkipásztort küldjön. A válasz hamarosan meg is érkezett, de sajnos csak részleges megoldással. Serédi bíboros nem tudott egyetlen papot sem nélkülözni, de javasolta, hogy küld egy szeminaristát, aki viszonylag közel áll tanulmányainak befejezéséhez. Az esztergomi szeminárium rektora Forgách Lászlót választotta. A javasolt megoldást McNeil érsek elfogadta, s így Forgách László szeptember 21-én megérkezett Torontóba. A Torontói Érsekség Archívuma mint a magyar közösséghez rendelt plébánost tartja őt számon, annak ellenére, hogy még templom sem létezett és ő maga is csak papnövendék volt. (1931. június 12-én szentelték pappá.)

5 Az indulás Dr. Burka Kelemen ferences rendi atyát, aki már korábban is látogatta a torontói magyarokat, szeptember 6-án ugyancsak kinevezték az akkor még kis létszámú magyar nyáj gondozására. Nagy valószínűséggel Burka atya kezdte meg az adminisztrálást is. Saját templom hiányában a születések, esküvők, halálozások anyakönyvezése különböző nem magyar nyelvű egyházköz-ségekhez tartozó templomokban történt. Az anyakönyvi adatokat Burka atya lemásolta, és ezeknek a kézírásos lapoknak az összessége alkotja egy-házközségünk legrégibb írásos dokumentumait.

6 Templomról Templomra Az első vasárnapi szentmiséket az Ossington St-i karmelita nővéreknél tartották, ahol Ft. McCann ingyen engedte meg a kápolna használatát.

7 Templomról Templomra Később vasárnaponként öt dollárért használhatták a Dundas St. és Grace St. kereszteződésénél levő St. John’s templomot, amely a litvánoké volt, Ft. Charles Barron vezetésével. A korai nehézségeket jellemzi, hogy egyik vasárnap a fiatal magyar egyházközségnek nem volt öt dollárja, hogy kifizesse az aznapi használatot. A következő vasárnap zárva találták a templomot.

8 Templomról Templomra Néhány alkalommal a St. Francis templomban, a Grace St. és Mansfield Ave. sarkán, ahol a St. Francis Hall-ban többször is összejöttek különböző társadalmi funkciókra, többek között színdarabokat is rendeztek itt. vagy a St. Patrick’s templomban, a Dundas St. és McCaul St. sarkán tartottak istentiszteletet.

9 Templomról Templomra Javult a helyzet, amikor Neil McNeil érsek közbenjárására a St. Michael’s katedrális északkeleti oldalán lévő kápolnájában misézhettek vasárnaponként. A St. Michael’s katedrális kápolnájának ma már átalakított oltára és a kápolnában lévő orgona. A katedrális személyzetétől kapott információ alapján tudjuk, hogy az orgona elég régi ahhoz, hogy minden valószínűség szerint ez az az orgona, amin első kántorunk, Ender József orgonálhatott.

10 Templomról Templomra 1939-ben kápolnát alakítottak ki a 15 Grange Rd-on bérelt épületben, de a végleges megoldást csak 1944-ben érték el, amikor megvették a már használaton kívüli St. Philip’s Anglikán templomot a Dundas St. és Spadina Ave. sarkán. Ez lett az egyházközség első temploma, amit március 19-én szentelt fel a torontói J.C.A. McGuigan érsek. A templom névadó védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet lett.

11 Katolikus Kör Visszatérve az es szervezőmunkákra, természetesnek látszik, hogy a magyarok körében aktívan tevékenykedő két csoport, Forgách László teológus, Dr. Burka Kelemen atya, valamint Dr. Leskó István fogorvos nagyon hamar egymásra talált. A munka most már egyesített erővel folyt tovább, és 1929 novemberében megalakult a Katolikus Kör, amelynek örökös díszelnökéül egyhangúlag Dr. Leskó Istvánt választották meg. Az egyházi elnök pedig Dr. Burka Kelemen lett. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint 18-an voltak jelen a közgyűlésen, és mindannyian be is léptek a frissen megalakult Magyar Katolikus Körbe. A vezetőség megválasztása után a gyűlés mindjárt el is határozta, hogy bérbe vesz egy helyiséget, ahol egyfelől a fenti igényt kielégíthetik, másfelől pedig angol nyelvtanfolyamokat is tarthatnak.

12 Katolikus Kör Ennek alapján azonnal ki is bérelték a 147 Beverly St-en lévő ház nagytermét, amit klubhelyiségnek használtak, és még decemberben megkezdték az angol nyelvtanfolyamokat.

