A magyar gazdaság versenyképessége:

Az előadások a következő témára: "A magyar gazdaság versenyképessége:"— Előadás másolata:

1 A magyar gazdaság versenyképessége:
GTTSZ éves közgyűlés A magyar gazdaság versenyképessége: helyzet és kilátások  Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központ Budapest, május 21.

2 Gondolatmenet Hogyan teljesít a magyar gazdaság? Kiemelt makroadatok
A versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyünk Helyzetértékelés és kilátások

3 Átfogó teljesítménymutatók
Fejlettség: egy főre jutó GDP Fejlődés: Gazdasági növekedés, GDP éves változása Kitettség: adósságállomány Potenciál: Termelékenység, egy ledolgozott munkaórára jutó GDP

4 Egy főre jutó GDP (PPP, current international $):
Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: World Bank, World Development Indicators

5 GDP növekedés (éves változás, %):
Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: World Bank, World Development Indicators

6 Az államháztartás hiánya (-) és többlete (+) a GDP százalékában:
Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: Eurostat

7 Nettó külső adósságállomány a GDP százalékában:
Magyarország, valamint a KKE régió legjobb és legrosszabb teljesítményei Forrás: Eurostat

8 Az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP változása
(2010 = 100) Forrás: OECD

9 Nemzetközi Versenyképességi Rangsorok
Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) „Global Competitiveness Report” (cca 130 ország, 120 mutató) IMD „World Competitiveness Yearbook” (cca 60 ország, 300 mutató) The World Bank „Doing Business” (cca 190 ország, 45 mutató)

10 A World Economic Forum rangsora
2017: 137 ország, 114 mutató 2018: 140 ország, 98 mutató Módszertani változások: a fejlettség szerinti kategorizálás megszüntetése a mutatószámrendszer átalakítása

11 A World Economic Forum versenyképességi rangsorának tényezői (2017):
I. Intézmények VII. Munkaerőpiaci hatékonyság II. Infrastruktúra VIII. Pénzügyi piacok fejlettsége III. Makrokörnyezet IX. Technológiai felkészültség IV. Egészségügy és alapoktatás X. Piacméret V. Felsőoktatás és képzés XI. Üzleti felkészültség VI. Termékpiaci hatékonyság XII. Innováció

12 Vezető országok 2018 2017 1. Egyesült Államok 2. Szingapúr
3. Németország 4. Svájc 5. Japán 6. Hollandia 7. Hong Kong 8. Anglia 9. Svédország 10. Dánia 11. Finnország 12. Kanada 1. Svájc 2. Egyesült Államok 3. Szingapúr 4. Hollandia 5. Németország 6. Hong Kong 7. Svédország 8. Anglia 9. Japán 10. Finnország 11. Norvégia 12. Dánia

13 A magyar helyezés közvetlen környezete
2018 2017 43. Oroszország 44. Ciprus 45. Indonézia 46. Mexikó 47. Oman 48. Magyarország 49. Mauritius 50. Bahrein 51. Bulgária 52. Románia 53. Uruguay 54. Kuvait 55. Vietnám 56. Fülöp-szigetek 57. Kazahsztán 58. Ruanda 59. Szlovákia 60. Magyarország 61. Dél-afrikai Köztársaság 62. Omán 63. Botswana 64. Ciprus 65. Jordánia 66. Kolumbia

14 A versenytárs országok helyezései a WEF rangsorában

15 A WEF Versenyképességi Index (GCI) fő pillérei:
Magyarország és a KKE országok legjobb és legrosszabb helyezései (2017/2018) Forrás: World Economic Forum (2017)

16 Gazdasági teljesítményünk
A magyar gazdaság összteljesítménye az elmúlt években javult; Ez jórészt a rendkívül kedvező nemzetközi környezetnek és az EU transzfereknek köszönhető; Teljesítményünk közép-kelet európai összehasonlításban is gyenge, a fejlett országokhoz nem kerültünk közelebb Összegzés: gazdaságunk fejlődik, de a versenytársaknál lassabban

17 A fejlődés gátjai társadalmi természetűek
Intézményrendszer Termelékenység Társadalmi egyenlőtlenségek Humán erőforrás bázis (egészségügy, oktatás, kivándorlás)

18 A fejlődés fő gátjai társadalmi természetűek
Az intézményrendszer

19 II. A termelékenység OECD Termelékenységi rangsor (2014) Forrás: OECD

20 A külföldi cégek termelékenysége a belföldi cégekhez viszonyítva
Forrás: GVI: Termelékenység és felzárkózás - Magyarország kilátásai 2015

21 III. Társadalmi egyenlőtlenségek

22 III. Társadalmi egyenlőtlenségek

23 Középtávú gazdasági kilátások
A politikai prioritásoknak a gazdaság nincs a fókuszában Az EU-hoz való viszonyunk aggodalmas A keleti nyitás eddig nem hozott gazdaságilag ígéretes eredményt A társadalomszerkezet alakulása kedvezőtlen Egy nemzetközi válság esetén súlyos következményekre számíthatunk A kormányzati gazdaságpolitika rendkívül optimista

24

25

26 Egy gazdaságpolitikai irányváltás körvonalai
Bizalomerősítés Korrupciócsökkentés Munkaalapú helyett tudásalapú fejlődés Technikai fejlődés felé való fordulás A központosítás csökkentése Erős nemzetközi értékláncokba kapcsolódás

27 Köszönöm a figyelmet!