Digitális Interoperabilitás

Az előadások a következő témára: "Digitális Interoperabilitás"— Előadás másolata:

1 Digitális Interoperabilitás
Készítette: Prokaj Edina (Közigazgatási MA)

2 Interoperabilitás fogalma
Rendszerek összhangja Rendszerek közötti kooperációs képesség Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok azon képessége, amely lehetővé teszi közöttük az adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását. EGYÜTTES működés vagy EGYÜTTműködés? A különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége. Információcserére szolgáló információs rendszerek funkcionalitása Adatcsere és információ/tudás megosztása. Interoperabilitás fogalma Interoperabilitás fogalma

3 Interoperabilitás területei
1. Szervezeti 2. Funkcionális 3. Szemantikai 4. Technikai 5. Jogi 6. Politikai

4 Konfliktusok Elnevezéssel kapcsolatos konfliktusok
Általánosításhoz kapcsolódó konfliktusok Adatérték-konfliktusok Adatreprezentációs konfliktusok Adatpontossági konfliktusok Adatok nyelvi konfliktusa

5 Jogszabályi alapok hazánkban
Az Európai Unióban GDPR Alaptörvény 2013. évi L. törvény 2015. évi CCXXII. törvény 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Az eEurope 2005-ben fogalmazódik meg először az Európai Interoperabilitási Keret (EIF) felállítása, mely ajánlásokat és irányelveket rögzít az e-kormányzati alkalmazásokhoz. Digitális Menetrend 2020

6 Az Európai Unió és az interoperabilitás
,, az interoperabilitás az a képesség, mely révén az egymástól eltérő szerkezetű, különböző szervezetek együtt tudnak működni kölcsönösen előnyös, konszenzuson alapuló, közös célok érdekében, ami magában foglalja a szervezetek egyedi munkafolyamatait követő, saját adatátviteli IKT-rendszereiken keresztül bonyolított ismeret- és információátadást is.” Európai Bizottság EIF: European Interoperability Framework EU ENISA:European Union Agency for Network and Information Security

7 INTEROPERABILITÁSI KERET
ISA2 interoperábilis uniós információs rendszerek kialakítása a biztonság, a bűnügyi nyilvántartás, a határigazgatás és a migrációkezelés területén; . a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó eszközök megerősítése; IMM ETIAS: Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer Európai Védelmi Alap

8 BACK OFFICE time a hivatalok háttérfolyamatait és háttéralkalmazásait értjük minden olyan rendszer, mely az ügyfél szempontjából a „háttérben” fut, azaz mellyel az ügyfél közvetlenül nem érintkezik megkülönböztethetjük a back office-t úgy is, mint a front office feltételét, hátterét, alapját mondhatjuk azt is, hogy a front office közvetíti a back office által feldolgozott, kezelt adatokat még egyszerűbben: a back office az adatok feldolgozásáért, míg a front office az adatok közvetítéséért felel.

9 Egészségbiztosítási nyilvántartás
Személyiadat- és lakcímnyilvántartás Ingatlannyilvántartás Statisztikai információs rendszer Céginformációs rendszer EAK nyilvántartás KKNYT Központi úti okmány nyilvántartás Központi idegenrendészeti nyilvántartás Az egyéni vállalkozók nyilvántartása Egységes örökbefogadási nyilvántartás Bűnügyi nyilvántartási rendszer Nyugdíj-biztosítási nyilvántartás Egészségbiztosítási nyilvántartás A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adóhatósági és vámhatósági adatok nyilvántartása Nemzeti Adatvagyon

10 Ügyfélkapu Az internetes ügyintézés tehát portálokon keresztül történik. Ezért fontos, hogy a portálok alapkövetelményeit számba vegyük. A közigazgatás tehát tematikus portálokat hoz létre. A portálokkal szemben a következő alapkövetelményeket fogalmazhatjuk meg: könnyű elérhetőség; ügyfélcentrikus, felhasználóbarát felület, áttekinthetőség, egyszerűség; tematikusan rendszerezett funkciók, megbízható, aktualizált információk, szolgáltatások hibamentes működés, a tartalmak érték szerinti rendezése a felhasználói szokások függvényében.

11 Egyablakos ügyintézés
Közigazgatás front offica Legközelebbi kormányablak Jó állam jelentés Interoperabilitási gyakorlat Általános ügyintézési nehézségek „Átemelt adat problémája”

12 Korlátok Mi történik ha nincs Interoperabilitás?
Szemantikai és szintaktikai vonatkozásban is megfelelő-e a hazai és brüsszeli rendszerek összekapcsolódása? Hogyan érhető el a jogszabályok jogkövető alkalmazása a célzottak részéről? Tisztázottak-e a hatósági és felügyeleti viszonyok? Hozzáférhetők-e és kimerítőek-e a szabványtárak?

13 JÖVŐkép Véges tárolókapacitások Modernizációs akadály
Véges költségvetési források Új munkahelyek Integrált rendszerek Adathozzáférés igény bővülése

14 HIVATKOZOTT FORRÁSOK Munk Sándor: Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal., Hadmérnök, XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – október Kálmán János: Az interoperabilitás és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szakmai előadás) Budai Balázs Benjámin: E-közigazgatási alapismeretek Az e- learning tananyag szakszövege közszolgálati dolgozók számára Felber Zsófia: Útban az interoperabilitás felé

15 Köszönöm a figyelmet!