Készítette: Koleszár Gábor

Az előadások a következő témára: "Készítette: Koleszár Gábor"— Előadás másolata:

1 Készítette: Koleszár Gábor
Feladatok FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2 C B A C D A B C D C D

3 A Az állítás az 1., a 2., és a 3. -ra igaz
B Az állítás az 1. és a 3. -ra igaz C Az állítás a 2. és a 4. -re igaz D Az állítás csak a 4. -re igaz E Az állítás mind a négyre igaz F Az állítás egyikre sem igaz D B A F

4 H I H H I I H H I I

5 I I H H I H I I I H I

6 A transznacionális vállalatok
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

7 A transznacionális vállalatok fogalma, kialakulása:
Transznacionális vállalatok: azok a nagyvállalatok, amelyeknek egy adott országban van a székhelye, és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata(i) más ország(ok)ban működnek. (transznacionális = országok, illetve nemzetek fölött álló)

8 A transznacionális vállalatok jellemzői:
a gazdasági termelés feletti ellenőrzési joguk több nemzetgazdaságra terjed ki. képesek kihasználni az egyes országok, régiók termelési tényezői közötti különbségeket. két meghatározó tényezője a költségminimalizálás és a profitmaximalizálás (a transznacionális cégek vezérszava a ,,globális profit").

9 A termelési folyamatok országhatárokon átnyúló szerveződésének gazdaságtörténeti előzményei:
A gyarmatosítási rendszer keretében megvalósult munkamegosztás. Az anyaország egyes gazdasági folyamatait kitelepítették a kedvezőbb adottságú gyarmatokra. A gyarmati rendszer felbomlását követően, az 1950-es - 60-as évek során a világgazdaságot elsődlegesen az egyes országok közötti külkereskedelmi folyamatok jelentették. Az ekkor alakuló transznacionális vállalatok az egyszerű termelési integrációnak nevezett ipari munkamegosztási forma alapján szerveződtek. Ez azt jelenti, hogy a vállalati integráció kizárólag a termelési folyamathoz kötődött.

10 A transznacionális vállalatok szervezeti felépítése napjainkban:
Napjainkban az információs technológia a legnagyobb mértékben fejlődő ágazat. A transznacionális vállalatok egységei is számítógépes összeköttetésben állnak egymással. A nagymértékű technológiai fejlődés és ennek révén a csúcstechnológiák alkalmazása a világgazdaság globális tendenciáit erősíti. A kutatás- és fejlesztésigényes tevékenységek (az ún. K+F tevékenységek) rendkívül költségigényesek, ezért gazdaságosan csak világméretekben szervezhetők. Napjainkban egyre erősödő tendencia, hogy az emberek ugyanazokat a termékeket fogyasztják a világ különböző részein. Az ún. világtermékek kialakulásában talán az egyik legfontosabb tényező a műholdas televíziózás elterjedése. Napjainkban a transznacionális vállalatok az ún. komplex integráció alapján szerveződnek. A transznacionális vállalat egyes cégeinek tevékenysége már nemcsak a tényleges termelési folyamathoz kapcsolódik, hanem a transznacionális vállalat közel teljes tevékenységi körét fogja át.

11 A transznacionális vállalatok szerepe a világgazdaságban:
Jelenleg a világkereskedelem közel 2/3-át a transznacionális vállalatok bonyolítják le, és ennek az árucserének majd a fele a konszernekhez tartozó vállalatok hálózatán belül megy végbe. A nemzetközi kereskedelem több mint 30%-a vállalaton belüli (,,intra-firm") kereskedelemnek tekinthető. Külön figyelmet érdemel a vállalaton belüli szolgáltatáskereskedelem. A világgazdasági globalizáció egyben növeli is a különbségeket a fejlett ipari államok között.