Agrokémia Mg mérnök Bsc hallgatóknak (Kisvárda) 1 1 1.

Az előadások a következő témára: "Agrokémia Mg mérnök Bsc hallgatóknak (Kisvárda) 1 1 1."— Előadás másolata:

1 agrokémia Mg mérnök Bsc hallgatóknak (Kisvárda) 1 1 1

2 Tápanyagellátás hatása a termés minőségére
A minőség fogalma Hogyan befolyásolható a minőség? Fontosabb minőségi mutatók 2 2

3 Tápanyagellátás hatása a termés minőségére
3 3 3

4 Gabonafélék minősége 60-70% keményítő, 10-12% sikér
Gabona sikér fogalma a sikér mennyiségének befolyásolása a tápanyagellátottsággal 4 4

5 Búzadőlés: mikor? Miért? Lizin tartalom –kései N trágyázás sörárpa
5 5

6 Gumósnövények Cukorrépa: Burgonya: Keményítő tartalom: 17%
Cukortartalom:17-18% Túlzott N trágyázás hátránya (glutamin-kékszám) Egyéb tápelemek fontossága Burgonya: Keményítő tartalom: 17% Fehérje (tuberin): 1,2% C-vitamin tartalom Túlzott N trágyázás hátránya Egyéb tápelemek fontossága (tárolhatóság, kékesedés) Klorid érzékenység K hiány burgonya B hiány cukorrépa 6

7 Olajnövények Repce, len, napraforgó
Olajtartalom, nyersfehérje tartalom változása K: telítetlen zsírsavtartalom P: zsírsav mennyiség 7 7

8 Gyepek tápanyagellátása
Gyepek minősége: Jó emészthetőség Magas fehérjetartalom Túlzott N trágyázás veszélyei Maximálisan adható adag 8 8 8

9 Gyepek tápanyagellátása
botanikai összetétel megváltozása túlzott N hatására Ásványi anyagtartalom P%= 0,25-0,3 Ca% = 0, szerepük K% =2-6 Mg%: min. 0,25%, szerepe Cu, Mo szerepe 9 9 9

10 Ásványi anyag és vitamin tartalom Betakarítás idejének megválasztása
Zöldség: Ásványi anyag és vitamin tartalom Betakarítás idejének megválasztása N trágyázás Túlzott N trágyázás hátránya: Nitrát tartalom nő Paprika laza fejek Retek : gumórepedés Sárgarépa, zöldségek: gyökérrepedés Általánosságban: kései termés 10 10

11 Nitrát határértékek(nitrát-N-re) EüM rendelet szerint:
Zöldség: Nitrát határértékek(nitrát-N-re) EüM rendelet szerint: WHO által kiadott kritikus nitrát-N érték: 0,5 mg/testtömeg/kg 11 11

12 Paradicsom K hiány Paradicsom Ca hiány 12 12

13 Vitamin tartalom, cukor szerves sav arány
Gyümölcs: Vitamin tartalom, cukor szerves sav arány Minőséget befolyásoló tényezők: Fajta Évjárat hatás Metszés Víz és tápanyag ellátottság Túlzott N trágyázás: savtartalom csökken , eltarthatóság romlik Almánál N/Ca < 10 (K +Mg)/ Ca <30 13 13

14 K, B befolyása a beltartalmi értékekre
Gyümölcs: K, B befolyása a beltartalmi értékekre Szőlő: K: fagyállóság, szárazságtűrés P: fagyállóság, virág- termésképzés 14 14

15 Ionadszorpció a talajban
Talajkolloidok negatív töltése (állandó, változó) A kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk A kationok megoszlása a talajoldat és a kolloidok közt ionadszorpció jelentősége Ideális ionarány anionadszorpció 15

16 Ionadszorpció a talajban
Kationadszorpció törvényszerűségei: Koncentráció hatás törvénye: Minél nagyobb a talaj negatív töltése annál több pozitív töltésű tápanyag halmozódik fel. Vegyértékhatás törvény: Minél nagyobb a kation pozitív töltése annál inkább ez kötődik meg hígulási effektus: A kalcium ion a hígabb oldatban jobban kötődik a talajfelszínhez, mint a kálium ( tél : Ca kötődik jobban, nyár: K kötődik jobban) 16

