© Szabó Lajos Mi a biztonságszervezés? A biztonságszervezés fogalma, tartalma, célja, A biztonságszervezés fogalma, tartalma, célja, biztonsági intézkedések,

Az előadások a következő témára: "© Szabó Lajos Mi a biztonságszervezés? A biztonságszervezés fogalma, tartalma, célja, A biztonságszervezés fogalma, tartalma, célja, biztonsági intézkedések,"— Előadás másolata:

1 © Szabó Lajos Mi a biztonságszervezés? A biztonságszervezés fogalma, tartalma, célja, A biztonságszervezés fogalma, tartalma, célja, biztonsági intézkedések, módszerek a történelemben, a biztonsági tevékenység fejlődése, a magánbiztonság és az állam büntetőhatalma elkülönülése, hírszerzés, adatgyűjtés, ipari kémkedés, valamint más kockázatok a gazdasági és magánéletben.

2 © Szabó Lajos ALAPKÉRDÉSEK Önök mit várnak tőle? Hol hasznosíthatják az itt tanultakat? Kell-e előképzettség? 3 „ingyen” kreditet? Szinte mindenütt Általános műveltség és a választott szakmaterület ismerete

3 © Szabó Lajos A definiálás fontossága Hogy bármivel foglalkozunk, tudnunk kell értelmezniHogy bármivel foglalkozunk, tudnunk kell értelmezni; mi is az,mi is az, mik az elemei,mik az elemei, milyen összefüggésben vannak azok egymással?milyen összefüggésben vannak azok egymással? Milyen a jó definíció? A fogalom minden jellemzőjére kiterjedő Elemenként vizsgálható Szabatos Tömör

4 © Szabó Lajos A biztonságszervezés fogalma Miből áll össze a kifejezés? –Biztonság –Szervezés Mielőtt egy összetett fogalmat igyekszünk definiálni, nem árt az elemeit értelmezni!

5 © Szabó Lajos A biztonság fogalma I. Veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot. (Magyar Értelmező Kéziszótár ) Egyéneknek, csoportoknak, országoknak, régióknak (szövetségi rendszereknek) a maguk reális képességein és más hatalmak nemzetközi szervezetek hatékony garanciáin nyugvó olyan állapota, helyzete (és annak tudati tükröződése) amelyben kizárható, vagy megbízhatóan kezelhető az esetlegesen bekövetkező veszély, ill. adottak az ellene való eredményes védekezés feltételei. (Hadtudományi lexikon)

6 © Szabó Lajos A biztonság fogalma II. (1) A ~ alapvető egyéni, nemzeti és közösségi (szövetségi) érték, olyan állapot, vagy helyzet, amely a fenyegetések és a veszélyek tudatosan (hallgatólagosan) elfogadott, elviselt szintjén valósul meg. Alapját a külső fenyegetettségtől való megbízható védelem, a (védendő, vagy védelmi) rendszer belső stabilitása, rendezettsége képezi. A biztonság nem lehet állami, vagy hatósági monopólium, hanem „immateriális társadalmi (össz)termék”, amely érdekközelítés útján, egyeztetett cselekvés, tudatos kooperáció útján jön létre. (2) Meghatározott társadalmi viszonyok által determinált komplex fogalom, olyan állandó változásban lévő helyzet, állapot, kollektív immateriális termék, amely magában foglalja az ország lakosságának, területének, állami érdekeinek, nemzeti értékeinek megóvását és védelmet minden olyan külső és belső potenciális veszélytől, fenyegetéstől, amely az emberi és nemzeti (nemzetiségi, etnikai) létet, az önmegvalósítást, a progresszív fejlődést, továbbá az egyének nyugalmát, zavarmentes életét is akadályozzák. (3) A fizikai veszély hiánya, vagy az e veszéllyel szembeni védelem megvalósulása. (4) A veszély hiánya. (5) Adott nemzet (közösség) azon képessége, hogy megvédje nemzeti értékeit és érdekeit minden külső és belső fenyegetéssel szemben. (6) Olyan alapvetően egyéni, kollektív nemzeti és közösségi érdek, érték, állapot, zavarmentes lét, kooperatív immateriális össztermék, amelyben a fenyegetések, veszélyek még elfogadott, elviselt szinten valósulnak meg. (7) Háborítás mentes lét, félelem nélküli élet. (MRTT. Rendészettudományi Szószedet)

