Vektorok © Vidra Gábor, 2006..

Az előadások a következő témára: "Vektorok © Vidra Gábor, 2006.."— Előadás másolata:

1 Vektorok © Vidra Gábor, 2006.

2 I. Vektor fogalma, tulajdonságai
Vektor: irányított szakasz, vagy azzal jellemezhető mennyiség. © Vidra Gábor, 2006.

3 Vektorok tulajdonságai
Mintapélda1 Számítsuk ki az ábrán szereplő vektorok abszolútértékét! Megoldás A koordináta-rendszer derékszögű négyzetrácsa és a Pitagorasz-tétel segítségével végezzük a számítást: , azaz | a | egység. Hasonlóan számítva | b | egység. Vektortulajdonságok abszolútérték egyállású vektorok azonos vagy ellentett irányú vektorok © Vidra Gábor, 2006.

4 Vektorok egyenlősége, elnevezések
Két vektor egyenlő, ha hosszuk és irányuk megegyezik. Egységvektor (e): egységnyi hosszúságú vektor. Nullvektor (0): 0 hosszúságú vektor. Definíciója: olyan vektor, amelynek megegyezik a kezdőpontja és a végpontja. Irányát tetszőlegesnek tekintjük. Az a vektor ellentettje: az a vektort, amelyik vele egyenlő abszolútértékű, egyező állású, de vele ellentétes irányú. Jelölése: – a . © Vidra Gábor, 2006.

5 II. Vektorműveletek © Vidra Gábor, 2006.

6 Vektorműveletek Mintapélda1
A vektorok összeadásának milyen (műveleti) tulajdonságait tudod leolvasni a következő ábrákról? Megoldás kommutativitás: a + b = b + a, asszociativitás: a + b + c = ( a + b ) + c = a + ( b + c ) © Vidra Gábor, 2006.

7 Vektorok kivonása a = b + c c = a – b
Az a és b vektorok különbségét úgy képezzük, hogy közös kezdőpontból mérjük fel őket. A végpontjaikat összekötő, a végpontja felé mutató vektor az a – b vektor. © Vidra Gábor, 2006.

8 Vektor szorzása számmal
b = – a = –1·a c = 2b c = 2·(–1·a) = –2·a Az a vektor k-szorosa (kR, vagyis k egy valós szám) az a vektor, amelynek hossza |k|·|a|, iránya pedig k > 0 esetén a irányával megegyező, k < 0 esetén a irányával ellentétes. k = 0 esetén nullvektort kapunk. © Vidra Gábor, 2006.