Kelet-Közép-Európa: erős nagyváros–vidék egyenlőtlenség

Az előadások a következő témára: "Kelet-Közép-Európa: erős nagyváros–vidék egyenlőtlenség"— Előadás másolata:

1 Kelet-Közép-Európa: erős nagyváros–vidék egyenlőtlenség
dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

2 Közép-Kelet-Európa fogalma
Közép-Európa 2 nagy része Nyugat-Közép-Európa: német nyelvterület Kelet-Közép-Európa: Visegrádi 4-ek (≠ Közép-Kelet-Európa) Kelet-Közép-Európa: 4 ország, 64 millió lakos ≠ Köztes-Európa Penck (1916): német és orosz birodalmak közötti terület Finnországtól Görögországig Közép-Európa valódi határai országokon belül Történelmi Lengyelország, Csehország, Kárpát-medence Kelet-Európa felé: Belarusz, Ukrajna Délkelet-Európa felé: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia 2

3 nagyvárosok relatív helyzete
Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása Terület: Visegrádi Országok Nagyvárosok: 500 ezer fő felettiek + Pozsony Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei népesség 2004 (mió fő) GDP 2004 (mió €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%) V4 összesen 64 407 6377 206 nagyvárosok 8 106 13368 237 nagyvárosok relatív helyzete 12% 26% 210% +31%-pont EU 20% 29% 141% +8%-pont 3

4 A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004
Kettősség időbeli változása, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Kettősség földrajzi eltérései, 2004 Forrás: adatforrás: Eurostat, alaptérkép: World Gazetteer 4

5 A város-vidék dichotómia az EU tagállamaiban
Legerősebb dichotómia K-Köz-eu-ban 5 Adatok forrása: Eurostat

6 A város-vidék dichotómia változása az EU tagállamaiban
Belső átrendeződés K-Köz-Eu-ban A legnagyobb növekedés a K-Balkánon Ro Sk Bg Hu 6 Adatok forrása: Eurostat

7 A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004
7 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

8 A gazdasági növekedés és a város-vidék dichotómia összefüggése
A polarizáció erősen függ a gazdasági növekedéssel Váltómozgás-elmélet (spin-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia (Kertész Krisztián) 8 Adatok forrása: Eurostat

9 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások
A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 9

10 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.
Visegrádi Országok Európai Unió Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 10

11 A bruttó hozzáadott érték változása ágazatonként, V4, 1995–2004.
Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások ágazatok megoszlása Nagyvárosok 1995 0% 27% 73% Nagyvárosok 2004 21% 79% Vidék 1995 9% 38% 53% Vidék 2004 6% 31% 64% ágazatok növekedése Nagyvárosok 1995–2004 1.3 1.8 2.6 Vidék 1995–2004 1.9 2.1 11

12 Magyarország: az ipar földrajzi és ágazati átrendeződése a rendszerváltoztatás után, 1992–1998
Földrajzilag Budapest dezindusztralizációja A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e165 e fő) Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül Ipari foglalkoztatás: 2922% Ipari értékesítés: 3624% Ipari exportértékesítés: 3817% (Fejér megye: 722%) Ágazatilag Iparágak aránya, % 1992 1998 Foglalkozt. Gépipar 21 25 Textília, ruházat és bőrtermék 15 17 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék 18 16 Értékesítés 13 36 23 Vegyipar 19 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 20 12 Export 27 61 8 12

13 Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998
Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Herfindahl–Hirschman-index alapján Ipari foglalkoztatás Ipari értékesítés Ipari export 1992 1998 13

14 Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői
Pozitív externáliák Agglomerációs előnyök Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható „Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998) Európai kohéziós politika Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció) De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab: Erőforrások (kapacitások) szűkössége Emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.) Zsúfoltságból eredő nehézségek stb. 14

15 Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre
Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi Elsősorban a fővárosok „ugranak ki” Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar) A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését 15

16 Nagyvárosok súlya országuk kreatív nagyvállalatai között
EU 15 ezer legnagyobb vállalatából csupán 508 V4-ben Ebből 67 kreatív tevékenységet folytat (telekommunikáció, média, pénzügyi, üzleti szolgáltatások, biztosítás) A nagyvárosok dominánsak a vezető kreatív iparágakban 67-ből 55 vállalat a 8 nagyvárosban K-Köz-eu-i kreatív vállalatok foglakoztatásból 90%, értéktermelésből 92% Varsó: 20 Mrd $, Wroclaw 0,2 Mrd $ (27%)  fővárosi dominancia Prága 15 Mrd $ (33%) Budapest 10 Mrd $ (23%) Pozsony 3,7 Mrd $ (22%) 16

17 „Közép-Európai Bumeráng”
Gorzelak 1995 Dinamikus gazdasági növekedés Erősödő politikai integráció: Visegrádi Négyek Főleg nagyvárosaik Kisebb részben: belső Ny-K-i lejtő 17

18 Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői
Dezindusztrializáció Nagyvárosi agglomerációs előnyök Kisebb válságérzékenység Regionális politika sajátosságai (?) Kreatív társadalom 18

19 Eredmények Továbbra is a posztszocialista országokban a legmarkánsabb a (nagy)város–vidék dichotómia Kelet-Balkán megelőzte Kelet-Közép-Európát/V4-t A 2000-es évek második fele markáns szakaszhatár K-Köz-Euban Első periódus: multik szelektív (nagyvárosokat favorizáló) megjelenése, tercierizáció (pénzügy, turiumus, kreatív ágazatok), leszakadó vidéken belül enyhébb egyenlőtlenségek Második periódus: nagyváros–vidék dichotómia csökkenése, vidéken belül ipar a dinamikahordozó ágazat, felzárkózó vidéken belül fokozódó egyenlőtlenségek (regionális középvárosok erősödése) 19