Morfológia Az alaktan (morfológia) az élőlények alaktanával, külső felépítésével, alaki tulajdon­ságok leírásával foglalkozó tu­dományág. A virágos növények.

Az előadások a következő témára: "Morfológia Az alaktan (morfológia) az élőlények alaktanával, külső felépítésével, alaki tulajdon­ságok leírásával foglalkozó tu­dományág. A virágos növények."— Előadás másolata:

1 Morfológia Az alaktan (morfológia) az élőlények alaktanával, külső felépítésével, alaki tulajdon­ságok leírásával foglalkozó tu­dományág. A virágos növények részei: Létfenntartó (vegetatív) szervek: gyökér, szár, levél Fajfenntartó (generatív) szervek: virág, termés

2 Morfológia 1. ábra. A virágos növények fő részei

3 Morfológia 1. A gyökér fogalma
A gyökér a növény vegetatív szerve, amely rögzíti a talajban a növényt, felveszi a vízben oldott tápanyagokat, és továbbítja a szárba. A gyökérzet a növények gyökereinek összességét jelenti. Gyökérzet típusok: a kétszikűeknek és a nyitvatermőknek főgyökér-, az egyszikűeknek mellékgyö­kér-rendszere van. A főgyökér-rendszer a főgyökérből és a belőle ágazó oldalgyökerekből és hajszálgyökerekből álló gyökérzet.

4 Morfológia 2. ábra. Gyökérzetek
a) főgyökérrendszer, b) mellékgyökérrendszer

5 Morfológia A mellékgyökér-rendszert
a hajtástengely alsóbb nóduszaiból eredő, nagyjából egyfor­ma fejlettségű gyökerek alkotják. Másik megne­vezése: bojtos gyökérzet. A mellékgyökér-rend­szer esetében a főgyökér szerepét több egyenérté­kű mellékgyökér veszi át, így a mellékgyökér-rendszer részei: gyökér­nyak, mellékgyökerek, hajszálgyökerek.

6 Morfológia A megvastagodott főgyö­keret karógyökérnek ne­vezzük.
A gyökér és a szár találkozási pontja a gyökérnyak, amelynek kertészeti jelentősége, hogy általában ide történik a szemzés (pl. a rózsánál). A gyökértest elvékonyodó vége a gyökércsúcs, amelyet a gyökérsüveg véd. A gyökércsúcs fel­adata a gyökér hosszanti növekedésének biztosí­tása. A főgyökérből többszörösen oldalgyökerek ágaznak el. A hajszálgyökerek tovább már nem ágaznak el, feladatuk, hogy a rajtuk levő gyökér­szőrök segítségével a vizet és a benne oldott táp­anyagot felvegyék

7 Morfológia Gyökértípusok A gyökértípusok a valódi gyökér,
járulékos gyö­kér, módosult gyökér. A valódi gyökér a mag csírázása során fejlő­dik. A főgyökér a csíra gyököcskéjének köz­vetlen továbbnövekedésével jön létre. A mel­lékgyökér nem a csíra gyököcskéjéből, hanem a hajtásrendszer valamelyik részéből alakul ki.

8 Morfológia 3. ábra. Valódi gyökér

9 Morfológia 2. Járulékos gyökér
nem a főgyökérből, hanem utólagosan, valamilyen hajtásrészből (szár, le­vél) képződik. - dugványon (egy levágott növényi részen) és a bujtványon (föld alá bújtatott száronképződik A léggyökerek föld feletti hajtásból fejlőd­nek, és részben vagy egészében a talajszint felett találhatók A kúszó növények kapasz­kodását, támasztékhoz való rögzítését segítik (kapaszkodó léggyökér

10 Morfológia 2. Járulékos gyökér
a növény víz­felvételében játszanak szerepet, megkötik a levegő páratartalmát (vízfelvevő léggyökér). A filodendronnak vízfelvevő léggyökerei vannak, a borostyánnak pedig kapaszkodó léggyökerei A pányvázógyökér a növények (pl. kukorica) tá­masztását segíti a föld felett.

