5. óra Előítélet és diszkrimináció

Az előadások a következő témára: "5. óra Előítélet és diszkrimináció"— Előadás másolata:

1 5. óra Előítélet és diszkrimináció
A társas lény 5. óra Előítélet és diszkrimináció BME, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2018/19. tavasz 1 1

2 Az attitűd - bevezetés Eddig kognitív folyamatokról volt szó: a percepcióról és a gondolkodásról Most azonban bevezetjük az attitűd fogalmát: a szociális információ- feldolgozás folyamatába az affektív (érzelmi) dimenziót is Attitűd: pozitív vagy negatív viszonyulás: tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek stb. iránti vonzalmak, vagy tőlük való idegenkedések

3 Az attitüdök egyensúly-modellje
S: személy T1: egyik attitűdtárgy T2: másik attitűdtárgy +/: az adott viszony értékelése - oldalsó: személy és tárgy viszonya - alsó: a személy szerint a két tárgy viszonya +/ +/ T1 +/ T2 Egyensúlyi helyzetek: az előjelek szorzata pozitív: + + +    +  + Instabil helyzetek: az előjelek szorzata negatív: + + +     + 

4 Kiigazítások az egyensúly-modellben
Például S: én T1: egy barátom T2: rasszizmus +  T1 + T2 + + +    +  + Én is rasszista leszek Á, a barátom biztos nem is rasszista… Megutálom a barátomat Feloldás: megváltoztatom az egyik tárgyhoz fűződő viszonyomat (attitűdváltás),vagy a két tárgy viszonyáról alkotott percepciómat

5 Az additűdök dimenziói
Néha ismereteket mondok: a narancs sok vitamint tartalmaz, a demokraták nem értik az alkotmányosság lényegét. Máskor kifejezem az érzelmet: szeretem a narancsot, ki nem állhatom a republikánusokat. Néha cselekszem: minden reggel eszem egy narancsot, sohasem szavazok a demokratákra/republikánusokra. Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője

6 Kisebbségekkel szembeni negatív attitűdök
kognitív komponens: egy csoportról való negatív vélekedés (sztereotípia) affektív komponens: a negatív érzelem (előítélet) konatív összetevő: diszkrimináció, a csoporttagok ellen irányuló cselekedet    Sztereotípiák – Előítéletek – Diszkrimináció az attribúció alapvető eleme: nem vagyunk elegendő információ birtokában, mégis kell döntést hoznunk (viszonyulnunk) A köznapi beszédben ezeket a fogalmakat általában azonos értelemben használjuk, vagy beszélünk pl „előítéletes viselkedésről” – de a szociálpszichológiában ez három különböző jelenség; bár nem függetlenek egymástól.

7 Alapfogalmak Diszkrimináció: olyan pozitív vagy negatív viselkedés, amely valamely társas csoportra, illetve annak tagjaira irányul Egy csoport elleni negatív = egy másik csoport iránti pozitív viselkedés Előítéletet: egy társas csoportra, illetve annak tagjaira vonatkozó pozitív vagy negatív értékelés Forró: indulatos, erőszakos, pl. pogromok Jéghideg: csendesebb, alattomosabb: „egy csoport tagjai (feketék, nők) nem érnek annyit” Sztereotípiák: benyomások, melyeket csoportokról alakítanak ki úgy, hogy egy adott csoportot meghatározott jellemzőkkel és érzelmekkel kapcsolnak össze az egyik csoporttal szembeni negatív diszkrimináció óhatatlanul együtt jár egy másik csoportot előnyben részesítő pozitív diszkriminációval

8 Példa: Női pályázó jelentkezik egy természettudományos vagy matematikai képzettséget igénylő állásra
Sztereotípia: A nőkből hiányzik a matematika és a természettudományok iránti érzék Előítélet: a bizottság negatívan ítéli meg a pályázó szakmai önéletrajzában szereplő információkat Diszkrimináció: a pályázót nem hívják be állásinterjúra

9 Az előítélet oka: Az autoriter személyiségen alapuló magyarázat
Adorno és mtsai (1950) szerint az előítélet egy személyiségtípus eredménye. Mérésére kifejlesztettek egy kérdőívet, melyet F-skálának neveztek el. a sztereotipizálás a (patológiás) személyiségszerkezetből fakad merev, leegyszerűsített kategóriák használata Az autoriter személyiség Ellenséges az alacsonyabb státuszban lévőkkel Tekintélyfigurák tisztelete és nekik való alárendeltség Szilárdan kitart véleménye és elképzelései mellett Konvencionális, hisz a tradicionális értékekben Adorno magyarázata: szigorú és kritikus szülők gyermekei hajlamosak ilyenné válni Megnyugtató elmélet: ez MÁS emberek problémája Adorno elmélete megnyugtató: akkor ez MÁS emberek problémája Csak az a baj, hogy az előítélet inkább szabály, mint kivétel