7 © Szabó Lajos Bajban vagyunk… Az eddigi fogalmak nem egzaktak. Nem definitívek. Nem felelnek meg a „jó definíció” kritériumainak. MIÉRT? Mi a neve ennek az állatnak? Nagyon régóta használjuk. Talán egyidős az emberiséggel, vagy lehet még annál is régebbi? Át kell gondolnunk, hogy értelmezzük, definiáljuk.

8 © Szabó Lajos Gondolatok a biztonságról Veszélymentes és zavartalan állapot sajnálatos módon az általunk ismert világban 100%-ban soha, semmilyen körülmények között nem lehetséges. A környezeti változók számossága miatt kijelenthetjük, hogy a környezet tényezői akár egy személyt, akár egy szervezetet, akár egy állatot, vagy állatokat, akár tárgyakat, vagy szerkezeteket és a környezetük viszonyait vizsgáljuk, legfeljebb statisztikai gyakoriságot figyelembe vevő, vagy becslés szintű valószínűséget jelentenek, de semmiképpen sem teljes biztonságot. Ha ehhez hozzátesszük, hogy figyelembe kell venni valamilyen időtartamot is, mely alatt a létezés vagy működés zajlik a környezeti változók függvényében, mely idő alatt a biztonságban tartani kívánt objektum a környezettel együtt változásokon megy keresztül, akkor az újabb szempont szintén korlátozza a „biztonság” állapotát. Mást értenek a szerzők a biztonság fogalmán, ha egy-egy tudományterület vagy szűkebb szakterület szempontjait veszik figyelembe. Ebből adódnak a jogbiztonság, közbiztonság, élelmiszer-biztonság, iparbiztonság, a katonai biztonság, a politikai biztonság, a szociális biztonság, közlekedésbiztonság, ökológiai biztonság, IT biztonság, stb. egymástól esetenként jelentősen eltérő fogalmai.

9 © Szabó Lajos Történeti áttekintés A biztonságra törekvés minden élő szervezet sajátja. A túlélés záloga, hogy a környezethez alkalmazkodjon, minden veszélyforrást számba vegyen, minden változásra reagáljon. Az állatok is törekednek a biztonságra. Élőhely, alvóhely, kotorék, utódnevelés stb. Eszközhasználat, eszközkészítés ~munkabiztonság (pajzs, kötény, ruházat) A legkorábbi épített környezetek, a szálláshelyek voltak, melyet fal, vagy kerítés választott el a környezettől, annak érdekében, hogy a benn tartózkodók biztonságban legyenek. Egy őskori család sémája nem sokban különbözik a biztonságra törekvés szempontjából egy modernétől. Az apa a környezeti veszélyek elhárítója és a belső integritás fenntartója, felelős a katasztrófa-elhárításért, a támadások elleni védekezésért, a nyersanyagok rendelkezésre állásáért, az anya felel az élelmiszerbiztonságért, a tűzvédelmi feladatokért, a védőruházatért, az egészséges és biztonságos környezet fenntartásáért, mindketten az alap-és továbbképzésért, stb.

