Török kori emlékek Magyarországon

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Török kori emlékek Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Török kori emlékek Magyarországon

2 Fürdők: A törökök több fürdőt is építettek Magyarországon a kedvező környezeti adottságok miatt. Az iszlám kultúrában nagy szerepet játszott a fürdés és a tisztálkodás több több szempontból is. Ilyen pl. a rituális mosakodás, amit imádkozás előtt kötelező volt végrehajtani. Azonban bizonyos cselekmények, események után is kötelező volt a teljes test megtisztítása. Náluk a test ápolása és tisztán tartása vallási kötelezettség.

3 Arnaut pasa fürdője Az egri Török fürdőt Arnaut pasa emeltette. Az arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak. Többszöri felújítást követően még mindig áll és hat medencével, magas színvonalú wellness-és gyógyászati szolgáltatással várja vendégeit.

4 Király gyógyfürdő 1570-ben építették, csupán egy nyolcszögletű tetővel fedett medencéből áll. Ez volt a törökök egyetlen fürdője, amely a várfalon belül helyezkedett el, emiatt nem is rendelkezik saját melegvízű forrással. Egy közeli fürdő környékéről szállították a termálvizet. Teljes felújítására 1950-ben került sor azóta összesen négy medencével, szaunával és gőzkamrával is rendelkezik. Azóta egészen néhány évvel ezelőttig a férfiak és a nők külön napokon vehették csak igénybe a szolgáltatásait, most már azonban minden nap vegyes nap.

5 Rudas gyógyfürdő 1566-ban épült. Nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere van, ezekre az oszlopokra támaszkodik a félgömb alakú, felülvilágítókkal áttört kupola. Ez az egyetlen ilyen módon épített török fürdőnk. A Rudasban tovább élnek a régi szokások: a nőké a kedd, minden más hétköznap a férfiaké csak a hétvégén nyílik lehetőség a nemek keveredésére.

6 Dzsámik A Dzsámik vagy Mecsetek az Iszlám vallás templomai. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. Legfőbb részei a szószék és az imafülke. A nagy mecseteket nevezik dzsámiknak. A belső berendezései közül kiemelkedik a Kába szentély irányába tájolt imafülke.

7 Jakováli Haszan pasa dzsámi Jakováli Haszan pasa építette a XVI. Század második felében. Legépebb állapotú minarettel együtt fennmaradt dzsámija Magyarországon. Turistáknak múzeumként megtekinthető. Péntekenként és ramadánkor pécsi muszlim közösség használja. Négyzet alapú, DK-i tájolású, Mekka felé. Szamárhátíves törések a falain. A török uralom után kápolnává lett alakítva.

8 Gázi Kászim pasa dzsámi A magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija. 28 méter magas és 18 méter átmérőjű kupolája van. Szamárhátíves, kaptármintázatú, sárgás-zöldes színű ablakok. Mekka irányába tájolt imafülke. Minaretjét 1766ban lerombolták a jezsuiták.

9 Szulejmán szültán dzsámija Téglalap alaprajzú, L alakban folyosó veszi körül dél- keleti oldalán mihrab fülke van. Minaretje: észak nyugati oldalon csatlakozó, lapos török téglából készült, szabályos 14 szög alakú, négyzet alapú lábazaton áll. Szigetváron található Hajdan 110 csigalépcsője volt, 35db tölgyfa lépcsője van 18.szazadban villámcsapás következtében nagyrésze leomlott

10 Gül Baba Türbéje Gül Baba oszmán-török katona-szerzetes, vagyis dervis volt, aki a XVI. század derekán érkezett Budára, és az akkori város határán kívül temették el és állítottak neki síremléket. Ez utóbbi a mai Rózsadombon található Gül Baba Türbéje, amely Budapest egyik legrégibb építészeti emléke is egyben. 1686-ban, Buda második ostromakor a Habsburg hadsereg nem bántotta a síremléket, később pedig jezsuita papok katolikus kápolnává alakították azt át, és mintegy két évszázadon keresztül a türbe ebben a formában létezett tovább.


Letölteni ppt "Török kori emlékek Magyarországon"
Google Hirdetések