10 Kritika és újabb megközelítések
Adorno elméletének kritikája: A szigorú szülők gyermekei nem mindig lesznek autoriterek Az előítéletesség nem jár együtt autoriter személyiséggel Miért X és nem Y csoporttal szemben lesz valaki előítéletes? Modern elképzelések Az előítélet nem deviancia A sztereotípia-használat normális és elkerülhetetlen: az információfeldolgozás velejárója a véges kognitív kapacitás következménye kategória-használat a lényege: leegyszerűsít, meggyorsítja és hatékonyabbá teszi az információ-feldolgozást (főleg leterhelt mentális kapacitás esetén) hátránya: túlegyszerűsítés, információ-veszteség és torzítások → előítéletek

11 Kategóriák – sematikus információfeldolgozás
kategorizálás és kategória-alapú válasz szempontok alapján sorolunk embereket különböző csoportokba, majd egy személyre mint kategóriájának bárkivel felcserélhető tagjára reagálunk Példa: áruházban segít, ha kategória alapon felismerem az eladót, akihez segítségért fordulhatok, minden más info-t figyelmen kívül hagyhatok kategorizálás alapja automatikus, tudattalan besorolás rassz, nem, kor alapján kiugróság alapján előzetes várakozások alapján viselkedés alapján Ez megkímél bennünket attól a fáradságtól, hogy minden egyes ember összes, egyedi, az interakció szempontjából irreleváns tulajdonságát számba vegyük, akivel csak találkozunk. De: a kategorizáció a csoport tagjait hasonlóbbnak mutatja, mint amilyenek azok valójában A társas kategorizáció megkímél bennünket attól a fáradságtól, hogy minden egyes ember összes, egyedi, az interakció szempontjából irreleváns tulajdonságát számba vegyük, akivel csak találkozunk.

12 A sztereotípia tartalma
fizikai megjelenés érdeklődési kör és célok kedvelt tevékenységek tulajdonságok A tulajdonságok pozitívak vagy negatívak A pozitív sztereotípiának is lehetnek negatív következményei Nők kedvesebbek (jóindulatú szexizmus) Feketéknek jó a ritmusérzékük Ázsiaiak jók a matekban A baj az, hogy a csoport tagjait egyformának látja: merev elvárások

13 Sztereotípiák igazságtartalma
mi a kritérium, mi a mérőeszköz? nehezen mérhető tulajdonságok mi jelenti azt, hogy a csoportra „jellemző” a tulajdonság? Vita (nem lezárt): egyes kutatók: a sztereotípiák minden valós alap nélküliek bizonyosak alapvetően ellentmondanak az társadalomkutatási eredményeknek nemzetek közt kimutatható személyiség-különbségek nem felelnek meg a sztereotípiáknak mások: sztereotípiáknak van igazságalapja görögökre és amerikaiakra vonatkozó sztereotípiák lényeges igazságelemekkel rendelkeznek

14 Nemi sztereotípiák igazságmagva
Agresszivitás férfi: agresszív; nő: lágyszívű Befolyásolhatóság férfi: független, nő: engedelmes Érzelmi élet férfi: erős, kemény; nő: gyengéd, érzelmes Vezetési stílus férfi: autokratikus, domináns nő: érzékeny, érzelmes Kutatási eredmények: férfiak agresszívabbak, főleg fizikai agresszióban nők befolyásolhatóbbak, főleg csoport által és maszkulinnak érzett témában nők nem verbális érzékenysége és kifejező-készsége jobb Vezetőként a nők inkább demokratikusak, a férfiak inkább autokratikusak

15 Mi akkor a probléma? Sok esetben a sztereotípia pontatlan
De még ha pontos is: kis különbségek felnagyítása, „karikatúra” kategória-tulajdonságok alkalmazása MINDEN egyénre csoporttagság és társas-társadalmi szerepek hatásának keveredése csoportközi versengés, ellenségesség visszahat az egyénre USA: műveletlen, lusta, hangos, koszos, gondatlan ír bevándorlók olasz bevándorlók puerto rico-i és mexikói bevándorlók

