Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A PPP az európai uniós támogatások tükrében

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A PPP az európai uniós támogatások tükrében"— Előadás másolata:

1 A PPP az európai uniós támogatások tükrében
Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett 2004. január 20.

2 PPP-Public Private Partnership fogalma
Közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit-orientált szervezetek közreműködésével. Minden olyan módszert egyesít, ahol a közfeladatok ellátásába, a közberuházások biztosításába a magánszféra a „szokásos”-nál jobban bekapcsolódik, ezáltal együttműködés alakul ki a köz és magánszféra között. Közös ( megosztott) kockázatvállalás.

3 A közös kockázatvállalás
Közigazgatás Privát Szektor A működési környezet kockázati költségei a privát szektor számára A privát szektor kockázati költségei a szerződés teljesítésével kapcsolatban (rendelkezésre állás, határidők,…) A működési környezet kockázati költségei az államigazgatási szervezet számára (pl. az államigazgatási struktúra változása) A kockázat-megosztás ésszerű tartománya X Az államigazgatási szervezet kockázati költségei a szolgáltatás minőségével kapcsolatban Technológiák és szolgáltatások kockázata Működési hatások kockázata

4 A PPP módszer bemutatásának szükségessége
A PPP kiválthatja, csökkentheti a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által támogatott projektekhez szükséges nemzeti, kedvezményezetti hozzájárulásokat. A módszer alkalmazásával bizonyos feltételek teljesülése mellett a költségvetésen kívüli tételként valósulhatnak meg közfunkciót ellátó beruházások, ezzel az államháztartási hiány szinten tartható, csökkenthető, ami a Maastrichti kritériumoknak való megfelelést segíti elő. A PPP forrásokat biztosíthat az Európai Unió által nem támogatott fejlesztési területek számára, mely területekről az EU- támogatásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás elvonja az erőforrásokat. A PPP alkalmazásával az önkormányzatok beruházásai új lendületet vehetnek, ami a helyi közösségek életminőségének javulásához vezethet.

5 A PPP fogalma, típusai Egy klasszikus magán finanszírozású PPP-ben a közfeladat állátásához szükséges beruházást ugyanaz a cég (csoport) tervezi építi finanszírozza (részben vagy egészben) majd a közfeladatot a létrejövő létesítmények (átmeneti) üzemeltetésével ugyanez a cég(csoport) látja el, és így viseli a beruházási és működtetési kockázatok egy részét. A közszereplő, vagy végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszereplőre szállnak át (vissza).

6 Magánfinanszírozás nélküli formák
Szolgáltatói szerződés: legelterjedtebb forma,, közfeladat ellátását szolgáló szerződések alkotják, számos módozata lehetséges a szolgáltatás tárgyától függően. A kockázatmegosztás nem jellemző (települési zöldterületek fenntartása) DB (tervez és épít): A beruházó saját forrásait használja, de a tervezés/építés összefüggő egységét egy cégcsoportra bízza, így a tervezői/kivitelezői kockázatok nagyobb része helyezhető át a magánszférára, mintha a két fázist eltérő érdekeltségű cégek végeznék. (Útépítések, infrastrukturális beruházások) Épít és üzemeltet: Jellemzően olyan esetekben kerül alkalmazásra, mikor a tervezés és a finanszírozás nem kapcsolható össze a többi fázissal. Előfordul, pályázatok kapcsán, a pályázati szabályok és a közbeszerzési szabályok együttes alkalmazása miatt. ( infrastrukt.) Tervez, épít és üzemeltet: A közszereplő a kockázatok megosztásában érdekelt, de anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy saját forrásaiból végezze el a beruházást. A modell elterjedt Írországban ahol, a PPP elveit széleskörűen alkalmazzák. (infrastrukt.)

7 Magán finanszírozásos formák
Koncesszió: Széleskörűen elterjedt forma, a koncesszor a beruházási és működtetési költségeit jellemzően a végfelhasználótól szedi be (autópálya díj, szennyvíz díj). DBFO (tervez, épít, finanszíroz, üzemeltet): A koncesszióhoz hasonló forma, de jellemzően olyan közfeladatok esetén területeken kerül alkalmazásra (börtön, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény), ahol a végfelhasználó nem terhelhető a díjfizetéssel. Vegyes vállalati formák: A köz és magánszektor tulajdonosi közösségben osztja meg az egyes közfeladatok beruházásával és működtetésével járó költségeket, kockázatokat és hasznokat. Franciaországban több évtizede működő modell, mely hazánkban is gyökeret vert. Lízing: Elsősorban Észak Amerikában használatos modell, a lízing általános működései elvei szerint. A magánszféra által épített eszközökért a közszereplő meghatározott ideig lízingdíjat fizet, ismeretes mind az operatív, mint a pénzügyi lízing megoldás.