11 4. ábra. Járulékos gyökér dugványon
Morfológia 4. ábra. Járulékos gyökér dugványon

12 Morfológia a) vízfelvevő léggyökér, b) kapaszkodó léggyökér, c) pányvázógyökér

13 Morfológia A módosult gyökerek olyan feladatokra alakultak ki, amelyekkel a növény életfeltételeit javítják. A módosult gyökerek típusai: a gyökérgumó, a raktá­rozó gyökér, a légzőgyökér, a gyökérgümö, a szívógyökér.

14 Morfológia A gyökérgumók és a raktározó gyökerek a víz- vagy tápanyag raktározást biztosítják. Gyökérgumója van, pl. a kerti dáliának, raktározó karógyöke­re a sárgarépának. A légzőgyökér az oxigénszegény talajban, vagy vízben lévő gyökérzet gázcseréjét segíti. Pl. a mocsárciprus légzőgyökerei oszlopként emelkednek ki a földből a vízparton.

15 Morfológia A gyökérgümők
a nitrogéngyűjtő baktériumok számára biztosítanak élő­ helyet. Pl. a pillangósvirágúak gyökerein behatoló nitrogéngyűjtő bakté­riumok működésével keletkező daganatok. A szívógyökér az élősködő növények gyökereire jellemző. A gazdaszerve­zetbe behatolva elszívják a tápanyagot, pl. aranka, fagyöngy.

16 Morfológia Ellenőrző kérdések Miért fontos a növény életében a gyökér?
Mi a célja a gyökerek módosulásának? Mi a különbség a főgyökérzet és a mellékgyökérzet között? Mi a jelentősége a kertészetben a járulékos gyökérnek? Mi a jelentősége a kertészetben a gyökérnyaknak? Soroljon fel példákat a gyökérmódosulásokra!

17 Morfológia 2. A szár A szár fogalma A szár a növény vegetatív része,
amely tartja a leveleket, virágokat, meghatá­rozza a növény alakját, a gyökérzet által felvett tápanyagokat szállítja,

18 Morfológia A szár részei főszár (főtengely, más néven sudár)
és az oldalhajtások. Az egyes szárrészek szártagokból (ízköz, vagy idegen kifejezéssel internódium) és a szárcsomókból (íz, vagy tudományos néven nódusz) állnak. A szárcsomó­kon fejlődik a levél (vagy levelek). A csomók egymástól való távolsága alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú szártagú növényeket, de akár egy növényen is előfordulhatnak különböző szártag hosszúságok.

19 Morfológia A törpehajtás
olyan rövid szártagú rész, amely bizonyos nagyságot elérve már nem növekedik tovább. 7. ábra. A szár részei

20 Morfológia Szártípusok A fás szár évről évre vastagodó, megfásodó.
A fa törzset és koronát nevelő növény (pl. gyümölcsfák, díszfák). A koro­na hároméves vagy idősebb része az ág, kétéves a gally, egyéves a vessző. A növények jellegzetes koronaformákat fejlesztenek, pl. gömb, kú­pos, oszlopos, terebélyesedő, ernyő alakú stb. (A pálmatörzset a lehullott levélnyelek maradványa borítja, nem ágazik el, egyenletes vastagságú, valójában nem fás szárról van szó.)

21 Morfológia A cserje tőből elágazó fás szárú növény (pl. díszcserjék, ribiszke). A félcserje hajtásai télen visszafagynak, fásodó részei áttelelnek (pl. nyáriorgona).

22 Morfológia 2. A lágy szár zöld, nedvdús, puha állományú, egy-két éves.
A szár kereszt­metszete lehet kör alakú (pl. napraforgó) vagy szögletes (pl. paprikavirág). Belseje lehet tömör állományú (pl. paradicsom) vagy üreges (gerbera, kerti dália). A lágy szár típusai a tőszár (tőlevélrózsa), a tőkocsány, a dudvás szár, a szalmaszár, a palkaszár.