16 Sztereotípia kialakulása: személyes tapasztalatok - 1
Kiugró jellemzőkre való fokozott figyelem Ld: a babakocsis férfi Erőszakos bűncselekményekre nagyobb figyelem Illuzórikus korreláció Ld: demo Vélt kapcsolat felfedezése két nem összefüggő – ritka, jellegzetes – tulajdonság közt pl a kisebb csoportba való tartozás és a nemkívánatos viselkedés közt

17 Sztereotípia kialakulása: személyes tapasztalatok - 2
Társas szerepek Viselkedés Sztereotípia Kereskedők (Eu: zsidók, Indonézia: kínaiak, Oroszország: kaukázusiak): ravaszak, takarékosak Gazdaságilag alacsony népcsoport (ír, olasz, puerto rico-i és mexikói bevándorlók): műveletlen, lusta, hangos, koszos, gondatlan Férfiak gyakrabban dolgoznak az otthonukon kívül, nők többször otthon (társadalmi szerepek) sztereotípia: rámenősség, racionalitás vs érzékenység, szelídség Érzelmek Másik társadalmi közegbe kerülök: bizonytalanság, szorongás Különösen gazdasági konkurencia esetén

18 Sztereotípia kialakulása: társas tanulás
Eltanuljuk Szülőktől, tanároktól, kortársaktól Média Hirdetésekben nincsenek roma származásúak USA: indián férfiak csöndesek, passzívak, lusták, isznak, indián nők: gyönyörűek, engedelmesek Reklámok: Nők szerepe: alárendelt, tárgyak felületének simítása Apák: fizikailag távol a családtól, jó kapcsolatban a fiúkkal A „szakértői hang” rendszerint férfi hang Viselkedés: sztereotípia: egyenlőtlenség igazolása Igazságos világba vetett hit! Feketék azért keresnek kevesebbet, mert kevésbé motiváltak Aids büntetés a drogozásért vagy a homoszexualitásért

19 Összefoglalás: a sztereotípiák forrásai

20 Mikor használunk sztereotípiákat inkább?
Ha kevés az idő Pl rendőrök potenciális bűnözőt tartóztatnak le Ha kevesebb a kognitív kapacitás Fáradtak vagyunk, a napi ritmusunkban mélypont van Ha túl komplex a helyzet Hatalmi pozíció Főnökök hajlamosak sztereotipizálni a beosztottjaikat: A társas helyzet kezelése + önigazolás Érzelemteli a helyzet Félelem, szorongás, szomorúság, harag

21 Érzelmek és sztereotípiák

22 A sztereotípiák önbeteljesítőek
Múlt órán láttunk, hogy a sémák (sztereotípiák) olyan viselkedést aktiválnak bennünk, amely újratermeli őket Különösen: Iskolai, Munkahelyi szituációban Hogyan tudnánk akkor leküzdeni őket?

23 Kontaktus-hipotézis Allport (1954): találkozzanak gyakrabban!
egyenlő pozícióból, státusból közös célok együttműködés a másik csoport tipikus tagjaival gyakori találkozás, sok csoporttaggal magas ismerkedési potenciál pozitív kimenetelű találkozás valóban cáfolódjanak a sztereotípiák

24 A jog megváltoztatja az erkölcsöket?
1954: USA legfelsőbb bíróság egyenlőtlennek nyilvánítja az „elkülönített de egyenlő” iskolákat (feketék és fehérek külön iskolában), mert ez kisebbrendűségi érzést teremt. Hatalmas vita. Sokan megjósolják: összecsapások lesznek. Mások: halasszák addigra a döntést, amikor az attitűdök már megváltoztak! (pl. felvilágosító jellegű filmekkel meggyőzik az előítéletes embereket) Ellenérv: ez fordítva is lehet, az információs kampány önmagában nem feltétlenül vezet eredményhez (pl. ha nagy az ellenállás, a konformitás, a társadalmi-gazdasági konfliktusok nem tűnnek el). De a jog megváltoztathatja az erkölcsöket és az attitűdöket. A viselkedés megváltoztatja az attitűdöt: ha rákényszerítünk feketéket és fehéreket, hogy egymás társaságában legyenek, konkrét tapasztalatokat szereznek egymásról és csökkenhetnek az előítéletek Az attitüdök három formája közötti logikai kapcsolat többnyire a közhiedelemmel ellentétes: leggyakrabban a viselkedésünk határozza meg az érzelmeinket, és az érzelmeink a gondolatainkat.