13 Katolikus Kör Az életet nehezítette az 1929-ben bekövetkezett „gazdasági válság”, ami majd egy évtizedig tartott. A munkájukat elvesztett embereknek segítségre volt szükségük. Forgách László két éven belül öt házat bérelt, amiknek legnagyobb részét a rászoruló magyarok elhelyezésére használták. Az elsőt a Katolikus Körrel karöltve 1930 augusz-tusában bérelték, ami a 210 Beverly St-en volt, és induló berendezését az érsekség által adományozott 25 szék képviselte. A ház 14 szobájából hármat összenyitottak, ami a Kör klub- és tánchelysége lett. Egyet angol tanfolyamok tartására használtak, ahol beindították a vasárnapi magyar iskolát is, a többit pedig olcsó albérletbe adták rászoruló magyar családoknak.

14 Katolikus Kör “az embereket semmi más nem kovácsolja úgy össze, mint a nyomorúság” Valószínűleg ez is hozzájárult a vallásos összetartozás mellett az akkoriban kialakult pezsgő kulturális és társadalmi élethez. A megalakult könyvtár alapját Forgách atya által adományozott 60 könyv képviselte. Rádiót kaptak, biliárd asztalt, kuglipályát építettek, tea- és tánc esteket, vacsorákat rendeztek. Hetente többször is összejöttek problémák megbe-szélésére, megoldására, vagy éppen csak egy kis tereferére. A magyar iskola is szépen működött. Az első tanítónéni Égli kisasszony volt, aki miután messze lakott, fizetésképen megkapta a villamosjegyek árát.

15 Katolikus Kör A Katolikus Kör 1933 májusában tartott rendes havi gyűlésén Forgách atya bejelentette a magyar egyházközség formális bejegyzését, és javaslatára, amit a tagok szavazattöbbséggel fogadtak el, a Kör az egyházközség alosztályaként működött tovább. Röviden összefoglalva, a Magyar Katolikus Egyházközségen belül, ekkor már működött Magyar Iskola, létezett a Vigalmi Bizottság, az Ifjúsági Egyesület és az Oltáregylet. A Katolikus Kör pedig az előfutára a mostani Egyházközségi Tanácsnak. Első kántoruk Ender József volt.

16 Az első megprobáltatás
1935. november elseje újabb fordulatot hozott az Egyházközség életében. Ugyanis ekkor költöztek a szintén még csak bérelt Grange Rd. 15-be, ahol 1944-ig, az első templom megvételéig maradtak. Az itt eltöltött 9 év is eseményekben nagyon gazdag volt. Az első komoly nehézség is itt érte a közösséget, mégpedig rövidesen a beköltözés után. Forgách atyát áthelyezték Wellandra. A kis magyar egyházközség 1935 decemberétől ittmaradt magyar pap nélkül.

17 Az első megprobáltatás
Az 1936-os évre megválasztott tisztikarnak, ami még mindig Dr. Leskó István elnökletével működött, problémákkal teli éve volt. A szeptemberben tartott rendes havi gyűlésen el is határozták, hogy az októberben tartandó megbeszéléskor az Egyházközség vezetőségét lemondatják és az egyházközséget feloszlatják. Az egy hónap úgy látszik elég gondolkodási időt adott a tagoknak. Az október 4-én tartott gyűlésen az Egyházközség megmaradásának kérdése volt a fő téma. Amikor a kérdés szavazásra került, 29-en szavaztak az Egyházközség megmaradása mellett és 6-an ellene.

18 Az első megprobáltatás
Viszont választottak egy háromtagú bizottságot, Dr. Leskó István, Naár Antal és Ender József személyében, akik „követségbe mennek az Érsek Úrhoz egy magyar pap kérvényezése ügyében”. A követség határozottan sikerrel járt, hiszen a decemberben tartott rendes gyűlés megnyitó imáját már Szőllősy Vilmos atya mondta, akit plébánossá nevezett ki az érsekség. Még ugyanebben az évben, december 27-én az Érsek Úr meglátogatta a Magyar Katolikus Egyházközséget, ahol magyaros vendégszeretettel és társas vacsorával fogadták.

