Versenyjogi alapismeretek november 22.

Az előadások a következő témára: "Versenyjogi alapismeretek november 22."— Előadás másolata:

1 Versenyjogi alapismeretek 2008. november 22.
Dr. Ruszthiné dr. Juhász Dorina

2 Versenyjog A magyar versenyjog a gazdasági versenyt védi és nem a versenytársakat. Tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény, röviden Tpvt. Hazai szabályozás két fő területe: Versenyjogi fogyasztóvédelem Antitröszt jog

3 Versenyjogi fogyasztóvédelem
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény, röviden Fttv. Fogyasztó: Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: Aki kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el. Kereskedelmi gyakorlat: A vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja.

4 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el, és amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztót kell alapul venni. A GVH jár el, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

5 Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat
Aktív: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg vagy erre alkalmas. Passzív: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

6 Agresszív kereskedelmi gyakorlat
Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt – pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással – akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén – az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

7 A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma
Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

8 Bagatell megállapodás
Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a 10%-ot nem haladja meg, kivéve, ha az a vételi vagy eladási árak versenytársak közötti közvetlen meghatározására, vagy a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

9 Mentesülés Csoportmentesség Mentesül a megállapodás, ha
az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve üzletfeléhez jut a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását. A bizonyítás azt terheli, aki a mentesülésre vonatkozik.

10 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: Az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni A termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni Indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától Áruvisszatartás Árukapcsolás Azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfelek közötti diszkrimináció Felfaló árazás Piacralépés indokolatlan akadályozása

11 Gazdasági erőfölény Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Együttes erőfölény

12 A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
Vállalkozások összefonódása jön létre, ha 2 vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, Egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy Több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

13 Közvetlen/közvetett irányítás
Közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha A másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkezik, vagy Jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására, vagy visszahívására, vagy Szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy A másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik. Közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás – vele együtt vagy önállóan – irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.

14 Engedélykérési küszöbszámok
A vállalkozások összefonódásához a GVH-tól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport valamint az érintett vállalkozás-csoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a 15 milliárd Ft-ot meghaladja, és az érintett vállalkozás-csoportok között van legalább két olyan vállalkozás-csoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozás-csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt 500 millió Ft felett van.

15 Közvetlen/közvetett résztvevők
Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten résztvevő vállalkozások. Közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön. Közvetett résztvevőknek minősülnek azon vállalkozás-csoport további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik. Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított 30 napon belül kell benyújtani.

16 Engedélyezés A GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén. A vállalkozásoknak az engedélykérési kötelezettség alá eső összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a GVH engedélye szükséges.