23 Morfológia A tőszár (tőlevélrózsa) rövid szártagú hajtás, amely virágzáskor egy hosszú szártagot fejleszt, rajta kisebb levelekkel (pl. boglárka, margaréta, kövirózsa). A tőkocsány egyetlen szártagból áll, amely virággal végződik (pl. tulipán, pitypang). A dudvás szár jellemző leginkább a kétszikűekre, egyszerű vagy elágazó szár levelekkel (pl. paprika, ibolya). A palkaszár alsó része rövid szártagú, ahol a levelek fejlődnek, felső része egyetlen hosszú szártagból áll (pl. tavi káka). A szalmaszár hosszú szártagú, kihangsúlyozott szártagokkal, belül több­nyire üreges (pl. pázsit "félék).

24 Morfológia 10. ábra. Lágy szártípusok a) tőszár, b) tőkocsány, dudvás szár, d) szalmaszár; e) palkaszár

25 Morfológia 3. A módosult szárak valamilyen feladatra (szaporodás, védelem, kapaszkodás) módosultak A föld feletti módosult szárak: az inda, a kacs, a tövis a levélszerű szár, A föld alatti módosult szárak: a gyökértörzs, a tarack, a hagyma, a hagymagumó, a szárgumó. Az inda kúszó, hosszú szártagú szaporítóhajtás, szárcsomóin járulékos gyökeret és hajtást fejleszt (pl. szamóca). A kacs kapaszkodásra módosult hajtás (pl. szőlő, tök). A szártövis védelemre szolgáló módosult szár (pl. kökény). A tövisben edénynyalábok futnak, néha levél is fejlődhet rajta, nem lehet kézzel könnyen lepattintani a szárról.

26 Morfológia A levélszerű szár (fillokládium) átveszi a levél szerepét, amely redukálódik (pl. aszparágusz, karácsonyi kaktusz). 11. ábra. Föld feletti módosult hajtások a) inda, b) szárkacs, c) szártövis, d) levélszerű szár

27 Morfológia A gyökértörzs (gyöktörzs, rizóma)
- tápanyagraktározásra és szaporodásra módosult, lehet vízszintes és függőleges elhelyezkedésíj (pl. gyöngyvirág, pitypang). A tarack hosszú szártagú, elágazó, vékony gyökértörzs (pl. tarackbúza mezei acat). A szárgumó megvastagodott, húsos csupasz szár, amely tápanyagot raktároz. A szárgumó többnyire föld alatt fejlődik (pl. burgonya), de a föld felett is képződhet (pl. karalábé).

28 Morfológia A hagyma olyan rövid hajtás, amelynek a tengelyét (tönk) húsos hagymalevelek veszik körül. A levelek hónaljában lévő rügyekből szaporodást szolgáló fiókhagymák fejlődhetnek (pl. liliomfélék). A hagymagumó átmenet a hagyma és a gumó között, a belül egynemű, raktározó gumót vékony buroklevelek borítják (pl. kardvirág, sáfrány).

29 12. ábra. Föld alatti módosult hajtások
Morfológia 12. ábra. Föld alatti módosult hajtások a) gyökértörzs, b) tarack, c) szárgumó, d) fiókhagyma, e) hagyma, f) hagymagumó

30 Morfológia A hajtás és a rügy
A leveles szár neve hajtás, a hajtás kezdeménye a rügy. A rügyek az évelő növényeken már az előző évben kialakulnak. A kedvezőtlen téli viszonyokat nyugalmi állapotban töltik, majd tavasszal indulnak fejlődésnek. A rügyek ismerete fontos a kertészetben, mert a rosszul elvégzett metszéssel az egész évi termést kockáztatjuk, pl. azzal, hogy levágjuk a csúcsi részen lévő termörügyeket. A jól végzett metszéssel viszont szabályozhatjuk a termésmennyiséget, és alakíthatjuk a koronaformákat.

31 Morfológia A rügy központi része a tengely, amelyre a levélkezdemények borulnak. Mivel a rügyben a szárcsomók nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, ezért a rügy rövid szártagú hajtás. A rügyek alakja, nagysága, elhelyezkedése igen változatos. Elhelyezkedés szerint lehetnek csúcsrügyek vagy oldalrügyek. A végálló rügy a metszés után megmaradó legfelső rügy elnevezése. A hónaljrügy (szem) a levelek hónaljá­ban fejlődik.