19 Az élet megy tovább Új csoportok alakultak, régiek megszűntek, majd újra létrejöttek. A kulturális és társadalmi élet továbbra is virágzott, színdarabok előadása, vacsorák, piknikek, teadélutánok követték egymást június 13-án zászlószenteléssel egybekötve megtartják az első Torontói Magyar Katolikus Napot. A saját templom kérdése még mindig nem volt megoldva, de már fel-felvetődött a vásárlás vagy építkezés kérdése. 1938 őszén az Egyházközség keretében működött a Katolikus Kör, Magyar Iskola, Oltáregylet, Ifjúsági Csoport, Vigalmi Bizottság, Épületügyi Bizottság, Sport Klub, Zene és Vigalmi Gárda, Dal Kör. Igaz, hogy nem az Egyházközséghez tartozóan, de szoros kapcsolatban vele, a már nagy sikereket elért Breckner Sámuelné által vezetett Színjátszó Csoport és énekkar is alakult, amelynek repertoárjában úgy vallási, mint világi énekek szerepeltek.

20 A második krí1zis 1938 szeptemberében bekövetkezett a második megrázkódtatás. Szőllősy atya kilépett az egyházi rendből. Így újra kérdésessé vált az egyházközség létezése. Újabb követség az Érsek Úrhoz. Most nem volt kilátásban más magyar pap, de egy elfogadható kompromisszum született. John Harris atya kapott kinevezést, mint plébános, és vasárnaponként Horváth István atya magyarul olvasta fel az evangéliumot és magyarul prédikált. Ő Montreálból jött el alkalmanként a magyar hívekhez. Ez így ment július 1-ig, amikor is Leo Austin atya lett a magyarok plébánosa. Igaz, hogy Austin atya sem tudott magyarul, de hozzáállásával, szervezőkészségével új fejezetet nyitott a Magyar Katolikus Egyházközség életében.

21 Templom vásárlás Egyik első tevékenységeként a Grange Rd. 15-ben egy kápolna kialakítását kezdeményezte, amit egyesült erővel ki is viteleztek. Két szobát összenyitottak, oltárt építettek, székeket és térdeplőket helyeztek el a helyiségben. Ezt az oltárt Szent Erzsébetről nevezték el. 1943. április 1-én az egyházközség vezetősége értesítést kapott, hogy a Grange Rd. 15-ös számú épületből ki kell költözniük, mert azt más szervezetnek adták tulajdonba. Ez a lépés arra kényszerítette az egyházközséget, hogy komolyan kezdjen foglalkozni egy véglegesnek tekinthető megoldással, vagyis egy saját templom megvételével vagy építésével. Az április 11-én tartott megbeszélésen a templomvásárlás mellett döntöttek. Néhány hónap leforgása alatt találtak is egyet, amit előzőleg az anglikánok használtak. Ez a Dundas St. és Spadina Ave. sarkán álló, 1885-ben épült St. Philip’s templom volt. Közlekedés szempontjából az akkori magyaroknak megfelelő helyen állt, a vételár sem volt túl magas, és kaptak három hónap türelmi időt a pénz összegyűjtésére. Megalakult a Templomalap-Gyűjtő Bizottság. Tagjai : Ft. Leo Austin Schwarz Mária SSS Koronyi István Koczka József Varga László Bayer Béla

22 Templom vásárlás James McGuigan, Torontó akkori érseke segítő kezet nyújtott a magyaroknak. Megígérte, hogy amennyiben a vételár felét összegyűjtik, pótolni fogja a hiányzó részt. Austin atya hetente volt nála beszámolni az előmenetelről. Mária nővér a lelkes magyarok élére állt, és irányította a gyűjtés nagy részét. Austin atya az USA-ba ment egy nagyszabású gyűjtőkörútra. Június 8-án Austin atya beszámolt arról, hogy az adásvételi szerződést megkötötték, a végső vételár dollár. 1943 december végére már több, mint dollár volt együtt. Majd elérkezett a nagy nap, március 19-e, a torontói Árpád-házi Szent Erzsébet templom szentelése.

23 Templom vásárlás A templomszentelést előkészítő bizottság, március 19-én. A képen balról jobbra, első sor: Koczka László, Varga László, Marosi József, Koronyi István, Buday Ferenc, Hegedűs János, Kulik István, második sor: Zavodni János, Dudás József, Huszár Ede, Pesznyák Nándor, Bolló József, Sebők József, Buklin Gábor.

24 Templom vásárlás Austin Leo atya a Szociális testvérekkel, március 19-én. A képen balról jobbra: Rita, Ida nővérek, Austin atya, Mária, Columba nővérek. Az első templomunk vásárlásának fináléja december 14-én történt, amikor ünnepélyes keretek között, a magyar Himnusz-t énekelve, az érsek jelenlétében elégethették az adósságlevelet, mivel minden egyházmegyei kölcsön ki volt fizetve.