Statikai és dinamikai vízigény

Az előadások a következő témára: "Statikai és dinamikai vízigény"— Előadás másolata:

1 Statikai és dinamikai vízigény
A növények vízigénye Statikai és dinamikai vízigény

2 1., Vízigény (statikai és dinamikai)
Statikai vízigény  a talaj nedvességtartalma - és a talaj levegő tartalma iránti igény. A talaj nedvességtartalma iránti igény azt a nedvességtartományt jelenti, amelyből az adott növényállomány a vízigényét folyamatosan ki tudja elégíteni az adott viszonyok között. Ez azt jelenti, hogy a gyökérzónának legalább egy részében mindig legyen könnyen felvehető víz.

3 . A talaj levegő tartalma iránti igény.
A szárazföldi növények gyökérzetének levegőre van szüksége, a talaj térfogatán belül legalább 5-10 tf%-ra. Ennyi levegő – a szélsőséges talajoktól eltekintve - a VK-ig telített talajokban is van. Viszont túl telítődés is gyakran előfordul, különösen a mélyebb fekvésű és a rossz vízgazdálkodású talajokon (belvíz, felszinközeli talajvíz), ahol az oxigén hiány gátolja a gyökerek légzését, redoxpotenciál csökkenést, denitrifikációt és növénypusztulást okoz

4 Dinamikai vízigény ( ET.opt.)
az a vízmennyiség ami az adott növényállomány zavartalan fejlődéséhez folyamatosan szükséges . Mértékét (nagyságát) közvetlenül az alábbi 3 tényezőcsoport alakítja:  Klimatikus tényezők: (hatásuk közel lineáris) - energia (radiáció, additiv), - a levegő páranyomás deficitje, - légmozgás,  Biotikus- és az Edafikus-, tényezők alakítják

5 A biotikus tényezők közül a vízigényt
. A biotikus tényezők közül a vízigényt direkt módon, közvetlenül: - a növényzet felületének nagysága (telítődési függvény jelleggel) és minősége (kora, viaszossága, szőrözöttsége, stómák sűrüsége stb) valamint - a tenyészidő hossza határozza meg. indirekt, közvetve ható tényezők: az agrotechnikai tényezők többsége: a tápanyag ellátás, a fajta, az állománysűrűség, a növényvédelem, a növényápolás stb. , melyek növényállomány párologtató felület nagyságát és minőségét befolyásolják és ezáltal módosítják a vízigényt.

6 Dinamikai vízigény meghatározásának lehetőségei:
Vízigény (Vi) azonos az optimális vízellátottságú növényállomány tényleges vízfelhasználásával Vi=ETopt. „Vi”. Mérése: 1. Liziméterekkel (szabadföldbe beépített tenyészkádak) vízháztartásának mérésével. Liziméter típusok: úszó-, mérleges-, kompenzációs lizimérek 2. Szabadföldi vízháztartás mérésekkel:Ennek feltétele az optimális vízellátás (a statikai vízigény kielégítése), ami lehetővé teszi a növények korlátlan vízfelvételét.

7 Vízigény, vízfogyasztás mérése
3. Szimulátorokkal: olyan vízfelszín-párolgás mérők, melyeknél a víz párologtató felülete változtatható, és ezzel utánozzuk a növény levélfelület-változását, és ezzel a párologtatását. 4. Számítással, modellezéssel

8 Vízigény (Vi) meghatározása egyszerű liziméterekkel
Ez a legmegbízhatóbb, ha jól csinálják. Nincs feszíni hozzáfolyás és elfolyás. Mérni lehet a talajon átszivárgó, kifolyó víz mennyiségét, minőségét, de vigyázni kell az alábbi hibalehetőségekre: szegélyhatás Oázishatás Öntözés pontossága

9

10 a3 a4 a2 a1 Arrangement of one block of the Lysimeter Experimental Station, Szarvas, ÖKI, Hungary

11 Néhány eredmény

12 .

13 . .

14 Vöröshagyma vízigénye

15

16 Fűszerpaprika vízigénye

17 .

18 .

19 Sárgarépa vízigénye

20 .

21 Burgonya vízigénye

22

23

24 .

25

26 Kukorica vízigénye

27 Kukorica vízigénye

28 .

29 Cukorrépa vízfogyasztása és termésátlaga

30 Vízigény számítása A vízigény (Vi) számítása legegyszerűbb módon a napi átlaghőmérséklet (t) és egy - kísérleti mérések alapján megállapított - növényi szorzó tényező (k) figyelembevételével lehetséges (Szalóki S. in Szalai „Az öntözés gyakorlati kézikönyve” p. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1989) az alábbi módon: Vi=k * t A „k”- tényező növényfajonként és főleg a tenyészidő folyamán változó érték. Vannak ennél bonyolultabb képletek is, melyek több tényezőt is figyelembe vesznek (pl. légnedvesség), de azokat is leginkább a hőmérséklet alakítja. Ezért ha több tényező hatásával számoljuk a vízigényt, a valóságnál nagyobb változékonyságot kapunk.

31 K-tényezők (ET=k*t) dekád kalászos kukorica cuk.répa burgonya
napraforgó lucerna cs. Paprika ültetvény IV. 1. 0,2 0,13 2. 0,22 0,15 3. 0,23 0,17 V. 1. 0,14 0,16 0,18 VI. 1. 0,19 0,21 VII. 1.  0,13 0,24 VIII. 1. IX. 1. 0,12

32 . A növények vízigénye és az öntözés fontosabb jellemzői a 20%-os gyakoriságú száraz években Megnevezés Kritikus Gyök nedv. vízigény Öntvíz időszak mélység igény mm fűszer paprika júl.-aug.20. S N Burgonya kései jún.-aug. i K Cukorrépa jún.- aug. M Kukorica k.kései júl.- aug. Szója júl: aug. KN Lucerna jún: aug. IM A Intenzív gyep május - szept. IN Csemegeszőlő jún.-júl. Alma, körte: törpe K-M A = alacsony; K = közepes; N = nagy; IN = igen nagy; S = sekély; M = mély

33

34

35 Lelkes J.- Ligetvári F. (1993) „Öntözés a kisgazdaságokban” Fólium kiadó.
Szalai Gy. :1989. Az öntözés gyakorlati kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.