Az EU energia- és klímapolitikai céljai és Magyarország DR

Az előadások a következő témára: "Az EU energia- és klímapolitikai céljai és Magyarország DR"— Előadás másolata:

1 Az EU energia- és klímapolitikai céljai és Magyarország DR
Az EU energia- és klímapolitikai céljai és Magyarország DR. FARAGÓ TIBOR, c. egyetemi tanár, 1. Az EU energia- és klímapolitikájának jelentőségéhez, összefüggéseihez képest megfelelő a Tiszta Energia program? 2. A közösségi energiapolitika nemzetközi vonatkozásai? 3. Energia: környezeti kitettség klímahatások és alkalmazkodás? 4. Energiaellátás, energiabiztonság függőség nem megújuló erőforrásoktól? Marabu illusztrációja „A karbon kor/kór folytatódik” c. írásunkhoz (Faragó T, Láng I., nov. 26.)

2 1. Az energia- és klímapolitika EU szerepe, céljai
EU célok ühg-kibocsátás (vs 1990) megújulók aránya (%) energiahaté-konyság (%) 1992: ENSZ egyezmény „szinten tartás” ig 8% 2005-ig (indikatív cél) konkrét cél nélkül 1997: Kiotói jegyzők.2005 8%-os csökk ig 12% 2010-ig (indikatív cél) 2012: Dohai Módosítás >20%-os csökk ig 20% 2020-ig (EU-átlag) 20% 2020-ig (vs BAU) 2015: Párizsi Megállapodás >40% csökk ig; ?2050? 32% ig (EU-átlag) 32,5% ig (vs BAU) Magyar célok 20% ig 8-10% ig Energia: nagy- és kritikus jelentőségű általában körny.-, társadalom-, gazdaságpolitika, ágazatok számára (közl., mezőg., épületek, vasipar ..) Eltérő tagállami helyzetek, szempontok miatt az energiapolitikai EU-együttműködés nehezen alakult ki: MontánunióEnergia Unió Tiszta Energia program céljai, eszközei is: nehéz kompromisszumokkal születtek meg. Klíma: változása és a klímapolitika szinte minden kulcságazatot érint: kibocsátó, nyelő: energia, közl., mező-/erdőg... hatásviselő: egészség víz-, mező-/erdő-,energiag. EU-klímapolitika csak az ezredforduló után lett ambiciózusabb (1.klíma-energia csomag 2005-) A közös klímapolitika érzékeny kérdése maradt a hosszabb távú (2050) cél kijelölése és az ahhoz vezető út konkretizálása. Óbuda aug. 3.    Az Energia Uniót (2015-) konkretizáló Tiszta Energia (2018-) program és az új klíma-energia csomag értékelése, elégségessége???

3 2. A közösségi energia- és klímapolitika „külső” vetületei: az EU nemzetközi elkötelezettségei, vállalásai Nemzetközi szervezetek, megállapodások: fenntartható energiával (is) foglalkoznak - EU részvétellel, vállalásokkal Szervezetek: Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA); Megújuló energia és energia- hatékonysági partnerség (REEEP); Nemzetközi hálózat a megújuló energiáért (REN21) Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) Megállapodások, programok Megállapodás a levegőszennyezők kibocsátás-csökkentéséről (1999) * energiahatékonyság és megújuló energiák használatának növelése * szennyező üzemanyagok csökkentése, kevésbé szennyező közlekedés Fenntartható energia évtized (2014-), program (SEforALL) * megújulók részarányának jelentős növelése ~ megduplázása Fenntartható fejlődési célok (2015): * energiaszegénység leküzdése * energiahatékonyság javulási ütemének megduplázása * pazarló fogyasztást ösztönző támogatások megszüntetése Párizsi Megállapodás (2015): * üvegházhatású gázok kibocsátásának mielőbbi tetőzése, majd * teljes dekarbonizáció elérése, de a fejlettek élenjáró szerepével    Az új EU- és tagállami szintű energia és klíma vonatkozású célokkal hitelesen teljesíthetők a nemzetközi szinten tett vállalások is ???