8 A PPP alapértéke, költséghatékonyság
PPP a közszolgáltatások biztosításának módja : a beruházással és működtetéssel járó kockázat egy része átkerül a privát szektorra, az ár-érték arány, a szolgáltatási színvonal javulása mellett. Ezeket a célokat a privát szektor a szakértelme, magasabb innovatív képessége és menedzsment ismeretei révén éri el. Az állami tőkejavak kereskedelmi logikájú hasznosításából eredően magasabb szintű hozzáadott érték keletkezik. A PPP-ben a közszereplőnek a teljes életciklus költségeinek és a szolgáltatás minőségének a köz érdekeit leginkább szolgáló kombinációjának („összességében legkedvezőbb ajánlat”) megtalálására kell törekednie. A külföldi tapasztalatok szerint a PPP-vel 10-20%-os költség megtakarítás érhető el a hagyományos beszerzési módszerekhez képest. A megtakarítások a tervezés/kivitelezés/üzemeltetés során együttesen jelentkeznek és ezek forrása elsősorban a hatékony üzemeltetés, hogy a megtakarított összeget a szereplők nem egymástól nyerik el, a sikeres PPP egy „mindkét fél nyer”.

9 A PPP előnyei, lehetőségei, hátrányai és veszélyei
Egyértelmű előny Vitatott Egyértelmű hátrány Hatékonyabb üzemeltetés Gyorsabb üzembe állás Hosszú távú szerződések miatt csökken a közszereplők mozgástere Állami tőkejavak alternatív (kereskedelmi szemléletű) kihasználásával plusz bevételek nyerhetők Megfelelő módon versenyeztethető Kezdeti szakaszban az állami szerepvállalás komoly erőforrásokat köt le - az elterjedés az állami szerepvállalás függvénye Alkalmazásával növekednek a magán és közszféra szakmai ismeretei A foglalkoztatás csökkenéséhez vezet Magyarországon a kedvezőtlen tapasztalatok (pl. M1, M5) miatt a reálisnál több veszélyt tulajdonítanak a módszernek -Csökkenti a közszereplők kockázatát -Bizonyos feltételek teljesülése esetén az államadósság növelése nélkül is lehet beruházásokat eszközölni -Banki projekt vizsgálat, erős szakmai kontroll

10 A növekvő PPP kapcsolatok magyarázata

11 A PPP alkalmazásának lehetőségei és korlátai a magyar önkormányzatok számára
A magyar önkormányzatok egyedülálló önállóságot élveznek feladataik ellátásában, gazdálkodásukban és döntéshozatali rendjükben. Sok EU országban a PPP önkormányzati alkalmazásának a kezdetekben gátja volt az, hogy az önkormányzatok nem rendelkeztek a PPP-hez szükséges jogosítványokkal. A magyar önkormányzatok a közfeladataik ellátását a vonatkozó jogszabályok értelmében elviekben PPP keretében is végezhetik, azonban a gátló tényezők: az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos dologi és beruházási kiadások folyamatosan alulfinanszírozottak, az ezek terhére történő kötelezettségvállalás nem kellően garantált; az önkormányzati költségvetés nagyban függ az éves tervezésű központi költségvetéstől, így az önkormányzat hosszú távú kötelezettségvállalása nem kellően garantált; politikai ciklusokban való gondolkodás és a hosszú távú szerződések kultúrájának kialakulatlansága a jellemző; kevés az önkormányzat saját forrásaiból megvalósuló beruházás és a pályázati rendszerek a beruházási fázisokat egymástól kötelező jelleggel szétválasztják.

