A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz.

Az előadások a következő témára: "A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz."— Előadás másolata:

1 A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz Anna Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Munkaerőpiaci Tükör 2015 bemutató, 2016 június 29

2 A fő kérdés Csökkenti-e a bevándorlás a hazai munkavállalók bérszintjét és/vagy foglalkoztatottságát? Rövid táv: igen, de csak a bevándorlókkal helyettesítő viszonyban lévő hazai munkavállalók esetén Hasonló kepzettséggel/képességekkel rendelkeznek? Hosszú távon nem, mert más termelési tényezők/technológiák felhasználása alkalmazkodik Ez függ a munkaerő-piaci intézmények rugalmasságától

3 Módszertani nehézségek
A releváns munkaerő-piac meghatározása Területi és/vagy képzettség alapján? „Hol“ versenyzik egymással a hazai és a bevándorló munkavállaló? „Hova“ érkeznek külföldi munkavállalók nem független a munkaerő-piac állapotától IV vagy admin. letelepedési szabályok A menekültek esetében kevésbé lényeges Fokozatos(an növekvő) bevándorlás vs menekült-hullám

4 Rövid táv – eredmények Legtöbb európai országban csak igen kis negatív hatást lehet kimutatni Ha 10%-al nő a bevándorlók aránya, 1%-al csökkent a hazai munkavállalók bére és foglalkoztatottsága De: képzettségben/kulturálisan közeli csoportok esetén nagyobb negatív hatás Vö. skandináv vs. nem-európai bevándorlók (NO), német etnikumú vs egyéb bevándorlók (DE) Betanított vs szakképzett munkát igénylő iparágak (FR) Szír menekültek Törökországban: Jelentős kiszorító hatás (10 menekült vs 3 hazai) DE: elsősorban az alacsony isk. végzettségűek, feketemunkások NB: bérszint vs foglalkoztatottság változás függ a munkaerő-piaci intézményrendszertől (rugalmas bérek vs központi bértárgyalások)

5 Közép/hosszú táv – eredmények
A hatás (összességében) nulla vagy pozitív DE különbözik a bér (képzettség) eloszlás pontjain Hatásmechanizmusok A hazai munkavállalók átáramlanak a (képzetlen) bevándorlókkal kiegészítő viszonyban lévő, komplex/szellemi munkakörökbe Különösen a viszonylag rugalmas munkaerő-piaccal rendelkező országokban, elsősorban a fiatalabbakra jellemző A vállalatok a képzetlen munkaerőt nagyobb mértékben felhasználó technológiákra váltanak Korábban háztartási munkát végző (hazai) nők aktívvá válnak

6 Tanulságok Magyarország számára?
Rugalmas munkaerő-piac DE: a képzetlenek foglalkoztatottsága igen alacsony A (viszonylag) alacsony képzettségű bevándorlók megjelenésére átmenetileg növelheti a munkaerő-piaci feszültségeket Hazai munkavállalók (általános) képesség-szintjének növelése, annak érdekében, hogy magasabb beosztásokba beléphessenek

7 Köszönöm a figyelmet!