17 Tápanyagformák a talajban
Közvetlenül felvehető Tartalék tápanyag 17 17 17

18 Tápanyagformák a talajban
Összes tápanyag Közvetlenül felvehető tartalék vízoldható kicserélhető szervetlen Szerves és biomassza fixált Oldhatatlan vegyület és specifikus ionadszorpció Kristályrácsban kötött (szilikátok, egyéb ásványok) Biológiailag kötött humusz 18 18

19 19 19 19

20 N a talajban N formák a talajban és mennyiségük
A növény számára felvehető nitrogénformák 20 20

21 N a talajban talajt gazdagító folyamatok: mikroszervezetek N kötése
A talajt gazdagító folyamatok és veszteségforrások (ábra a táblán) talajt gazdagító folyamatok: mikroszervezetek N kötése műtrágyázás szerves trágyázás villámlás Pillangósokkal szimbiózisban élő baktériumok szimbiózis lényege 21 21

22 N a talajban (veszteség források)
Pl. Kukorica termés átlag: kb. 8 tonna/ha 22 22

23 N a talajban (veszteség források)
Denitrifikáció fogalma Denitrifikációs veszteség mértéke 23 23

24 N a talajban (veszteség források)
Nitrátkimosódás függ: évszaktól talaj kötöttségtől kimosódás mértéke (20-50kg/ha) Ammónia elillanás Fixáció 24 24

25 N a talajban, N körforgalom
szerves N vegyületek átalakulása szervetlen formákká aminizáció, ammonifikáció, nitrifikáció fogalma (feltételei) mineralizáció, immobilizáció, pentozán hatás fogalma szervetlen N vegyületek átalakulása szerves formákká immobilizáció pentozán hatás fogalma 25 25

26 mikroorganizmusok segítségével
Trágya, növény és állat maradványok denitrifikáció N fixálás mikroorganizmusok segítségével NO3- nitrifikáció NH4+ (nitrifikáló baktérium) 26 26

27 N N felvétel a növényben
nitrát és ammónium ion felvételének hatása a talaj kémhatására átalakulások a sejtben N szerepe a növényben hiánytünetei 27

28 Nitrogén hiánytünetei
28 28

29 Nitrogén hiánytünetei
29 29

30 N felvétel intenzitása
30

31 A műtrágyák csoportosítása
31

32 Szilárd nitrogén műtrágyák
Ammóniumsók Fémnitrátok Karbamid Lassan ható nitrogénműtrágyák Folyékony N trágyák

33 Az ammónium műtrágyák közös tulajdonságai
1, ammónium-ion tartalom 2, gyártásuk szintézissel 3, savanyító hatás savanyú hidrolízis fiziológiás savanyítás nitrifikáció 33

34 Ammóniumsók Ammónium-nitrát (NH4NO3) Hatóanyag tartalom: Gyártása
rossz tulajdonságok 34

35 35

36 Ammóniumsók Max. 3 big-bag zsák 36

37 Ammóniumsók Mészammon salétrom (pétisó) (NH4NO3 +CaCO3)
Hatóanyag tartalom: előnyei Ammónium-szulfát ((NH4)2SO4) hátrány 37

38 N Karbamid története Hatóanyag tartalom:
felhasználása talaj és permetező trágyaként Karbamid lebomlása a talajban jó és rossz tulajdonságok Használatával kapcsolatos tudnivalók 38

39 N Lassan ható N műtrágyák Előnyök - egyenletes és tovább tartó hatás
- kilúgzás mértéke lecsökken Csoportosítás: Lassan ható N műtrágyák Karbamid-aldehid kondenzátum bevonatos inhibitoros 39

40 N Karbamid-aldehid kondenzátumok
Hatás időtartama, hatást befolyásoló tényezők karbamid és formaldehid reakciójával különböző hosszúságú vegyületek keletkek N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N Egyszerűsítve: n =1-10 Mitől függ a műtrágya oldódása? 40

41 A különböző frakciók lánchosszúsága és bennük a N mobilizációja
Hideg vízben oldható frakció Gyors mobilizáció, rövid láncokat tartalmaz, vagy átalakulatlan karbamidot Hideg vízben nem oldható, de forró vízben oldható frakció Hosszabb láncokat tartalmaz, a N lassabban szabadul fel, több hét alatt. Forró vízben sem oldható frakció A leghosszabb láncok , a N csak hónapok esetleg évek alatt válik a növény által felvehetővé.