12 Hazai pályázati eljárásrendek (1)
Az önkormányzati beruházásokhoz általában vissza nem térítendő támogatások kapcsolódnak. A pályázati eljárásrend, a PPP alapelvei és közbeszerzési eljárásrend között nehéz összhangot teremteni. ( engedélyezett tervek igénye, bizonytalanság) A tervezés nem kapcsolható össze a kivitelezéssel és üzemeltetéssel, így a teljes projekt ciklusú tervezés elve sérül, ami által a későbbiekben sem a kivitelező, sem az üzemeltető nem vállal át olyan kockázatokat, melyek a tervezésben gyökerezhetnek. Megoldást, a feltételes közbeszerzési eljárásrend jelenthet, amikor a projekt „nulladik pillanatában” a tervezés–kivitelezés–üzemeltetés – (finanszírozás) együttesére írnak ki pályázatot. A kivitelezés és az üzemeltetés a pályázati forrásokból megvalósuló projektek esetében is összekapcsolhatók, az ilyen (BO built-operate – épít- üzemeltet) megoldások Magyarországon is terjedőben vannak.

13 Hazai pályázati eljárásrendek (2)
Nehezíti a PPP alkalmazását, hogy a közszereplő a pályázat megnyeréséhez köti a beruházásról szóló döntését, így a bizonytalan helyzetben a komoly költségekkel és szakmai ráfordításokkal járó PPP előkészítést a közszereplő és a magánszereplő is túl kockázatosnak tartja a kiírónak formálisan rendelkeznie kell a beruházáshoz szükséges forrásokkal. a források biztosításában egyedül az üzemeltető érdekelt, és az üzemeltető a részekre tagolt beszerzési eljárásrend során legutoljára kerül kiválasztására. A magánfinanszírozás kimaradása ismét a magánszféra kockázat vállalási hajlandóságát csökkenti.

14 Az előcsatlakozási alapok eljárásrendje ( PRAG)
Az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból támogatott projektek és beruházások az EU által a támogatott országokban alkalmazandó „PRAG”szerint folynak. Gátló tényező az, hogy az „összességében legkedvezőbb ajánlat” nyer. Ez a szigorú eljárásrend lehetetlenné teszi, hogy a közszereplő a projekttel kapcsolatos tervezési, szervezési (vagy bármilyen kreativitást, döntést igénylő) kérdéseket az ajánlattevőre bízzon, hiszen a PRAG-beli döntéshez egymással kizárólag pénzügyileg összehasonlítható ajánlatok szükségesek. A magánfinanszírozás a beszerzési eljárásrend jellemzői miatt legális formában csak a finanszíroz-üzemeltet változatban jöhet szóba, de ebben az esetben az üzemeltető kockázatvállalása a más által tervezett és más által épített eszközök működtetése kapcsán nem éri el a PPP-ben megkívánt szintet.

15 A Kohéziós Alap és Strukturális Alapok eljárásrendje és a PPP
Az EU források felhasználása a jövőben az új közbeszerzési törvény szerint történik. A sikeres alkalmazás feltételrendszere: Kormányzati elköteleződés a PPP széleskörű alkalmazása mellett Önkormányzati léptékű kísérleti projektek, a tanulságok publikálása, szakmai továbbképzések EU kompatibilis új közbeszerzés törvény Pályázati eljárások összehangolása a PPP struktúrákkal, hogy a PPP előnyei a pályázati forrásokból megvalósuló beruházások esetén is érvényesülhessenek Központi PPP támogató egység, jogi, gazdasági szakértők és anyagi támogatás a PPP eljárások előkészítéséhez, lebonyolításához Hosszú távú szerződések kultúrájának fejlődése Átmeneti állami szerepvállalás a magánszektor bizalmának megnyerésére a PPP projektekhez (kezességvállalás, központi garancia alap stb.) Az érintettek célzott párbeszéde

16 A Partnerség elve és a PPP az NFT vonatkozásában
A Nemzeti Fejlesztési Terv az EK szabályai szerint összeállított stratégiai dokumentum, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország a évi csatlakozáskor igénybe vehesse az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának pénzügyi támogatását. A Partnerség elvének sajátos érvényesülése a PPP , a köz-és a magánszféra együttműködésének megvalósulása a projektek esetében. Az együttműködés lehetséges integrált projektek esetében önkormányzatok és vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek között (pl. település-rehabilitáció). Az együttműködésben résztvevők száma elvben korlátlan, nem rendkívüliek a több tucat önkormányzat együttműködésében megvalósuló projektek (pl. regionális hulladéklerakók). Az együttműködés formája lehet gazdasági társaság alapítása, vagy együttműködési megállapodás („konzorcium” alakítása).