10 © Szabó Lajos A hatékony családmodell eredménye a nagyobb társadalmi csoportosulások létrejötte, az ismeretek növekedése. Az ismeretek halmozódása specializációt eredményez, tevékenységek és csoportok elkülönült, szabályozott alrendszereit. A középkorban a biztonságról más elképzelése volt a katonáknak, mint a kancellárnak, de egyértelműen mást gondolt róla az adószedő, és megint mást az étekfogó, a kulcsár, a szolga, a jobbágy. A különféle munkaterületek, tevékenységek kialakították saját speciális feladataik rendszerét, és az azokhoz tartozó biztonsági igényszinteket, módszertant és eszköztárat. Az elkülönült munkaterületek és az azokat kiszolgáló egyes szakfeladatok folyamatos használat közben fejlődtek, előbb- utóbb megjelent azok tudományos alaposságú leírása, vagyis, az adott szakterület önálló tudományággá vált. Minden egyes szakterület (tudományterület) megfogalmazta sajátos biztonsági igényeit és az ehhez fűződő fogalomalkotást és szabályrendszer megalkotását is elvégezte.

11 Katonai modell A katonai szervezet alapvetően védelmi, illetve támadó feladatok végrehajtására szolgál a kezdetektől mind a mai napig. Ennek megfelelően, erre a két fő feladatra képezték ki őket. „És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban érezte magát.” Bírák könyve 8.11 „A magánházak építését illetőleg kellemesebbnek és minden egyéb célra alkalmasabbnak tartjuk ugyan, ha azok rendezetten az újabb hippodamoszi mód szerint épülnek - a védelmi biztonság szempontjából azonban - éppen fordítva - az a célszerű, ahogy hajdanában építkeztek: az ilyen építkezésnél nehezen tudtak a támadók behatolni, és nem is ismerték ki olyan könnyen magukat… Arisztotelész

12 © Szabó Lajos Szükségessé vált az épített környezet megvédése, külső és belső biztonság megteremtése. Ennek érdekében már a legkoraibb ókorban hoztak létre a városokban rendfenntartásra, rendészeti-rendőri tevékenységre alakulatokat, ahol a már a kezdetektől biztonságos, nem halálos fegyvereket alkalmaztak a rendbontókkal szemben. Ezek az alakulatok specializálódtak és fokozatosan elkülönültek a nyomozás, a közterületek és épületek védelmét ellátó, a polgárokat és javaikat védő, valamint az elfogott bűnözőket őrző rendvédelmi alakulat. Pontosan tudták, hogy az ismeretek, információk birtoklása a hatalmat és egyben a biztonságot is garantálhatja. Ennek érdekében hírszerző és kémelhárító szolgálatot is üzemeltettek és ugyanazon elvek és gyakorlat szerint üzemeltetjük azokat a mai napig is.

13 © Szabó Lajos Hírszerzés, adatgyűjtés, ipari kémkedés Nem csak az államok katonai, politikai, gazdasági titkai tekintetében nyilvánul meg „érdeklődés” a titkok megismerésére nem feljogosítottak részéről, hanem a privát szféra területén is, a magánéletig bezárólag. A hírszerzés módszerei az ősidők óta változatlanok. Személyes megtapasztalás, szóbeli információk, vagy lejegyzett információk megszerzése, gyűjtése, rendszerezése, elemzése. A megszerzéshez a hírszerzőknek ismerniük kell az adott szervezet belső felépítését, az ellenőrzési, biztonsági rendszert, a bevezetett szervezeti intézkedéseket, szabályzatokat, a szervezet alszervezeteinek feladatait, jogosultságait, hozzáférését a kérdéses adathoz, az ott tevékenykedő személyek feladatait, jogosultságait, munkarendjét stb. A felsoroltak megismeréséhez hírszerző tevékenység kell.