25 Persze nem aszimmetrikus helyzetben: ha a fekete rabszolga vagy cipőpucoló és a fehér úr, akkor ez a helyzet mindkét oldalról csak növeli az előítéletet (harag alulról, lenézés fölülről – nem is szereznek valójában tapasztalatot egymásról). Egyenlő pozícióban történő vegyítés csökkentheti: pl. lakótelepen összevegyíteni a lakosokat, szemben az elkülönítéssel: csökken az előítélet. De ez csak akkor működik, ha egyéb folyamatok nem kavarnak be (ceteris paribus). Pl. ha el lehet onnan gyorsan költözni, ahova feketék költöznek, akkor nem működik a dolog.  Ha elkerülhető a dolog, ha ki lehet bújni alóla, ha a hatalom összekacsint a fehér emberrel, akkor ezek a stratégiák nem működnek, nincsen attitűdváltás. A következetesség (a nevelés más formáihoz hasonlóan) itt is meghatározó! ‘54 után az USA-ban ott volt zavargás, ahol nem elég keményen vezették be az integrációt – ahol kirendelték a katonaságot az iskolabuszok mellé hamar kialakult az új szemléletmód.

26 További problémák Ha bedobom a korábban rosszabb iskolákba járt fekete gyereket, akinek a háttere is kevésbé intellektuális, a fehérek közé, frusztrálódni fog, sokkal komolyabb versenyhelyzetbe kerül, önbecsülése csökken Mindez tehát nem olyan egyszerű megoldás – max. egészen kicsi korban Hogyan lehet ezt feloldani? M. Sherif: a megszilárdult bizalmatlanságot nem lehet egykönnyen megszüntetni. Ehhez először konkrét egymásrautaltságra van szükség. Elrontja a vízvezetéket, meg kell tolni a teherautót, szükségállapotot kreál, amit csak a két csoport együtt tud megoldani. A kölcsönös függés hatására ismét kialakul a kooperáció, egymás személyes megismerése, közvetlen tapasztalatok szerzése – vagyis elindul az individuáció!

27 Közös célok Sherif (1953): közös, fölérendelt célok
Fiúcsoportok tábora, a versenyt és az előítéletességet az egymásrautaltság számolja fel Mozaik módszer (Aronson, 1971, jigsaw classroom) pozitív egymásra-utaltság: Versennyel helyett kooperáció Cél: csökkenteni az osztálytermi diszkriminációt, a kiközösítést, a hátrányos helyzetűek lemaradását A tananyag szövegét néhány fős vegyes csoportok együtt sajátítják el A jobb képességűek érdekeltek lesznek abban, hogy kommunikáljanak a kevésbé jó képességű társaikkal, mert egyedül nem tudják megtanulni a teljes anyagot

28 Mozaik módszer és empátia
Kísérlet: két képet mutatnak tíz éves gyerekeknek. 1. egy kisfiú szomorúan elbúcsúzik az apjától egy repülőtéren. 2. a postás csomagot hoz a kisfiúnak, benne egy játékrepülő, elsírja magát. Az első kérdésre („Miért sír a gyerek?”) a mozaikos és a nem mozaikos gyerekek is jól válaszolnak: mert a repülő az apja távozására emlékezteti a gyereket. A második kérdésre („Mit gondol a postás, miért sír a gyerek?”) a nem mozaikos gyerekek többsége abból a téves feltételezésből indul ki, hogy a postásnak is azok az információk állnak rendelkezésére, mint neki. A mozaikos gyerekek felismerik, hogy a postás nem tud az apa távozásáról, így biztosan zavarba jön amikor a gyerek sír.

29 Miért nem változnak mégsem a sztereotípiák?
A kontaktus nem elegendő férfiak és nők kontaktushelyzete csökkenti az előítéleteket? A mozaikmódszer kisgyermekkorban a legeredményesebb de itt sem jelent általános és teljes megoldást az előítéletekre. A sztereotípiák a személyes tapasztalat ellenére is ellenállóak

30 Sztereotípia védő mechanizmusok
inkonzisztens információ kimagyarázása Sikeres nőre más magyarázat mint sikeres férfira alkategóriák kialakítása Feketék: atléták, üzletemberek, gettólakók kontraszthatás Az elvárásainktól eltérően viselkedő emberek még különbözőbbnek fognak tűnni → nem is „igazi” csoporttag, különleges ember

31 Vagy változhatnak mégis?
kimagyarázás ellen: ismétlődő inkonzisztencia altípusok ellen: sok csoporttagra jellemző inkonzisztencia kontraszthatás ellen: tipikusság és inkonzisztencia, csoporttagság hangsúlyozása