32 Morfológia A szár alsó részén találhatók azok a rü­gyek, amelyek csak akkor hajtanak ki, ha a felsők megsérülnek, vagy elfagy­nak. Ezek az alvórügyek, és a rejtett rü­gyek, amelyek védőlevél nélküliek és a szárba mélyedők. A fedett rügyet védő rügypikkelyek bo­rítják, a csupasz rügynél hiányoznak a rügypikkelyek. Aszerint, hogy a rügyből mi fejlődik ki, megkülönböztetünk levélrügyet (haj­tásrügyet), amelyből hajtás fejlődik, és termőrügyet, amelyből a termés várha­tó. Ez utóbbi lehet virágrügy, amelyből csak virág, vagy vegyesrügy, amelyből hajtás és virág is fejlődik.

33 Morfológia

34 Morfológia A járulékos rügyek — többnyire sebzések esetén — nem a tenyészöcsúcs­bál, hanem egyéb növényi részből (gyökér, szár, levél) fejlődnek. sarj fejlődik: a gyökérből gyökérsarj, a gyökérnyakból tősarj, időseb fás szárból tuskósarj. Ellenőrző kérdések Miből fejlődik ki a hajtás? Mi a jelentősége a kertészetben a rügyek ismeretének? Milyen különbségek vannak a fás és a lágy szárak között? Mi a különbség a gyökérgumó és a szárgumó között? Mondjon példákat a módosult szárakra!

35 Morfológia A levél A levél fogalma
A levél a növény a vegetatív része, amelynek a feladata a szerves anyagok elő­állítása (fotoszintézis), a légzés és a párologtatás. A levél részei A lomblevél részei: a levélalap, a levélnyél, a levéllemez.

36 Morfológia

37 Morfológia A levél a levélalappal a szárhoz kapcsolódik, rajta függelék is lehet (pálha). Ha a levélalap jól látható kiszélesedés, akkor levél­talpnak nevezzük. A levél lehul­lása után a száron látható helye a levélripacs. A levélnyél összeköti a levélle­mezt a levélalappal és a szárral. A levélnyél lehet szárölelő vagy szárra lefutó. Ha van levélnyél, akkor nyeles levélről, ha nincs levélnyél, ülő levélről beszélünk. Az alap és nyél nélküli levél szárölelő ha a lemez válla körülöleli a szárat.

38 Morfológia

39 Morfológia A levéllemez a fotoszintézist vég­ző lomblevél-rész. Színe (felső oldala) és fonáka (alsó oldala) általában különböző, főleg a kétszikűeknél. A levélváll a levéllemeznek a nyél felé eső része. A levélcsúcs a levélvállal szembeni rész. A levélerezet a levélerek összessége. Az egyszikűek leveleiben a középső, legvastagabb főér mellett nagyjából párhuzamosan haladnak a mellékerek. A kétszikűek levele hálózatos erezetű, a főérből oldalerek ágaznak ki. A levélalak a levéllemez alakjától függő levélforma. Igen változatosak a levelek aszerint, hogy a levélcsúcs, levélváll milyen formájú és arányú. A levélcsúcs hegyes, kerek, lekerekített, kicsípett formájú.

40 Morfológia

41 Morfológia

42 Morfológia

43 Morfológia Egy növényen nem feltétlenül csak egyforma levelek fordulhat­nak elő, ez a heterofillia. Az alak­beli eltéréssel rendszerint műkö­désbeli eltérés is együtt jár, pl. eltérő lehet a termő és a meddő hajtásokon a levelek formája, ta­goltsága, mint a borostyánnak és a szarvasagancs páfránynak. A fi­lodendron és a pálmák fiatal le­velei épek, a későbbi leveleken már megfigyelhető a növényre jellemző tagoltság.