14 Az ember a túlélés érdekében információkat kellett szerezzen a környezetéről a kezdetektől fogva. Ezek megjelennek a legrégebbi mesékben is, Harun Al Rashid az alattvalóit lesi ki, csakúgy mint Mátyás Király, Aladdin a jelszót kémleli ki és még sorolhatnánk.Ezek megjelennek a legrégebbi mesékben is, Harun Al Rashid az alattvalóit lesi ki, csakúgy mint Mátyás Király, Aladdin a jelszót kémleli ki és még sorolhatnánk. „Az előre-tudást nem lehet a szellemektől megszerezni, nem lehet sem más dolgok mintájára levont következtetések, sem számítgatások útján megszerezni; az ellenség helyzetének ismeretét mindig emberektől kell megszereznünk. Kémeket alkalmazunk tehát.” Szun Ce: A hadviselés törvényei„Az előre-tudást nem lehet a szellemektől megszerezni, nem lehet sem más dolgok mintájára levont következtetések, sem számítgatások útján megszerezni; az ellenség helyzetének ismeretét mindig emberektől kell megszereznünk. Kémeket alkalmazunk tehát.” Szun Ce: A hadviselés törvényei »Ma éjjel vedd magad mellé a pozsegai béget, Murad béget, és együtt menjetek Üsztolni Belgrád felé. Lehet, hogy ismét kézre kerítetek és hoztok egy alkalmas gyaurt, kitől a nevezett vár állapotát megtudhatjuk!« (Szinán bég)»Ma éjjel vedd magad mellé a pozsegai béget, Murad béget, és együtt menjetek Üsztolni Belgrád felé. Lehet, hogy ismét kézre kerítetek és hoztok egy alkalmas gyaurt, kitől a nevezett vár állapotát megtudhatjuk!« (Szinán bég) „Mindenekfelett jó spionok!. …egy fontos információ elérése érdekében kövessen el mindent, kerüljön bár 20.000 forintba.” ( Kossuth levele Görgeynek)„Mindenekfelett jó spionok!. …egy fontos információ elérése érdekében kövessen el mindent, kerüljön bár 20.000 forintba.” ( Kossuth levele Görgeynek)

15 © Szabó Lajos Hivatásosok és ügynökök A hírszerés és kémelhárítás világában meg kell határozni;A hírszerés és kémelhárítás világában meg kell határozni; Milyen információkra van szükségünk? (Hírigény)Milyen információkra van szükségünk? (Hírigény) Honnan szerezhetjük meg ezeket?Honnan szerezhetjük meg ezeket? Milyen erőforrásokkal rendelkezünk a megszerzésükhöz?Milyen erőforrásokkal rendelkezünk a megszerzésükhöz? Megbízhatóak-e az informátorok?Megbízhatóak-e az informátorok? Milyen módszerek, eljárások biztosítják a tevékenység titokban maradását?Milyen módszerek, eljárások biztosítják a tevékenység titokban maradását? Egyoldalú, vagy többoldalú információkat vagyunk-e képesek beszerezni?Egyoldalú, vagy többoldalú információkat vagyunk-e képesek beszerezni? Milyen módon vagyunk képesek felhasználni a megszerzett információkat?Milyen módon vagyunk képesek felhasználni a megszerzett információkat? A hivatásosok a fenti kérdések alapján megtervezik, és ügynökeik útján végrehajtatják a feladatokat.A hivatásosok a fenti kérdések alapján megtervezik, és ügynökeik útján végrehajtatják a feladatokat.

16 © Szabó Lajos A magánbiztonság és az állam büntetőhatalma elkülönülése Az állam: Jogszabályokat ad ki, ezekben meghatározza a jogokat, a jogok megsértőivel szemben szankciókat helyez kilátásba. Kialakítja az jogérvényesülést biztosító szervezeti rendszerét, jogokat biztosít a jogszabálysértő cselekményekkel szembeni fellépésre, szükség esetén kényszer alkalmazására (az alapvető emberi jogok ideiglenes korlátozására). Jogszabályokban előírt eljárásrendet léptet érvénybe a hatóságok és a polgárok számára, melynek keretein belül kötelesek illetve jogosultak fellépni a jogsértő cselekményeket elkövető személyekkel szemben. Általános jogkört ad szerveinek az alapvető emberi jogokat sértő cselekményekkel szembeni fellépésre. Korlátozott körülmények között jogot ad a polgároknak a személyüket, mások személyét vagy vagyontárgyaikat és mások vagyontárgyait érő jogtalan támadással szembeni fellépésre. Csekély mértékű korlátozással biztosítja bárki számára a jogtalan támadások elleni megelőző védekezés lehetőségét.

