Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet

Az előadások a következő témára: "Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet"— Előadás másolata:

1 Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet
Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tananyag előadások anyaga tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó) Számonkérés

2 Alkotmánytörténeti alapfogalmak
Állam terület lakosság főhatalom Alkotmány lex regia, constitutio, lex fundamentalis történeti és chartális alkotmány szűkebb és tágabb alkotmányfogalom Hatalmi ágak törvényhozás végrehajtó hatalom bírói hatalom (törvénykezés) Georg Jellinek 1851–1911 Jean Bodin 1530–1596 Montesquieu 1689–1755

3 Alkotmánytörténeti alapfogalmak
Államforma az államfői hatalom betöltésének, gyakorlásának módja (monarchia = király, köztársaság = elnök) Kormányforma a főhatalom gyakorlásának rendje, az egyes hatalmi ágak egymáshoz való viszonya történeti kormányformák Magyarországon: patrimoniális (személyes) királyság rendi monarchia abszolút monarchia modern kormányformák: alkotmányos monarchia parlamentáris monarchia és köztársaság prezidenciális köztársaság

4 Magyar alkotmánytörténeti alapok
A magyar állam története – államformák 850 körül: Álmos fejedelemmé választása 893(?): Árpád fejedelemmé választása 1000: Szent István megkoronázása 1301: Árpád-dinasztia kihalása 1307/1308: rákosi gyűlés, I. Károly királlyá választása 1440 (I. Ulászló királlyá választása), 1458, 1490 1505: rákosi végzés, 1526: kettős királyválasztás 1547, 1687, 1723: dinasztikus öröklés 1620, 1707, 1849, 1921: trónfosztások 1918. évi néphatározat: „népköztársaság” 1946. évi I. törvény: köztársaság

5 Magyar alkotmánytörténeti alapok
A magyar állam története – kormányformák 850–1000: steppeállam 1000–1222: patrimoniális (személyes) királyság 1222–1848: rendiség, rendi állam, rendi képviseleti monarchia 1222: Aranybulla, 1232: kehidai oklevél, 1267: IV. Béla dekrétuma 14. századtól: királyválasztás 15. századtól: országgyűlések 1608-tól: állandóan működő kétkamarás rendi országgyűlés 1723, 1790: Magyarország önálló alkotmánnyal rendelkezik

6 Magyar alkotmánytörténeti alapok
A magyar állam története – kormányformák abszolutisztikus kísérletek 1670–81 és 1686–1705: I. Lipót abszolutizmusa 1765–90: Mária Terézia és II. József felvilágosult absz. 1812–25: I. Ferenc abszolutizmusa 1849–61/67: neoabszolutizmus 1848–49, 1867–1946: alkotmányos monarchia 1906, 1920: parlamentáris tendenciák 1849, 1918–19: prezidenciális köztársaság (?) 1919, 1944–45, 1949–89: totalitárius és autoriter rsz.-ek 1946–49, 1989-től: parlamentáris köztársaság