44 Morfológia Ha a levéllemezt a szélén túlmenő mélyebb bemetszések nem tagolják, tagolatlan levélről beszélünk, ez az ép levél. A tagolatlan levéllemez szélének típusai: ép, vagy bemetszett. Ez utóbbi lehet hullámos, fűrészes, fogas (fogazott), csipkés. Az ép levélszél sima. A hullámos levélszél íves vonalai mindkét irányba kb. azonos méretűek. A fűrészes levélszél egyenes vonalakkal határolt és hegyben végződik

45 Morfológia

46 Morfológia A levélszél lehet kétszeresen is fűrészes, amikor a nagyobb
Fűrészességben kisebb fűrészfogak láthatók A fogas (fogazott) levélszél is hegyben végződik, de belső oldala domború. A csipkés levélszél ennek fordítottja a széle domború, belső éle hegyes. A tagolt levél lemezén mélyebb bemetszések vannak. A tagolt levél lehet taréjos, hasadt, osztott vagy szeldelt. Akkor karéjos a levéllemez, ha a tagoltság a fél, levéllemez harmadáig ér hasadt, ha a feléig, osztott, ha a felén túlér, de a középeret nem éri el, és végül szeldelt, ha a középeret is eléri a tagoltság.

47 Morfológia

48 Morfológia

49 Morfológia Ha egy levélnyélen egy levéllemez található, akkor egyszerű levélnek ne­vezzük, ha több, akkor pedig összetettnek. Az összetett levél lehet szár­nyasan vagy tenyeresen összetett. A szárnyasan összetett levél levélnyelén kétoldalt sorban helyezkednek el a levélkék, párosan vagy páratlanul. A te­nyeresen (ujjasan) összetett levélnél a levéllemezek a levélnyél egy pont­járól erednek. Egyszerű levele van, pl. az almának, a szőlőnek, az orgoná­ nak. Páratlanul szárnyaltak, pl. az akác és a kerti rózsák levelei, párosan szárnyaltak a borsófa levelei. Többszörösen szárnyaltak, pl. a krisztustövis levelei. Tenyeresen összetett levelei vannak, pl. a vadgesztenyének és a le­gyezőpálmának.

50 Morfológia

51 Morfológia A levélállás a lomblevelek száron való elhelyezkedését jelenti. A levélállás típu­sai: szórt, átellenes, keresztben átellenes, örvös. Ha a száron egy nóduszon (szár­csomón) egy levél fejlődik, a levélállás szórt, a levelek egy képzeletbeli spirálon helyezkednek el. Ha egy szárcsomón két levél ered egymással szemben, a levél­állás átellenes. Ha az átellenesen álló levélpárok egymáshoz képest 90 fokkal el vannak fordulva, akkor keresztben átellenes levélállásról beszélünk. Amennyiben egy szárcsomón kettőnél több levél fejlődik, a levélállás örvös

52 Morfológia

53 Morfológia Levéltípusok
A sziklevél a növény első levele (vagy levelei), amely a magból fejlődik ki, hogy ellássa addig tápanyaggal a magoncot, amíg az állandó levelek ki nem fejlődnek. Az egyszikűek egy, a kétszikűek kettő, a fenyők sok sziklevéllel csíráznak. A lomblevél az igazi tápanyag előállító, változatos, fajra jellemző formájú és színű, a. szárcsomókon ered. Általában lapos, zöld színű. Az allevél a lomblevelek alatti részen fejlődik, főleg védelemre szolgál, mint pl. a rügy és a hagyma pikkelylevelei. A fellevél a lomblevelek feletti részen védelemre vagy rovarcsalogatásra fejlődik, pl. a pelyvalevél a pázsitfüféléknél, a kupacslevél a makkterrnésnél, a fészkesvirágzatúak fészekpikkelyei vagy a murvalevél (virágzati fellevél). Ez utóbbi gyakran díszítő hatású, mint pl. a mikulásvirágnál, a kálánál és a flamingóvirágnál.