17 Az NFT felépítése Helyzetelemzés: tekintettel a fejlődési egyenlőtlenségekre, az előző tervidőszakban igénybe vett támogatás mértéke, felhasználásának eredményei Stratégia az adott régió fejlődésére és strukturális átalakulására Célok és a kapcsolódó fejlesztési területek (prioritások) Konzisztencia a hazai és a nemzeti politikákkal Pénzügyi táblázat: pénzügyi hozzájárulás mértéke prioritások szerint (SA, EBB, KA, állami és magán- források) Operatív programok rövid összefoglalója Végrehajtás (felügyelet és értékelés rendszere) Partnerekkel való konzultáció érdekében tett lépések (Partnerség)

18 Operatív programok HEFOP Humánerőforrás- fejlesztés OP (FMM) Gazdasági
Versenyképesség OP (GKM) GVOP ROP KIOP Környezetvédelmi és Infrastruktúra- fejlesztés OP (GKM) AVOP Agrár- és Vidék- fejlesztés OP (FVM) Regionális fejlesztési OP (MEH NTH)

19 Regionális fejlesztési operatív program
Turisztikai vonzerők fejlesztése Turisztikai fogadóképesség javítása Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése Település-rehabilitációs akciók

20 Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program környezetvédelmi prioritás
Vízminőség javítása (tisztítórendszerek) Hulladékgazdálkodás fejlesztése Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 1.ivóvízminőség javítása, szennyvízelvezetés és – kezelés fejlesztése 2.egészségügyi építési, bontási hulladékok 3.környezeti kárelhárítás; gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat 4.Önkormányzati energiahatékonysági fejlesztések támogatása; épületek, intézmények energetikai korszerűsítése, távhőellátás korszerűsítése; kogeneráció

21 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

22 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program
A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása  Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 

23 Gazdasági Versenyképességi Operatív Program
Üzleti infrastrukturális feltételek javítása (önkormányzati tulajdonú ipari park) E-közigazgatás fejlesztése Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése

24 Külföldi példák - Birmingham rehabilitációja Külföldi példák - Birmingham rehabilitációja
Korábban: 19. sz.-ban ipari központ, 20.sz.-ban az ipar hanyatlik  munkanélküliség 20% fölé emelkedik 20 év alatt ( ) 400 millió font – kb. 150 mrd. HUF EU hozzájárulás - (a munkanélküliek száma közel harmadára csökkent, korszerűsödött a város gazdasági szerkezete) Ma: London után Anglia második legnagyobb pénzügyi központja, turisztikai célpont. Életkörülményei vonzóak. Hosszú távú stratégiai fejlesztéssel, partnerek bevonásával, nagy, integrált projektek megvalósításával érték el

25 A fejlesztési stratégia
A hagyományos iparágak mellett új ágazatok (csúcstechnológiájú feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások, turizmus) fellendülésétől várható a gazdasági fejlődés A fejlődéshez a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és integrálása szükséges Saját forrásokon mellett magánforrások és EU források bevonása szükséges A város fejlődésében érdekelt partnerek rendszeres találkozója kiindulópont volt Lehetővé kellett tenni az egymástól elzárt városrészek együttes fejlődését

26 Birmingham rehabilitációja
Fontos volt a megfelelő városközpont kialakítása Az egyes városrészek koncentrált, tematikus fejlesztése Ez lehetővé tette az addig egymástól elszigetelt városrészek együttes fejlesztését is, ami nagyban hozzájárult Birmingham felvirágzásához

27 Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok
Tudományos park (gazd. diverzifikálására, friss diplomások segítésére) Városközpont fejlesztése Kongresszusi negyed (ipari csatornarendszer felújításával hangulatossá tették)

28 Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok
Ékszer negyed (ékszeripari innovációs központ az ékszeripari iskola és az ipar közti kapcsolat erősítésére) Tanuló negyed (régi gyárépületek átalakításával otthont adtak a kreatív iparágaknak) Lakónegyedek (közbiztonság helyreállítása, helyi identitás megteremtése  vonzza a magántőkét

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Köteles Bernadett Nemzeti Fejlesztési Hivatal


Letölteni ppt "A PPP az európai uniós támogatások tükrében"

Hasonló előadás


Google Hirdetések