17 © Szabó Lajos A szervezés fogalma I. Az adott cél megvalósítása érdekében elvégzett rendező tevékenység, amely az érintett személy, vagy csoport tevékenységeit, annak részeit egy irányba állítja, hogy így az hatékonyan képes legyen ezt a célt elérni, a személy vagy a csoport termékét előállítani. (Magyar Értelmező Kéziszótár)Az adott cél megvalósítása érdekében elvégzett rendező tevékenység, amely az érintett személy, vagy csoport tevékenységeit, annak részeit egy irányba állítja, hogy így az hatékonyan képes legyen ezt a célt elérni, a személy vagy a csoport termékét előállítani. (Magyar Értelmező Kéziszótár) A szervezés olyan alkotó tevékenység, amely meghatározott cél érdekében, az adott kor ismeretanyagának, tudományos eredményeinek és eszközeinek intézményes felhasználásával munkafolyamatok és azok ellátására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működésük rendjének tartalmi és formai előírásra, a személyi és tárgyi tényezők célszerű összehangolására irányul.A szervezés olyan alkotó tevékenység, amely meghatározott cél érdekében, az adott kor ismeretanyagának, tudományos eredményeinek és eszközeinek intézményes felhasználásával munkafolyamatok és azok ellátására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működésük rendjének tartalmi és formai előírásra, a személyi és tárgyi tényezők célszerű összehangolására irányul.

18 © Szabó Lajos A szervezés fogalma II. Olyan alkotó szellemi tevékenység, mely meghatározott célok érdekében munkafolyamatokat és az ellátásukra hivatott szerveket hoz létre, vagy fejleszt, előírja működésük tartalmi és formai rendjét, tevékenységeket és erőforrásokat rendel egymáshoz és hangol össze. (Hadtudományi Lexikon) Elemei: A szervezés során valaki/valakik/ Szellemi tevékenység során Munkafolyamatokat alakít/anak/ ki Munkafolyamatokat ellátó szerveket hoz/nak/ létre A szervek működésének tartalmi és formai rendjét előírja/ják/ Tevékenységeket és erőforrásokat hangol/nak/ össze MEGHATÁROZOTT CÉL ÉRDEKÉBEN

19 A biztonság fogalma I. (rendszer szemléletű) Egy rendszer, egy vagy több kijelölt elemének viszonylatában értelmezett állapota, mely a rendszer egy meghatározott időszakban és meghatározott határértékek között vizsgálva összetevőinek, illetve a környezet és a rendszer viszonylatát tekintve stabilnak, kiszámíthatónak tekinthető.

20 © Szabó Lajos A fogalom elemei I. Rendszer egy vagy több elemének viszonylatában értelmezett állapotRendszer egy vagy több elemének viszonylatában értelmezett állapot /Valamilyen emberi tevékenység által relevánsnak tekinthető (életfeltételeket- életminőséget befolyásoló, vagy emberi tevékenységgel létrejött) rendszer egy vagy több elemének szempontjából vizsgált állapot, melyből a rendszer stabilitására vonhatunk le következtetéseket. Később, a veszélyforrások és a kockázatok vizsgálata során meghatározhatjuk a rendszer kritikus elemét, vagy elemeit, hiszen az azokban bekövetkező változások eseményeket, vagy rendkívüli eseményeket generálhatnak, így azonosíthatóak a kitüntetett elemek, vagy szűkíthető akár egy elemre is./ Meghatározott időszakra vonatkoztatottMeghatározott időszakra vonatkoztatott /A rendszer vizsgálatának megkezdésétől, egy vagy több valamilyen tényezőjének releváns mértékben történő, előrelátható, vagy tervezhető megváltozásáig tartó időpont az az időszak, melyre vonatkoztatva megalapozott következtetéseket vonhatunk le. Egy rendszer stabilitása az elemei közötti viszonyok csekély mértékű megváltozásával is csökken, így időszakonként újra- és újra kell értékelni a stabilitását./ Meghatározott határértékek között vizsgáltMeghatározott határértékek között vizsgált /A rendszer elemeinek egymásra kifejtett, és külső tényezők hatására egyaránt megváltozik a rendszer belső rendezettsége, stabilitása. A várható, kiszámítható, előrelátható hatások közül azokat vesszük figyelembe, melyekre befolyással lehetünk, a határérték alatti tényezők irrelevánsak, elhanyagolhatóak, nem veszélyeztetik a rendszer fennmaradását. A határérték feletti tényezők hatásainak bekövetkezése (maradék kockázat), a rendszer újraszervezését, vészhelyzeti tervek megvalósítását igényli./

