INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN

Az előadások a következő témára: "INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN"— Előadás másolata:

1 INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN
Szalay Zsigmond Gábor egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet Információgazdálkodási Tanszék

2 AZ INFORMÁCIÓRENDSZER
Sj, ahol j=1,…,n és n e halmaz elemeinek száma. A helyszükségletet (sormenti hosszát) jelölje: tj. Az információhordozó közeg tj mennyisége szükséges. tj lehet állandó vagy változó (továbbiakban állandó). Csatorna: egy információs közeg, azaz a jelsorozatokat megőrző és továbbító fizikai eszközök összessége. S1 – t1 … Sj – tj … Sn – tn Egy cella Sj jelet tartalmaz – ez a csatorna állapota. Zaj: Si jel pi(j) nem zéró valószínűséggel Sj -re változhat.

3 Legyen n = 27 és m = 50, akkor (mivel ln 27 = 3,2959)
INFORMÁCIÓKAPACITÁS A cellánként, fajlagos információkapacitás: k – arányossági tényező m – cellák száma nm – információhordozó egység lehetséges állapotkombinációi fajlagos, cellánkénti: információhordozó egység: Legyen n = 27 és m = 50, akkor (mivel ln 27 = 3,2959)

4 A bináris (n=2) csatorna fajlagos kapacitása:
A csatornakapacitás egységének a bináris csatorna fajlagos kapacitását alapul véve: A bináris csatorna fajlagos információkapacitását tekintve egységnek, a csatornakapacitás általánosan „bit” egységekben fejezhető ki. Fizikai hossztartam egységekben (bit/sec, bit/mm, stb.):

5 A KÖZLEMÉNYFORRÁS ENTRÓPIÁJA
A közlemény legyen egy meghatározott számú közleményeket tartalmazó halmaz egy eleme. Ebből adódóan: a valószínűségek számítása egyszerűbb, a hossz korlátozása nélkül a kombinatorikai tér jelentősen nem csökken. Legegyszerűbb esetben kettő közlemény van (Fej vagy írás?). Ebben az esetben a továbbított információ tartalma, azaz mennyisége (fej vagy írás; 0 vagy 1) azonosnak tekinthető a bináris csatorna fajlagos kapacitásegységével (biner egység = bit). Ez alapján bevezethető a H, a közlemény információhányada (információmennyisége) fogalom, ami a csatorna kapacitáshoz hasonlóan logaritmus függvénnyel írható le.

6 Egy jelhalmaz elemeinek száma n.
pi=1/n n a 2 valamilyen egész számú kitevője Felezési eljárás, a részhalmazok elemeinek száma: n , n/2 , n/22 , … , n/2H=1 n=2H és H=log2n Tehát az n jelet tartalmazó készletből előállított közlemény egy jelének információhányada megegyezik az egymásután végrehajtott választások (felezések) számával.

7 E független események bekövetkezésének valószínűsége:
A jelek előfordulásának valószínűsége nem egyenlő, de továbbra is csak kettő elemből lehet választani: p1<>p2 és n=2 A közlemények információhányada: H(m) A1, p1, A2, p2 és m p1m számú A1 és p2m számú A2 jelet tartalmaz E független események bekövetkezésének valószínűsége: ahol p1 + p2 = 1 és p1, p2  0. Ténylegesen előforduló, különböző közlemények száma:

8 Visszavezetés az előző feladatra:
Egy-egy jelre eső információhányad:

9 Hmax = C Viszonylagos entrópia, tömörítési tényező: (H/Hmax)
Az eredeti közlemény felosztható a viszonylagos entrópiával jellemzett tartalmas információra és a redundancia (R) által meghatározott részre:

10 A vállalatirányítási rendszerek szervezeti megközelítése
A vezetői szintek és információs igényeik Információszolgáltatás a menedzsment információs rendszeren keresztül A vállalati információs rendszerekkel kapcsolatos elvárások, követelmények: csökkenti a vezetőhöz jutó információk mennyiségét, ugyanakkor lehetővé tenni a tetszőleges mélységű hozzáférést, növelni a vezetőhöz érkező információk lényegszerűségét, időszerűségét, használhatóságát, és aktualitását, összpontosítania a vezetés figyelmét a cég kritikus sikerfaktoraira, növelni a vezetői, irányítói munkát, nyomon-követést és kommunikációt, megtalálni a változtatáshoz szükséges legkorábbi jelző tényezőt, figyelni a versenyhelyzet változásait, fogyasztói igényeket stb.

11 d) Gondoskodni kell az információk ellenőrzéséről is.
A vállalati információs rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények: a) Az információ: elégítse ki a különböző vezetői szintek igényeit, ne tartalmazzon felesleges adatokat, küszöbölje ki a párhuzamos feldolgozást, jelentőségének megfelelően csoportosítható és továbbítható legyen, legyen egyértelmű és összehasonlítható! b) Az információkkal szemben a vezetők támasszanak olyan igényt, hogy: megbízhatóak legyenek, alkalmasak legyenek elemzésre, következtetések levonására, az információs rendszer rugalmas legyen, a követelményekhez gyorsan alkalmazkodjon, feldolgozásuk, továbbításuk tudományos módszerekkel, korszerű eszközökkel valósuljon meg! c) Általános elv, hogy minden információnak ott kell megjelennie, ahol arra szükség van. d) Gondoskodni kell az információk ellenőrzéséről is.

12 Egy másik megközelítésben az információs rendszereknek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
teljesség, valódiság, időazonosság, egyértelmű elrendezés, rugalmasság, ellenőrizhetőség, biztonság, gazdaságosság.

13 A vállalatok innovációs készsége az információmenedzsment területén

14 Egy innováció befogadóinak osztályozása a relatív befogadási idő alapján

15 Egy innováció befogadóinak hányada az innováció megjelenése után eltelt idő függvényében

16 Az információ gazdasági hasznosságának mérhetősége
Az információ, mint termelési tényező Az egyes termelési tényezők és jövedelmeik: Munka (munkabér) Természeti tényezők (járadék) Tőkejavak (kamat) Vállalkozói szolgáltatás (gazdasági profit) Információ (működési profit)

17 A termelési tényezők csoportosítása eredetük, keletkezésük szerint:
ELSŐDLEGES (Primer) Ember Munka Vállalkozói képességek Természeti erőforrások Megújuló (föld, szél, nap) Nem megújuló (bányakincsek) TŐKETÉNYEZŐK (Szekunder) Termelt tőkejavak Humán tőke Reál tőke Kölcsöntőke Pénz Értékpapír INFORMÁCIÓ (Tercier) Származtatott erőforrás, önmagában nincs jelen, az a megvalósulása számít, amivel hozzásegíti a többi tényezőt az értékteremtésben.

18 A teljes körű információ értéke
A pontosabb információ Bayes-tétel alapján számított értéke Az a-posteriori valószínűségek figyelembe vétele a környezeti állapotok jobb előrejelzése érdekében a BAYES tétel alapján [1] KUHLMANN, F. (2003)

19 Cselekvési alternatívák (ai)
1 ADATOK: Szemes kukorica ára (Ák) [Ft/kg]: 22,00 Hozamtól függő költségek k(H) [Ft/kg]: 12,50 2 ADATMÁTRIX a kukorica különböző érési fázisainak /korai (a1), középkorai (a2), középkései (a3)/ hektáronkénti hozama különböző időjárású években (uj) [t/ha] Cselekvési alternatívák (ai) környezeti állapot (uj) a1 a2 a3 hideg év u1 7,0 6,8 6,0 normál év u2 7,6 8,0 meleg év u3 8,2 9,3 10,0

