Európa földrajzi helyzete, határai

Az előadások a következő témára: "Európa földrajzi helyzete, határai"— Előadás másolata:

1 Európa földrajzi helyzete, határai
Készítette: Koleszár Gábor

2 Általános adatok Területe: 10,5 millió km2
Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta, Kaszpi-tenger (-28.0 m) Legnagyobb folyó: Volga (3531 km) Legnagyobb tó: Ladoga (17700  km2)

3 Helyzete: Az É-i és K-i félgömb kontinense.
(Kis része átnyúlik a Ny-i félgömbre.)

4 Határai: Atlanti-óceán Jeges-tenger Földközi-tenger KAUKÁZUS Urál
Kaszpi-t. KAUKÁZUS Fekete-tenger Földközi-tenger

5 Határai: nyugaton: az Atlanti-óceán, északon: a Jeges-tenger,
keleten: az Urál-hegység és az Urál folyó, délkeleten: a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen: Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötödrészét teszi ki.

6 Felosztása: Észak-Európa Nyugat-Európa Kelet-Európa Közép-Európa
Dél-Európa

7 Partvonala: tagolt Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre. A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé.

8 Félszigetei: Szigetei: Szárazföldbe benyúló tengerei, öblei: Skandináv-, Pireneusi-, Appennini-, Balkán-félsziget, Izland, Brit-szigetek, Korzika, Szardínia, Szicília, Balti-tenger, Adriai-tenger, Égei tenger, Botteni-öböl, Finn-öböl

9 a) A tengervíz pusztító munkája (abrázió) mély vizű partokon
A hullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása. A pusztuló partvidékek felszíni formái: abráziós fülke abráziós terasz abráziós partfal (kliff), abráziós törmelék abráziós torony, pillérek.

10 b) a tengervíz építő munkája sekély vizű partokon
A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket, hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják. A lerakott hordalékból turzás keletkezik. Ha ez közvetlenül a parton épül, akkor szegélyturzás a neve. Ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják. A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna. Ha a turzás teljesen elzár a nyílt tengertől egy kisebb-nagyobb vízterületet (pl. öblökben), akkor rekesztőturzásról beszélünk. Egy kisebb szigetet a parttal két oldalról összekapcsoló turzás turzásháromszöget alkot. A partra ferdén kifutó hullámok a turzást vándoroltatják a part mentén, amíg egy mélyebb vizű részhez nem ér (pl. egy öböl bejárata), ahol már nem fejlődhet tovább, így kampószerűen elvégződik, ez a turzáskampó. (tk ábra)

11