54 Morfológia

55 Morfológia A módosult levelek különböző feladatok ellátására fejlődnek. A levéltövis és a tüske védelemre módosultak. A kaktuszok egész levele levéltövissé alakul, így csökkenti a növény párologtató felületét. A tüs­kék a pálhalevelek módosulásai, amelyek pl. az akácnál és a rózsánál védelmi célokat szolgálnak. A levélmódosulások könnyebben leválaszt­hatók a szárról, mint a szártövisek, mert csak a bőrszövethez kapcsolód­nak. A levélkacs hajlékony, kapaszkodó szervvé módosult, PL a borsó és a led­nek fajoknál. A rovaremésztő levelek táplálékszerzésre módosultak, pl. a harmatfű ra­gadós nedvvel, a kancsóka csúszós felületű, emésztőnedvet tartalmazó tartállyal fogja meg áldozatait. A vénusz légycsapója nevű növény érin­tésre összecsukódik, és foglyul ejti táplálékát. A virág szaporodásra módosult hajtás takaró- és ivarlevelekkel.

56 A virág A virág módosult le­velekből álló rövid szártagú hajtás, a nö­ vény generatív szerve, amelynek a feladata a fajfenntartás (szaporo­dás). A virág részei A virágrészek a ko­csány, a vacok, a taka­rólevelek (csészelevél és sziromlevél vagy lepellevél), és az ivar­levelek (porzó és ter­ mő). Morfológia

57 Morfológia

58 Morfológia A kocsány a virágot köti össze a szárral, felső, kiszélesedő része a vacok. A virágtakaró levelek a kétszikűeknél a külső, védelmet szolgáló csésze­levekből (ezek összessége a csésze) és a belső, rovarcsalogatást szolgáló sziromlevekból állnak (ezek összessége a párta). Az egyszikű növények virágtakaró levelei nem különülnek el csészére és pártára, egyneműek. A csészére és pártára nem különülő takarólevelek összessége a lepel, amely lepellevelekből áll. Az ivarlevelekhez tartozik a porzó és a termő. A porzó a virág hímivar szerve. A porzó részei a porzószál és a portok. A portokban található a pollen, azaz a virágpor. A termő a virág nőivarszerve. A termő részei a bibe a bibeszál és a magház a magkezdeménnyel. A magház állása attól függ, hogy mennyire mélyed bele a vacokba, igy a magház típusai a felső; a közép vagy az alsó állású magház.

59 Morfológia

60 Morfológia Virágtípusok
A teljes virágban minden virágrész megtalálható, a hímnős vagy másnéven kétivarú virág mindkét ivarszervvel rendelkezik. A hiányos virágból valamelyik virágrész hiányzik. A csupaszvirágból takarólevelek, az egyivarú virágból az egyik ivarszerv hiányzik. A porzóvirágban csak a porzó, a termős virágban csak a termő található meg. A meddő virágból mindkét ivarlevél hiányzik. Ha az ivarlevelek sziromlevelekké alakulnak át akkor telt virágot kapunk, amely ezáltal dekoratívabb, de termést nem várhatunk. Az egylaki növényen megtalálható mind a porzós mind a termős virág, a kétlaki növénynél két külön egyeden találhatók az egyivarú virágok.

61 Morfológia A virágformák változatosak.
A kerek forma gyakran előfordul, a sugaras szim­metriát mutató virágon számtalan szimmetriavonal található, a kétoldali szim­metriát mutató virágokon viszont csak egy szimmetriatengely lelhető föl. Ezek mellett előfordulnak részaránytalan, aszimmetrikus virágok is

62 Morfológia Virágzatok
Az egyszerű virágoknál egy virágszáron egy virág található. Ha egy közös ten­gelyen több virág fejlődik, virágzat jön létre. Ha a tengely nem ágazik el, akkor jönnek létre az egyszerű virágzatok. Ha a tengely továbbágazik oldalágakra, és ezek is továbbágaznak, akkor alakulnak ki az összetett virágzatok.

63 Egyszerű virágzatok: Fürtös virágzatok Bogas virágzatok

64 Fürtös virágzatok: fürt összetett fürt sátor füzér barka
toboz torzsa fészek ernyő fejecske buga

65 füzér buga barka ernyő sátor fészek torzsa fejecske

66 Morfológia A füzér virágzat virágkocsányai egészen rövidek, vagy ülök (pl. barka, amely lehet lecsüngő vagy felálló). A torzsavirágzatban a főtengely elhúsosodik vagy megvastagodik (pl. ku­korica termős virágzata). A sátorvirágzatban különböző hosszúságú kocsányokon található virá­gok egy síkba kerülnek.

