classis Mammalia – Emlősök osztálya

Az előadások a következő témára: "classis Mammalia – Emlősök osztálya"— Előadás másolata:

1 classis Mammalia – Emlősök osztálya

2 Az emlősök kicsinyeiket tejjel tápláló gerinces állatok.
Szőrzet. Másodlagosan hiányozhat. Elevenszülés. Néhány tojásrakó faj.

3 Jellegzetes bélyegek a fogak. Akár faji pontosságú meghatározás.
Alveoláris fogak. Heterodont fogazat, kivéve pl. fogascetek, övesállatok (másodlagosan kialakult homoiodont fogazat). Általában egyszeri fogváltás (diphiodontia). Fogtípusok: metszőfogak, szemfogak, zápfogak. Fogképlet. Zápfogak felszíne: redős, gumós, tarajos.

4 Mintegy 220 millió évvel ezelőtt alakultak ki.
Az első emlősök kis termetű, cickányszerű élőlények voltak. Feltehetőleg rovarokkal táplálkoztak. Fejlődésük a dinoszauruszok kihalásával gyorsult fel. Radiáció a harmadkorban. Hazánkban 87 emlősfaj él. Ebből 55 védett vagy fokozottan védett.

5 Ordo: Soricomorpha – cickányalakúak rendje
Soricidae – cickányfélék családja Sűrű, tömött szőrzet, hegyes orr, kis szemek. Éjszakai életmód. Rovarokkal, csigákkal, gilisztákkal stb. táplálkoznak. Gyors anyagcsere, rövid élet. Téli álom nincs. Sorex spp. – vörösfogú cickányok Fogkorona felső része vörös. Kis méretű fülkagyló. pl. Sorex araneus – erdei cickány Általában dús növényzetű, nedves helyeken. Járatok az avar alatt. Védett.

6 erdei cickány mezei cickány Miller vízicickánya

7 Soricidae – cickányfélék családja
Crocidura spp. – fehérfogú cickányok Fogkorona felső része is fehér. Nagy méretű fülkagyló. pl. Crocidura leucodon – mezei cickány Nyílt, füves területeken. „Cickányvonat”. Védett. Neomys spp. – vízicickányok Védettek. Fogkorona felső része vörös. Talp és az ujjak töve szőrözött. Hát- és hasoldal színe élesen elválik. Jól úsznak, buknak. Táplálék vízből és szárazföldről egyaránt.

8 Talpidae – vakondfélék családja
Talpa europaea – közönséges vakond Talajlakó. Rövid, tömör szőrzet. Rövid farok. Kis szemek. Ásóláb. Talajban élő állatokat (pl. gilisztákat) fogyaszt. Télen is aktív. Járatok. Vakondtúrás. Néha kijön a felszínre is. Védett.

9 Ordo: Erinaceomorpha – sünalakúak rendje
Erinaceidae – sünfélék családja Tüskék. Rovarokkal, más gerinctelenekkel, kisebb gerincesekkel. Kertekben, parkokban is. Szürkületkor, éjszaka aktív. Téli álom. pl. Erinaceus roumanicus – keleti sün Mellén fehér folt. Védett.

10 Ordo: Chiroptera – denevérek rendje
Repülő emlősök. Megnyúlt kézközépcsontok. Bőrvitorla (magába foglalja a mellső végtagot – kivéve 1. ujj – és a lábat is). Lábfej nem módosult. Echolokáció. Magas frekvenciájú hang. Kommunikációs és tájékozódó hangok. Főként repülő rovarokkal. Zsákmány közelében nő az intenzitás. Nappal faodvakban, padlásokon. Telelés főként barlangokban. Egyetlen kölyök.

11 Vespertilionidae – simaorrú denevérek családja
Orron nincs függelék. Nagy fülkagylók. Fülfedő. Telelés sűrűn összebújva. Nem takarják be magukat. pl. Myotis myotis – közönséges denevér Védett. Rhinolophidae – patkósorrú denevérek családja Orrlyukak mellett több részre tagolódott bőrlebeny: lándzsa, nyereg, patkó. Hangkibocsátás orron keresztül. Telelés barlangokban magányosan. Betakaróznak. pl. Rhinolophus ferrumequinum – nagy patkósdenevér Fokozottan védett.

12 közönséges denevér nagy patkósdenevér

13 Ordo: Lagomorpha – nyúlalakúak rendje
Leporidae – nyúlfélék családja Szemfoguk nincs. 2 pár metszőfog egymás mögött. Állandó növekedésű fogak. Elsősorban növényi táplálék. pl. Lepus europaeus – mezei nyúl Őshonos. Főleg nyílt területeken, de erdőkben is. Erőteljesebb hátsó lábak, nagyobb fülek, hegyükön sötét folt. Kölykök szőrösen, nyitott szemmel születnek. pl. Oryctolagus cuniculus – üregi nyúl Eredetileg Dny-Európában. Háziasítás (rómaiak). Laza talajú helyeken. Járatokat ás. Kölykök vakon, csupaszon születnek. Myxomatózis.

