Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaGizella Péterné Megváltozta több, mint 5 éve
1
Települések belső szerkezete, telekárakra épülő modellek
dr. Jeney László egyetemi docens Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet
2
Városok belső szerkezete
2
3
Települések meghatározott térbeli rendje
Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese Településföldrajzot, település-gazdaságtant régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása Funkcionálisan: Lakóövezet, ipar, kereskedelem Telekárak, földhasználat Társadalmilag: Szegények, gazdagok Különböző etnikumok 3
4
Tradicionális városok: funkciók keveredése
Tradicionális városok: funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó Közhivatalok, üzleti tevékenység város szívében, Ókori görög városok: agóra Ókori római városok: fórum Feudális városok: piactér Modern városok: sétálóutcák Központban impozáns épületek, külvárosban kisebb házak DE: funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól (városok „finoman szemcsés” szerkezetűek) Munkahely és lakóhely egysége (alul műhely, felül lakás) Komplexitása ellenére teljesen átlátható volt a használó számára 4
5
Modern város: településen belüli funkcionális differenciálódás
Ipari forradalom: változó városkép Nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása nagyméretű gyárak vállalatok, hivatalok a központtól távolabb a város szélére települtek Nagyüzemekhez tömeges munkáslakások kellettek munkahelyektől elváló, tömbökben elhelyezkedő lakótelepek (kicsi, rosszul épített, túlzsúfolt lakások) Közlekedés, motorizáció gyors fejlődése segítette a településekben zajló változásokat Áruk és ingázók nagyarányú áramlása lehetővé vált Kormányzatok: utak építése, az infrastruktúra fejlesztése újabb területeket kapcsolónak a város vérkeringésébe település térbeli határainak kiterjedése Megváltozott a település alaprajza, elrendezése, szerkezete Fizikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyre megosztottabbá vált Otthon végzett kistermeléstől távolodva elvált egymástól a munkahely és a lakóhely, a termelés és a fogyasztás 5
6
Településfejlesztési politika megjelenése
Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák) Határozottabb törekvés e hatások csökkentésére Főleg a lakóhely ipari szennyezéstől való elkülönítésére Várostervezésben népszerű lett a földhasználati zónák kialakítása USA, 1916: első fejlesztési célú funkcionális városfelosztása Válaszok a felhőkarcolók és az árnyékukban meghúzódó leromlott lakóterületek nyomasztó látványára 6
7
Európai városok funkcionális térszerkezete
Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek 1. munkahelyöv – központ: középkori városmag, igazgatás, üzleti élet, turizmus 1. lakóhelyöv – lakónegyed: XIX. sz-i ipari fejlődés nyomán 2. munkahelyöv – ipar és közlekedés (pályaudvarok) területei 2. lakóhelyöv – kertvárosok, lakótelepek: XX. sz-ban olvadtak be Más kontinenseknél eltérések Fejlődő világ: megkésett városfejlődés, vallás, kultúra szerepe É-Amerika, Ausztrália: viharos, kevésbé szabályos városfejlődés 7
8
Első munkahelyöv City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Irányítás Kormányzati-politikai funkció Üzleti cégek központi irodái Kis térigényű szolgáltatás: minőségi kereskedelem, bankok, tőzsde Ide koncentrálódik a turizmus: szállodák, éttermek, múzeumok, színházak Hagyományosan nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség, ma az éjszakai is felértékelődik Gazdag épületállomány: Történelmi műemlékek Reprezentatív középületek 8
9
Első lakóhelyöv Belső munkahelyövet fogja körül
Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Cityhez közelebbi része Jobb minőségű (nagyobb, komfortosabb) lakások Itt lakók inkább 1. munkahelyövben dolgoznak (tisztviselők, hivatalnokok, üzletemberek) Külső része Bérkaszárnyák Itt lakók inkább a 2. munkahelyövben dolgoznak (ipari munkások) Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve Épületállomány kora és minősége 9
10
Második munkahelyöv 1. lakóhelyövet fogja körül
Nagy térigényű funkciók Ipar Szállítás (pályaudvarok, kikötők) Raktározás Nagy térigényű szolgáltatások (sportpályák, laktanyák, temetők) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés Kisebb zárványokban lakónegyedek is: szegény ipari munkásság hajléka 10
11
Második lakóhelyöv Város peremén
Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek) Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán Korábbi mg-i települések gyors növekedése – alvótelepülések Később közigazgatásilag város részévé válhat 11
12
Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka
Domborzat: Budapest Budapest: 4 övezet inkább a pesti oldalon Budai oldal: munkahelyek völgyben, lakóhelyek hegyen Vízrajz: Chicago Chicago: tópart – félgyűrűk Várostervezés Új city kijelölése (Párizs: La Défense negyed) Ipar városon kívülre telepítése Előre kijelölt bolygóvárosok 12
13
Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is
Különbség az európai és észak-amerikai városok között Európa Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont: Alacsonyabb státuszúak: külső kerületekben Észak-Amerika Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Európa: városok peremi része is felértékelődött Belső lakónegyedek leromlása Belső-szuburbanizáció 13
14
Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell
Versengő termékek földhasznosítás Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg Földhasználat körkörös zónai: Thünen körök Közlekedési költségek közvetlenül a piac viszonylatában merülnek fel ("Luftlinie„ - légvonalban) Csak mezőgazdasági földhasználatra 14
15
Modell és valóság: módosítások
15
16
Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak
Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva Location Rent Industrial Residential Agricultural 16 Distance from Center Commercial
17
A városok belső szerkezetét alakító tényezők
A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb.) versenye zajlik a területért, telekért Csak szabad ingatlanpiacú városokban (szocialista nem) Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért 17
18
A városi területhasználat koncentrikus modellje
Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Az egyes funkciók jövedelem görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő mértékben Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek Hongkong Városi telekárak – CBD 18 Forrás: Kovács Z. 2003, p. 195
19
A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők
Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége és állapota A városrész imázsa Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Alcentrumok szerepe 19
20
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
20
21
Városökológiai modellek
Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) Modern város kialakulásával ez megszűnik Max Weber ( ): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Szociológia + ökológia Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért) 21
22
Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára
Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés Fogalmak: Kongregáció: a népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző Enklávé: városi társadalmi–kulturális zárványok 22
23
A Chicagói Iskola 1892-ben itt nyílik meg a világ első szociológiai tanszéke Chicago kiváló terepasztalt nyújt etnikai tarkasága révén a szociálökológiai kutatások számára Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre Vezető személyiségek: Burgess (1886–1966), Park (1864–1944) Városökológiai modellek sorát dolgozzák ki Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930 23
24
A: Burgess és Park koncentrikus modellje (1925)
Előzmények Engels, F. 1845: A munkásosztály helyzete Angliában Hurd, R. 1903: Principles of City Land Values Burgess – Park 1925: Concentric zones of urban land use Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) Városok belső koncentrikus övezetei 24
25
Burgess–Park-féle koncentrikus modell
„L” tracks CBD (Loop) Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Városrészeket a körutak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész lakói kifelé törekednek 25
26
B: Hoyt szektorális modellje (1939)
Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? Burgess modelljéből indult ki, de 64 amerikai városra, 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök mellett szektorok is Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Városrészek/szektorok: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 26
27
C: Harris és Ullman többmagvú modellje (1945)
Városrészek City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is 27
28
A három klasszikus modell
28
29
Hazai példák: Budapest és az alföldi középvárosok funkcionális-morfológiai szerkezete
Alföldi mezővárosok 29
30
Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)
30
31
Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia)
Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat Győrffy István néprajztudós Mendöl Tibor geográfus Prinz Gyula geográfus Az alaprajz meghatározó elemei Épületek (lakó, gazdasági stb.) Épületeket körülvevő telkek Telektömbök (telkek együttese) Megszabják az utcák futását is 31
32
A falvak alaprajz szerinti csoportosítása
Szabálytalan (ősibb) Halmazfalu Szabályos Szalagtelkes falu Orsós Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Sorfalu Sakktáblás falu Kettő közötti átmenet Körfalu 32
33
Halmazfalu Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb
Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó-síkság 33
34
A halmazfalvak kifejlődése
Besűrűsödéssel: Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín Védelmi szempontok Kifelé terjeszkedéssel: Magános település megsokszorozódik Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Tagosítatlan, közösen művelt határ Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) Belső-Kína Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer)
35
A halmazfalvak példái 35
36
A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”)
Kialakulás Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) Elterjedés É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, Borsodi-Mezőség 36
37
Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782
Forrás: Győrffy István Még szembetűnő a különbség Lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskert-övezet Minden gazdának 2 telke van Belső (lakó) Külső (gazdasági) 37
38
A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása
Gazdasági és demográfiai változások Alföld, XVIII. sz vége: áttérés a szilaj marhatartásról jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre ólasöv kisebb gazdasági jelentősége Polgárosodás + javuló eü XIX. sz-i népességnöv belső lakóöv megtelik kirajzás („ólasöv” benépesülése) Következmények Ólaskert: gazdasági helyett lakófunkció Gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik „Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugaras főutcák megmaradtak Hajdúböszörmény térképe 1926-ból 38
39
„Sugaras halmazfalu” Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el Szabálytalan halmazos–sugaras utcahálózat Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred 39
40
Szabályos alaprajzú falvak
Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok Szalagtelkes falvak (legrégebbi) Sakktáblás falu 40
41
Szalagtelkes falvak Telkek
Keskenyek Viszonylag hosszúak, szalag alakúak Szabályosan egymás mellett Egy vagy több sorban Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel Földesúr jobbágyokat Altípusai Orsós utcájú falu Útifalu Sorfalu 41
42
Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza
X–XIV. sz.: É-No. Felvidék (Kassa, Eperjes) Orsószerűen kitáguló útvonal mentén telkek útvonalra merőlegesek Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) 42 Eperjes
43
Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu”
Országút mentén Telepítés révén Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba Előfordulás: K-és Köz-Eu. – német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) Védelem Házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) Egyutcás vagy többutcás Egyutcás Ősibb Nincsenek mellékutcák Később többutcássá válhat 43
44
Többutcás Többutcás szalagtelkes útifalu Szalagtelkes útifalvak
Mo. leggyakoribb falutípusa (pl. Mikóháza – Borsod-Abaúj-Zemplén) Szalagtelkes útifalvak Gyakran elsikátorosodtak 44
45
Sorfalu Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) Erdős vidéken, erdőirtás helyén Széles viszonylag rövid telkekkel Pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok Láptelkes falu Lápos, lecsapolt vidéken, Keskeny hosszúkás telkekkel Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. Pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei 45
46
Sakktábla alaprajzú falu
Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet v. téglalap alapúak Európában: népesség újratelepítésekkor Dél-Alföld Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. Nagyhegyes 46
47
Vegyes alaprajzú falu 47
48
Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza
Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között 5–20 lakóház Házak egy kör alakú térséget (legelő és/vagy állatok éjszakai védelme) vesznek körül 1–2 kijárat Előfordulás Állattartás Védelem (germán-szláv etnikai határon) Elba-Saale, Elba-Odera között Nyíregyháza környéke Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat Központi tér beépül Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés 48
49
Nyírségi tanyabokor légifelvételen
Szlovákok által épített Nagyon hasonló a körfaluhoz 49
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.