67 Morfológia Az ernyővirágzatban az egy pontból kiinduló virágok kocsányai egyfor­ma hosszúak, így általában szép szabályos félgömb vagy gömb formát al­kotnak (pl. sárgarépa, kapor). A virágok kívülről befelé nyílnak. A fejecske virágzat rövid szártagú főtengelyén a virágok félgömb vagy gömb alakzatot hoznak létre (pl. vörös here). A fészekvirágzat főtengelye tányérszerűen kiszélesedik vagy kúp formájú, és a virágok egymás mellé, egy síkba rendeződnek (pl. napraforgó).

68 Morfológia Bogas virágzatok A rajta lévő virágzatok kocsányai, túlnövik a főtengelyt. A forgó virágzatban felváltva jobb- és baloldalon helyezkednek el az egyes virágok.

69 Morfológia Kettősbog – többesbog
A főtengely két oldalán egy-egy oldalág fejlődik átellenesen. Többesbog esetén a főtengely mellett kettőnél több oldalág fejlődik egyszerre.

70 Morfológia Legyező virágzat
a forgóhoz hasonló, felváltva jobb- és baloldalon helyezkednek el az egyes virágok, csak az egyes virágok kocsányai lénye­ gesebben hosszabbak. A virágkocsányok fokozatosan rövidülnek és a virágok egy síkba rendeződnek, így a kifejlődött virágok közel azonos magasságban vannak.

71 Morfológia Kunkor a csúcsa felé spirálisan bekunkorodik és virágai mind a viszonylagos virágzati tengely felső oldala felé irányulnak.

72 Morfológia Összetett virágzatok
Az összetett ernyővirágzat több egyszerű ernyő csoportosulása, p1. a sárgarépa virágzata. Az összetett füzér a kalász (pl. búza). A buga, vagy más néven füzé­res fürt a füzérekből összetett fürtvirágzat (pl. kukorica hímvirágzata).

73 Morfológia Ellenőrző kérdések - Sorolja fel a virág részeit! - Milyen virágrészek hiányozhatnak a virágból? - Lehet-e egy kétlaki növénynek kétivarú virága? - Mi a különbség az egyszikűek és a kétszikűek virágtakarója között? - Miért nem várható termés a meddő virágból?

74 Morfológia A termés A termés fogalma
A termés a növény generatív szerve, amelynek a feladata a mag védelme és el­terjesztése. A termés részei a termést a kocsány tartja, kívülről a többrétegű terméshéj fedi, belül található a mag. A mag a megtermékenyülés után keletkező, szaporo­dást szolgáló növényi rész. A terméshéj védi a magot, a magház falából ala­kul ki.

75 Morfológia

76 Morfológia A terméseken gyakran találhatók különböző függelékek (repítőszőr, repítőszárny, bóbita), amelyek az elterjesztésben segítenek. A magok mérete nagy eltérést mutat. A több kis maggal való szaporodás alkal­masabb a változó körülmények átvészelésére, a faj fejlődésére, a kevesebb nagy mag viszont állandó körülmények között biztonságosabb fajfenntartást jelent. Apró magja van, pl. az orchideáknak, a kókusz magja viszont nagy méretű.

77 Morfológia Terméstípusok
A megtermékenyülés után a termő magházából alakul ki a termés. A terméstípu­sok között vannak valódi termések és áltermések. A valódi termés kialakulásában csak a magház vesz részt. Az álterméseknél a termés­képzésben a magházon kívül a virág más része is részt vesz, leginkább a vacok, néha a kocsány, a takarólevelek is

78  Terméstípusok I. SZÁRAZ FELNYÍLÓ TERMÉSEK II. SZÁRAZ ZÁRT TERMÉSEK III. EGYSZERŰ HÚSOS TERMÉSEK IV. CSOPORTOS ÉS ÁLTERMÉSEK