14 mezei nyúl üregi nyúl

15 Ordo: Rodentia – rágcsálók rendje
Szemfog hiányzik. 1 pár metszőfog. Állandóan nőnek. Sciuridae – mókusfélék családja pl. Sciurus vulgaris – közönséges mókus Fülön szőrpamacs. Szín változó. Fákon. Igazi téli álom nincs. Fészek. Raktárak. Növényi és állati táplálék is. pl. Spermophilus citellus – ürge Védett. Kolóniákban. Laza talajú területeken, dombvidéken, hegylábaknál. Járatok. Füttyögés. Téli álom.

16 közönséges mókus ürge

17 Castoridae – hódfélék családja
A legnagyobb európai rágcsáló. Lapos farok, úszóhártya. Patakok, folyók mentén. Partfalba vájt üregekben. Környezetüket átalakítják. Növényekkel táplálkoznak. Téli álom nincs, táplálékraktár. pl. Castor fiber – eurázsiai hód A XIX. sz. közepére kipusztult, de visszatelepítették. A legerősebb állományok a Szigetközben és Gemencen. Védett.

18 Gliridae – pelefélék családja
Nagy fej, nagy szemek, bozontos farok. Éjszakai életmód. Téli álom. Növényi, kis mértékben állati táplálék. Védettek. pl. Glis glis – nagy pele Hegy- és dombvidéken. Gyakran emberi környezetben is. pl. Muscardinus avellanarius – mogyorós pele Gyakori. Erdőkben, erdőszéleken, bokrosokban. pl. Dryomys nitedula – erdei pele Elsősorban az Északi- középhegységben. Erdőkben.

19 nagy pele mogyorós pele erdei pele

20 Dipodidae – ugróegérfélék családja
pl. Sicista subtilis – csíkos szöcskeegér Fokozottan védett 2006 előtt 70 évig csak bagolyköpetekből. A Borsodi-mezőségen. Elsősorban rovarokkal, de növényi táplálék is. Spalacidae – földikutyafélék családja pl. Spalax leucodon – nyugati földikutya Fokozottan védett Talajlakó életmód. Rövid, tömött szőrzet. Vésőalakú fej és fogak. Túrások. Felszínre ritkán jön fel. Háborítatlan sztyeppeken, löszgyepeken. Növényi táplálék.

21 csíkos szöcskeegér nyugati földikutya

22 Cricetidae – hörcsögfélék családja
Igazi téli álom nincs. pl. Cricetus cricetus – hörcsög Magányosan él. Kotorék. Nem alszik folyamatos téli álmot. Hatalmas készletek. Gradáció. pl. Ondatra zibethicus – pézsmapocok Észak-Amerikában őshonos. Lassú folyású és állóvizek partjainál. Járatok partoldalba. Növényevő, de gerincteleneket is. Gyökeres zápfogak.

23 pézsmapocok hörcsög

24 Cricetidae – hörcsögfélék családja
Pockok. Tompa orr. Test felénél rövidebb, szőrös farok. Kis méretű fül. Hurkolt rágófelszín. pl. Myodes glareolus – vöröshátú erdeipocok Gyökeres zápfogak. Fás területeken. pl. Microtus arvalis – mezei pocok Gyökértelen zápfogak. Sík- és hegyvidéken is. Gradációk – „pocokjárásos évek”.

25 mezei pocok vöröshátú erdeipocok

26 Muridae – egérfélék családja
Kihegyesedő orr. A test felénél hosszabb, pikkelyekkel és szőrrel borított farok. A pockokénál nagyobb fül és szemek. Zápfogak gyökeresek, gumós felszínűek. pl. Rattus norvegicus – vándorpatkány Kelet-Ázsiából. Kozmopolita. Főleg emberi környezetben. Jól úszik. Hátsó láb ujjai között úszóhártya. Éjszakai életmódú. Bármilyen ehetőt elfogyaszt.

27 Muridae – egérfélék családja
pl. Mus musculus – házi egér Szürke színű. Kozmopolita. Kötődik az emberi környezethez. pl. Micromys minutus – törpeegér Fűszintben. Fűszálakból épített gömbölyű fészek. törpeegér fészke pl. Apodemus sylvaticus – erdei egér Gyakori. Mindenféle élőhelyen. Sárgásbarna bunda.

28 házi egér vándorpatkány törpeegér erdei egér

29 Ordo: Carnivora – ragadozók rendje
Mustelidae – menyétfélék családja Kis termetű ragadozók. pl. Mustela nivalis – menyét A legkisebb. Gyakori. Többé-kevésbé nyílt helyeken. Időnként lakott területeken is. Elsősorban rágcsálókkal, de akár üregi nyulat is. Néha baromfiólakban. pl. Mustela erminea – hermelin Védett. Télre kifehéredik, farka vége fekete. Rágcsálókkal. Mo-n vízközeli helyeken.