21 © Szabó Lajos A fogalom elemei II. A rendszer összetevőinek viszonylatát tekintve / A biztonság megteremtése érdekében először a rendszer belső működésében kell megteremteni a kiegyensúlyozott, kiszámítható körülményeket, diszkrét egységként vizsgálva./ A környezet és a rendszer viszonylatát tekintve /A rendszer be- és kimenetei vizsgálata nélkül a biztonság megteremtése nem lehetséges, egy rendszer teljesen diszkrét működése csak nagyon rövid időszakban elképzelhető./ Stabil, kiszámítható /A rendszer addig stabil, amíg elemei és a közöttük meglévő összefüggések, vagy olyan külső tényezők, melyek hatással lehetnek rá, meg nem zavarják, vagy lehetetlenné nem teszik működését, fennmaradását. Egy alaposan megvizsgált rendszert megzavaró tényezők (események) és fennmaradását, működését – akár időszakosan is - lehetetlenné tevő tényezők (rendkívüli események) előre láthatóak, és vagy kiszámíthatóak, vagy bekövetkezésük valószínűsége kikövetkeztethető. A rendszer elemeinek vizsgálata során ezért kell az elemek és a köztük lévő viszonyok számát úgy megválasztani, hogy ne lépje túl a véletlenszerű, vagy kiszámíthatatlan mértéket./

22 © Szabó Lajos A biztonságszervezés fogalma Olyan tevékenység, melynek során a biztonsági szakember egy szervezeten belül, a biztonság megteremtése érdekében biztonsági munkafolyamatokat és az ellátásukra hivatott szerveket hoz létre, fejleszt, vagy üzemeltet, előírja működésük tartalmi és formai rendjét, tevékenységeket és erőforrásokat rendel egymáshoz és hangol össze.

23 A fogalom elemei I. Biztonsági szakember / Olyan speciálisan felkészített szakember, aki a biztonság megteremtésére irányuló szervezeti és szervezési döntések meghozatalában ismeretei birtokában képes hatékonyan közreműködni./Biztonsági szakember / Olyan speciálisan felkészített szakember, aki a biztonság megteremtésére irányuló szervezeti és szervezési döntések meghozatalában ismeretei birtokában képes hatékonyan közreműködni./ Szervezeten belül / A biztonság megszervezése a rendszer belső folyamatainak, erőforrásainak és kapacitásainak olyan mértékű átalakítása, összehangolása, melyek részben, vagy egészben minden előre látható kockázat ellen védelmet nyújtanak. Külső tényezőkre nem lehet hatással, azok tekintetében csak monitoring-rendszert alkalmazhat./Szervezeten belül / A biztonság megszervezése a rendszer belső folyamatainak, erőforrásainak és kapacitásainak olyan mértékű átalakítása, összehangolása, melyek részben, vagy egészben minden előre látható kockázat ellen védelmet nyújtanak. Külső tényezőkre nem lehet hatással, azok tekintetében csak monitoring-rendszert alkalmazhat./ Biztonság megteremtése érdekében / A biztonságszervezés célja/Biztonság megteremtése érdekében / A biztonságszervezés célja/ Létrehozás /A biztonságszervezés megkezdése előtt még nem létező szervezet kialakítása/Létrehozás /A biztonságszervezés megkezdése előtt még nem létező szervezet kialakítása/