42 N Aktivitási index: Ai = * 100
Karbamid-aldehid kondenzátumok oldódásának jellemzése Aktivitási index: Ai = * 100 ahol: h = hideg vízben oldhatatlan N tartalom f = forró vízben oldhatatlan N tartalom N 42

43 N Oldódás 25o C-on Nh% =71 gramm 100 gramm N-t tartalmazó műtrágya
keverés

44 N Oldódás 100 oC-on 100 gramm N –t tartalmazó Nf =22 gramm műtrágya
keverés

45 N Bevonatos műtrágyák bevonatok fajtái
alapanyag bevonatok fajtái bevonatokkal szembeni követelmény Karbamid víz oldott karbamid

46 A különböző vastagságú bevonatok a folyamatos feltáródást biztosítják

47 N Inhibitoros műtrágyák Inhibitoros műtrágyák Nitrifikáció gátlók
Ureáz inhibitorok 47

48 Nitrogén hiánytünetei
Növényi hiánytünetekről általánosságban: Belső és külső hiánytünetek Hasonlóságok Különbségek kiemelése 48 48

49 K Hiánytünetekről általánosságban hiánytünet látható nem látható
(beltartalmi változások) Idős leveleken fiatal leveleken Klorózis Nekrózis fogalma 49

50 Nitrogén hiánytünetei
50 50

51 Nitrogén hiánytünetei
51 51

52 Nitrogén hiánytünetei
52 52

53 Nitrogén hiánytünetei
53 53

54 Nitrogén felesleg hatása
54 54

55 P a talajban P formák aránya a talajban szervetlen P formák 55 55

56 P műtrágyák hasznosulása a talajban
Al és vas foszfát képződik Oldhatatlan Ca foszfátok képződik Optimális pH: 6,2 -7 56 56

57 P a talajban 57 57

58 P a talajban szerves P formák mikroorganizmusok jelentősége
humát hatás műtrágyaadagok, megosztás, kijuttatás 58 58

59 P 59

60 P felvétel P mozgékonyság Szinergista elem : Mg 60 60

61 P tartalom a növényben P Fitin (inozit hexafoszfát) 61 61

62 Ismétlés: Melyik görbe tartozik a foszforhoz?
P Foszfor szerepe Ismétlés: Melyik görbe tartozik a foszforhoz? 62 62

63 Foszfolipid kettősréteg
P jelentősége ATP, ADP molekulákban DNS, RNS alkotórésze Foszfolipid kettősréteg 63

64 P Foszfor hiánytünetei 64 64

65 P Foszfor hiánytünetei 65 65

66 P Foszfor hiánytünetei 66 66

67 K K a talajban és a növényben K formák aránya a talajban K felvétele
K szerepe hiánytünetek 67

68 K K formák a talajban 68

69 K Szilikátok mállása (illit) (szmektit) 69

70 K K fixálás hatása az illitrétegek duzzadőképességére 70 70

71 71

72 a növény válogató képessége Befolyásoló tényezők: pH ionantagonizmis
K felvétele K+ ionként a növény válogató képessége Befolyásoló tényezők: pH ionantagonizmis K szerepe Szénhidrát, fehérjeképzés Enzimaktivátor ozmoregulátor 72

73 K Kálium hiánytünetei 73

74 Forrás: 74

75 K Kálium hiánytünetei 75

76 K Kálium hiánytünetei 76

77 K Kálium hiánytünetei 77

78 78

79 K Kálium hiánytünetei 79