79 Morfológia Valódi termések
Lehetnek száraz termések, mert a terméshéj az érés során elszárad. Szárazfelnyíló termések: hüvely-, a becő-, a tüsző-, a toktermés,

80 Morfológia A felnyíló termések éretten a magokat kiszórják, a fel nem nyílók éretten is zártak, a termés egészben esik le. A termések al­kothatnak terméscsoportokat is, pl. tüszőcsokor, aszmagcsoport. Száraz felnyíló termések: A tüszőtermés egy termőlevél­ből alakult, egy hosszanti repe­déssel nyílik szét. A boglárka­félékre jellemző terméstípus. A hüvelytermés a termés­csúcstól a kocsány felé két repedéssel nyílik, egy termőlevélből alakult. A pillangósvirágú növények­nek van hüvelytermésük, pl. bab, borsó, akác

81 Morfológia A becőtermés
keskeny, hosszú termés, éretten két nyílással reped fel, a magvak a középső válaszfalon ülnek. A becőke termés kb. ugyanolyan széles, mint amilyen hosszú. A keresztesvirágúakra jellemző terméstípus. A toktermés egy vagy többüregű, felnyílási módja különböző. Toktermése van, pl. a máknak.

82 Morfológia Száraz zárt termések 33. ábra. Száraz zárt termések
ikerkaszat lependék ikerlependék 33. ábra. Száraz zárt termések

83 Morfológia Száraz zárt termések:
A szemtermésben a termés fala a magházzal összenőtt (pl. fűfélék). Az aszmagtermésben a mag szabadon áll (nem nőtt össze a maghéjjal). A makktermés fala vastag, kemény, a maghéjjal nem nőtt össze, rendsze­rint kupacslevél veszi körül, pl. tölgy, bükk. A makkocska termés több üregű magház 2 vagy 4 részre való osztása útján keletkezik.

84 morfológia A kaszattermés falát részben a vacok alkotja, rajta gyakran repítő- készülék található, ami az elterjesztését segíti. A kaszattermés a fészkesvirágúakra jellemző. Ha kettesével fejlődik, ikerkaszat termést kapunk, pl. ernyősvi­rágúak. A lependék terméseken repítésre szolgáló szárny alakult (szárnyas makk termés), pl. kőris. Ha két, éréskor széteső lependék fejlődik, ikerlependéknek nevezzük, pl. juharfélék.

85 Morfológia A húsos termések
is valódi termések, fa­luk elhúsosodik, lé­dús lesz. Húsos ter­méstípusok a bogyó-, a kabak-, a csonthé­jas termés. A bogyótermés külső termésfala hártyás, a középső és a belső húsos, leveses. A szőlőnek, paradicsomnak bogyótermése van, a paprika termése felfújt bogyó A kabaktermés termésfalának külső rétege vastag, a középső húsos, a bel­ső pedig leveses. A tökféléknek van kabaktermése. A csonthéjas termés külső termésfala hártyás vagy bőrszerű, a középső, leveses, nedvdús, a belső csontkeménységű, benne található a mag. Kedvelt csonthéjas gyümölcseink: meggy, cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva.

86 Morfológia

87 morfológia Áltermések
alma, a körte, a csipkebogyó, a szamóca, a málna termése

88 Morfológia Az almatermésben a tüszőtermést a meghúsosodó vacok veszi körül, a körtetermésnél a kocsány is elhúsosodik.

89 Morfológia A csipkebogyóáltermés esetében az aszmag terméseket serlegszerűen veszi körbe a vacok.

90 Morfológia A szamócaáltermés húsos vacokkúpjába aszmagtermések ágyazódnak be, a málnatermés pedig csoportos csonthéjas termés.

91 Morfológia Az eperterálmésben makkocskák vannak, amelyet a meghúsosodott virág­takaró vesz körül. Pl. eperfa

92 Morfológia Ellenőrző kérdések Mi alapján csoportosítjuk a terméseket?
Mi a különbség a valódi és az áltermés között? Mi a különbség a száraz és a húsos termés között? Legtöbbször milyen virágrész segíti az áltermések képződését? Milyen függelékek találhatók egyes terméseken?