A földrajzi övezetesség

Az előadások a következő témára: "A földrajzi övezetesség"— Előadás másolata:

1 A földrajzi övezetesség
Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása

2 Szoláris éghajlati övezet:
a napsugarak hajlásszöge által kijelölt éghajlati övezetek A gömb alak következménye a különböző szélességen fekvő területek eltérő felmelegedése A Föld Nap körüli keringésének és a forgástengely ferdeségének következménye tehát a felmelegedés évszakos váltakozása forró (trópusi) övezet 0° - é.sz. és d.sz. 23,5° mérsékelt övezet é.sz. és d.sz. 23,5° - é.sz. és d.sz. 66,5° hideg övezet é.sz. és d.sz. 66,5° - é.sz. és d.sz. 90° 7/3/2019

3 Határaikként a szélességi köröket, a térítőket és a sarkköröket szokták megadni.
Ezek között alakult ki a különböző hajlásszögek miatt a szoláris éghajlati övezetek 7/3/2019

4 A napsugarak deleléskor a legnagyobb hajlásszöge 90o, ilyenkor a napsugarak merőlegesen érik a földfelszínt. Mivel a Föld forgástengelye a keringés síkjával 66,5o-os szöget zár be, a Nap 90o-os delelési magassága az év folyamán az északi és déli szélesség 23,5o –a között vándorol. A két térítőkör közötti terület kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget, ezért az általuk határolt területet szoláris forró övezetnek nevezzük 7/3/2019

5 7/3/2019

6 Itt alakult ki a szoláris hideg övezet
A sarkkörök és a sarkpontok között a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt a legkisebb a felmelegedés. Itt alakult ki a szoláris hideg övezet A hideg és a forró övezet között alakult ki az átmenetet képző szoláris mérsékelt övezet 7/3/2019

7 7/3/2019

8 7/3/2019

9 Valódi éghajlati övezetek
A valóságban a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat valamint a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése módosítja a szoláris éghajlati övezetek határait. Ezeken belül eltérő lehet az éghajlat, így jönnek létre az éghajlati övek, és azokon belül az éghajlati területek. Ezek határa nem párhuzamos a térítőkkel, vagy északra, vagy délre tolódik el. 7/3/2019

10 7/3/2019

11 Övezeteken belül kisebb övek és vidékek különíthetők el.
Földrajzi övezetek: az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a vízjárás, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenése. Megkülönböztetünk: Forró Mérsékelt földrajzi övezeteket Hideg Övezeteken belül kisebb övek és vidékek különíthetők el. Az öveket még területekre is oszthatjuk 7/3/2019

12 A földrajzi övezetsség rendszere: Forró övezet
Egyenlítői Átmeneti öv Térítői Monszun vidék 7/3/2019

13 Mérsékelt övezet Meleg mérsékelt Valódi mérsékelt Hideg mérsékelt
Monszun mediterrán Valódi mérsékelt Óceáni Mérsékelten szárazföldi Szélsőségesen szárazföldi Hideg mérsékelt 7/3/2019

14 Hideg övezet Sarkköri Sarkvidéki 7/3/2019