4 3. Energia: környezeti kitettség (is) klímahatások és alkalmazkodás?
Energia-ágazat: környezeti kibocsátásokban nagyfokú részesedés mellett kitettség változó klimatikus feltételeknek, extrémeknek Környezeti, klimatikus hatások hűtési energiaigény gyorsan növekszik energiafelhasználás  magas évi hőmérséklet áramcsúcs  nyári hőhullám erőmű és hűtővíz  vízállás, vízhőmérséklet megújulók, nyelők  napsütés, hőmérséklet hatása Felkészülés, alkalmazkodás: az alkalmazkodásnak határai vannak energetikai hatások számításba vétele környezeti, klimatikus változások miatt szinergia: kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási válaszok erősíthetik is egymást (pl. épületek energiahatékonysága)    Az energiapolitikában kellőképpen számításba veszik a változó környezeti, klimatikus helyzetet, hatásokat??? Dunai vízállás: Margit-híd alatt, okt. 22.

5 4. Energiaellátás, -biztonság és a természeti erőforrások
Nem-megújuló erőforrás-függőség tagállamok többségében a megújuló arány 20% alatti a végső energiafelhasználásban 2015: Fenntartható fejlődési célok (12.2) természeti erőforrásokkal való fenntart- ható gazdálkodás megvalósítása 2030-ig 2018: Energia Unió irányítása (rendelet): őrizni, védeni és javítani kell környezetünk minőségét, elősegíteni természeti erőforrások körültekintő, észszerű hasznosítását „Külső” függőség: energia-import EU a világ legnagyobb energiaimportőre ennek mértéke a teljes belső energiafelhasználásban: 54% (2016) (elsősorban földgáz, kőolaj)    Miért fontos az energiaágazatban (is) a nem megújuló természeti erőforrásoktól való függőség csökkentése??? (beleértve e téren a jövő nemzedékek iránti felelősséget is) EU, HU 2020: megújulós cél (% teljes végső energiafel-használásban) és a helyzet 2016-ban (Eurostat, 2018) EU, HU: energia import függőség 2016 (Eurostat)

6 EU: energiafogyasztás növekszik? -2017 (Eurostat)
Összefoglalva amiről többek között beszélni, egyeztetni, állást foglalni kellene * Összefüggések, célok, jelenlegi trendek: Az energia- és klímapolitikai 2030-as EU-célok sok más társadalmi, gazdasági, környezeti célt is érintenek Egyes jelenlegi trendek kétséget támasztanak a 2020-as célok elérésére vonatkozóan is. Mindezek alapján a Tiszta Energia program értékelése, elégségessége? * Nemzetközi: Az újabb közösségi és tagállami célokkal – az energia- és klímapolitika terén – az EU és a tag- államok által tett nemzetközi vállalások is elérhetők? * Kitettség: Az energiagazdálkodásnak jelentős környezeti, klimatikus kitettsége is van: teendők az energiarendszer ellenállóképessége és az alkalmazkodás érdekében? * Függőség: Az energiagazdálkodásban az EU és sok tagállam szintjén is nagyfokú a függés a nem megújuló és – az energiaimport révén – a „külső” természeti erőforrásoktól; hogyan csökkentendő e függőség?  Faragó T., 2019: Energiát mindenkinek, de fenntarthatóan! Globális energiapol. együttműködés Magyar Energetika 26:2, , 2018: Az EU energia- és klímapolitikájának összekapcsolódása. Lépések (a fenntarthatóság felé), 23:4, 4-6. o. .., 2018 Nemzetközi klímatárgyalások: hol tart a három évtizednyi folyamat? Körforgásos gazd. és környezetvéd. 2:4, , 2018: A nemzetközi és a vitatott tengeri területek kőolajkészletei. Környezet és energia, MTA DAB, , 2016: A párizsi klímatárgyalások eredményei. Magyar Energetika, 23:1, 8-12.o. .., 2016: The anthropogenic climate change hazard: .. . Időjárás, 120:1, pp , 1981: Éghajlat és társadalom. Magyar Tudomány, 85, EU: energiafogyasztás növekszik? (Eurostat) EU: kibocsátás-csökkenés megállt? (GtCO2) CN US EU IN (Carbon Project)