20 Cselekvési alternatívák (ai)
3 A fedezeti hozzájárulások (FH) EREDMÉNYMÁTRIXA, a kukorica különböző érési fázisaiban (ai) a különböző időjárású években (uj); FH=(Ák-k(H))*Q; [EFt/ha] Cselekvési alternatívák (ai) környezeti állapot (uj) a1 a2 a3 száraz év u1=0,16 66,50 64,60 57,00 normál év u2=0,64 72,20 76,00 csapadékos év u3=0,20 77,90 88,35 95,00 Várható érték q 72,43 76,65 76,76

21 4 EREDMÉNYMÁTRIX: kezdeti INFO biztos INFO jobb INFO Hosszú távon várt átl. FH-k különböző szintű információk mellett u1 *** 66,50 71,25 u2 76,00 76,83 u3 95,00 83,60 Átl. fedezeti hozzájárulás >> 76,76 78,28 77,52 2. oszloptól mért különbség -1,52 -0,76

22 Környezeti állapotok (zk) (áprilisi időjárás)
5. ADATMÁTRIX az (uj) és (zk) környezeti állapotok valószínűségeinek kiszámításához Környezeti állapotok (zk) (áprilisi időjárás) száraz normál csapad. (uj) z1 z2 z3 uj p(uj) u1 5 3 8 0,1600 u2 7 16 9 32 0,6400 u3 4 6 10 0,2000 zk 12 23 15 50 (E) p(zk) 0,2400 0,4600 0,3000 S(p) 1,0000

23 p(u1z1)=(5/50)/(12/50)=5/12=0,4167

24 6. EREDMÉNYMÁTRIX a (feltételes) a‑posteriori valószínűségekhez p(uj/zk)=[p(uj…zk)]/p(zk)
(zk) (uj) z1 z2 z3 u1 0,4167 0,1304 0,0000 u2 0,5833 0,6957 0,6000 u3 0,1739 0,4000

25 (a1,z1)=e11  p(u1z1)+e21  p(u2z1)+e31  p(u3z1)

26 7. EREDMÉNYMÁTRIX: A cselekvési alternatí­vák várható értékei (ai) különböző környezeti viszonyok között (zk) [EFt/ha] (ai) (zk) a1 a2 a3 z1 69,83 71,25 68,08 z2 72,45 76,66 76,83 z3 74,48 80,94 83,60

27 A növekvő szabályozás-intezitás értéke

28 Vállalati eszközráfordítás az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

29 Hibaköltségek az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

30 Hibaköltségek összege a növekvő szabályozás-intenzitás esetén

31 Realizált nyereség az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

32 Hibaköltségek (elmaradt haszon) az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

33 Az optimális szabályozásintenzitás meghatározása

34 Optimális szabályozásintenzitás a szabályozási költségnemek változó értéke mellett

35 A vállalati információs rendszerek költségszerkezete
Herbert Simon: „az információgazdagság figyelemszegénységet szül”

36 A lekötés és az átállási költség
Az átállás teljes költsége: A fogyasztó költségei: +a döntés előkészítésével kapcsolatos költségek +a tényleges átállás költségei Az új szállító költségei: +felvállalt marketing költségek +átvállalt döntést segítő költségek +árengedményből származó költségek. A régi szállító, mint árcsökkentő tétel

37 A lekötés fajtái Lekötés fajtája Átállási költségek Tartós beszerzések
Beszerzés költsége, avulással csökken. Márkaspecifikus ismeretek Az új rendszer megtanulása, közvetlen költségek és termelékenységromlás egyaránt jellemző; az idővel emelkedik. Adatok és adatbázisok Az adatok átvitele új formátumba; az adatmennyiség növekedése miatt az idővel általában emelkedik. Szakosodott szállítók Az új megtalálása; az idővel emelkedhet, ha nehéz kapacitásokat találni vagy megtartani. Keresési költségek A szállító és a vevő összesített költségei; magukban foglalják az alternatívák minőségének tanulmányozását.