24 © Szabó Lajos A fogalom elemei II. Fejlesztés /A már meglévő szervezet kapacitásainak, erőforrásainak, tevékenységeinek és hatáskörének növelése, kiteljesítése/Fejlesztés /A már meglévő szervezet kapacitásainak, erőforrásainak, tevékenységeinek és hatáskörének növelése, kiteljesítése/ Üzemeltetés / A rendelkezésre álló tevékenységek és erőforrások célszerű, célra orientált kihasználása/Üzemeltetés / A rendelkezésre álló tevékenységek és erőforrások célszerű, célra orientált kihasználása/ Előírja a működés tartalmi és formai rendjét / Alapvető üzemeltetési eljárás, az információáramlás, a feladatok végrehajtásának biztosítására./Előírja a működés tartalmi és formai rendjét / Alapvető üzemeltetési eljárás, az információáramlás, a feladatok végrehajtásának biztosítására./ Tevékenységek és erőforrások egymáshoz rendelése / A hatékony működtetés alapelve/Tevékenységek és erőforrások egymáshoz rendelése / A hatékony működtetés alapelve/ Összehangolás /Több különböző alrendszer tevékenységét, eszközeit és erőforrásait egy közös feladat végrehajtására veszi igénybe, optimalizálva a rendelkezésre álló összes lehetőséget/Összehangolás /Több különböző alrendszer tevékenységét, eszközeit és erőforrásait egy közös feladat végrehajtására veszi igénybe, optimalizálva a rendelkezésre álló összes lehetőséget/

25 © Szabó Lajos A biztonságszervezés célja A biztonságszervezés célja nem más, mint a biztonság megteremtése, mindenütt, ahol igény merül fel rá. Alapvető igény, mely akár az egyes emberek, akár a családok, vagy nagyobb társadalmi csoportok szintjén, de végeredményben globális szinten is megnyilvánuló törekvés. Két alapvetően emberi jellemvonás: –Munka –Hatékonyságra törekvés A biztonságszervező speciális képzése során rendszerszemléletet sajátít el és valósít meg, garantálja a folyamatos és egyenletes minőséget. A megbízhatóságot, a biztonságot hozzáadott értékként jelenítjük meg.

26 © Szabó Lajos A biztonságszervezés tartalma Ahhoz hogy bármely tevékenységet biztonságosnak lehessen minősíteni, a szervezeten belül olyan rendszerszemléletet kell megvalósítani, ami biztosítja annak célra orientáltan, a rendszer egésze, valamint alrendszerei és elemei egymásra utalt, egymáshoz hangolt, hatékony működésének megszervezését, működtetését és az állapot fenntartását. A megbízhatóság mint szabvány (MSZ IEC 50(191) :1992, MSZ EN 60204-32:2000, ISO/IEC 27 001:2005 stb.)

27 © Szabó Lajos

28 A biztonságszervezés fő folyamatai: A szervezet célkitűzéseinek és a hozzá vezető folyamatok/ciklusok megismerése Biztonsági audit (helyzetfelmérés és veszélyforrás elemzés) A szervezet biztonsági stratégiája kialakítása (biztonsági politika) Katasztrófatervek elkészítése/felülvizsgálata Tűzvédelmi terv elkészítése/felülvizsgálata Munkavédelmi szabályzat elkészítése/felülvizsgálata Vagyonvédelmi rendszerterv és szabályzat elkészítése/felülvizsgálata Adat és dokumentumvédelmi szabályzat elkészítése/felülvizsgálata Belső ellenőrzési szabályzat elkészítése/felülvizsgálata Maradék kockázatok kezelése A biztonság fenntartása, biztonsági rendszer üzemeltetése