30 menyét hermelin görény

31 Mustelidae – menyétfélék családja
pl. Mustela putorius – görény Alföldi és dombvidéki élőhelyeken. Sokszor lakott területeken. Illatmirigy. Táplálék változatos. Patkányok ellen. pl. Martes foina – nyest Fehér torokfolt lehúzódik a lábakra is. Városokban is sokfelé. Mindenevő, elsősorban kisemlősöket. pl. Martes martes – nyuszt Védett. Főleg domb- és hegyvidéki erdőkben. Sokszor fákon. Mindenevő, elsősorban kisemlősöket.

32 nyuszt nyest

33 Mustelidae – menyétfélék családja
pl. Lutra lutra – vidra Fokozottan védett Vízi életmód. Ujjak között úszóhártya. Legtöbbször halastavaknál, halastórendszereknél. Halakkal, ritkábban más gerincesekkel, gerinctelenekkel. pl. Meles meles – borz Gyakori. Sokféle élőhelyen. Borzvár (labirintusszerű, több emeletes, több kijáratú). Mindenevő: gerinctelenek, kisemlősök, kétéltűek, gyümölcsök, gabonafélék.

34 borz vidra

35 Ursidae – medvefélék családja
pl. Ursus arctos – barna medve Védett. Mo-n ritka kóborló. Mindenevő. Téli álom.

36 Canidae – kutyafélék családja
pl. Canis lupus – farkas Fokozottan védett. Hazánkból kipusztult. Az utóbbi évtizedekben újra megtelepedett az Északi-középhegységben. A Duna–Tisza-közének déli részén is. Erdős vidékeken. Táplálék: kisemlősöktől a patásokig. pl. Vulpes vulpes – róka Gyakori. Lakott területek mellett is. Kotorék. Immunizáció. Tápláléka változatos, elsősorban kisemlősökkel. Néha növényeket is fogyaszt

37 farkas aranysakál róka

38 Canidae – kutyafélék családja
pl. Canis aureus – aranysakál Északfelé terjeszkedik. Elsősorban a déli országrészben. Kóborló egyedek az egész országban. Zárt erdők és teljesen nyílt területek kivételével mindenhol megtelepszik. A róka fő versenytársa. Változatos táplálék, elsősorban rágcsálókat.

39 Felidae – macskafélék családja
pl. Felis silvestris – vadmacska Védett. Házi macskához hasonló, de nagyobb. Tisztásokkal tarkított erdőkben. Rejtett életmód. Kisebb emlősöket, nyulat, madarakat. Kereszteződik a házi macskával. Állománya csökken. pl. Lynx lynx – hiúz Fokozottan védett. Fülpamacsok. Kipusztult, de újra megtelepedett az Északi-középhegységben. Nagy kiterjedésű erdőkben. Rejtett életmód. Főleg, rágcsálókat, őzet, muflont, de madarakat is.

40 hiúz vadmacska

41 Ordo Artiodactyla – párosujjú patások rendje
Nagy testű növényevők. Csak két normál ujj és két csökevényes. Suidae – disznófélék családja pl. Sus scrofa – vaddisznó Vastag, sertékből álló szőrzet. Megnyúlt, mozgékony orr. Agyar mindkét nemnél. Gyakorlatilag mindenhol, az Alföldön ritkább. Párosodási időszak télen. Malacok tavasszal. Akár 12 malac is. Mindenevő. Jelentős károk.

42 Cervidae – szarvasfélék családja
Agancs. Töve a rózsatő, a többi rész a csap. pl. Capreolus capreolus – őz Gyakori. Az ország teljes területén, de főleg fás területeken és azok közelében. Párosodási időszak július-augusztusban. Gidák májusban. pl. Cervus elaphus – gímszarvas Általában erdős vidékeken. Bőgés. Háremek. Borjak májusban.

43 őz gímszarvas

44 Cervidae – szarvasfélék családja
pl. Dama dama – dámszarvas Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten őshonos. Mo-n a középkortól. Foltos elterjedés. Leginkább dús aljnövényzetű ritkás erdőkben. Barcogás. Borjak a nyár folyamán. pl. Alces alces – jávorszarvas Magányos. Sokszor vízinövényeket fogyaszt. Borjak májusban. Nálunk ritka kóborló.

45 dámszarvas jávorszarvas

46 Bovidae – tulokfélék családja
Szarvak. pl. Ovis aries – muflon A házi juh őse. Spirál alakú szarv. Nem őshonos Szárazabb hegyvidéki erdőkben. Csapatokban. Párosodás télen. Károk. pl. Rupicapra rupicapra – zerge Védett. Magashegységekben. Jól alkalmazkodtak. Zergekampó, zergeszakáll. Csapatokban. Nálunk csak kóborló. Párosodás október-december között. Gidák tavasszal.

47 muflon zerge