Összehasonlító elemzés

Az előadások a következő témára: "Összehasonlító elemzés"— Előadás másolata:

1 Összehasonlító elemzés

2 Két vagy három irodalmi mű összehasonlítása közös jellemzők, illetve adott szempont alapján
Hasonlóságok és különbségek feltárása, párhuzamba állítjuk eltérő és közös vonásaikat Származhatnak különböző szerzőktől, de lehetnek azonos szerző alkotásai is A feladat megjelöli az elemzés kiemelt szempontjait + te is felvehetsz szempontokat Ha nincs megadva szempont → lírai művek általános elemzési szempontjai

3 Érdemes szemponttáblázatot, Venn-diagramot készíteni
Hasonlóságok – bekarikázni Különbségek – négyszögletes keretbe zárni VÁZLAT

4 Szemponttáblázat Elemzési szempontok Himnusz Szózat Műfaj
Beszédhelyzet Érvelő szerkezet Idősíkok

5 Venn-diagram Kölcsey: Himnusz Vörösmarty: Szózat
himnusz keretes szónoklat Istenhez emberekhez múlt bűn jelen átoksúly jövő ész, erő, akarat

6 Bevezetés A két mű keletkezésének életrajzi háttere, elhelyezésük a szerző(k) életművében vagy A szempontban megadott motívum szerepe a költészetben, az irodalomban (pl. folyó motívum fontossága, gyakorisága, jellemzői vagy

7 Bevezetés 2. Egy adott műfaj szerepe, jellemzése az irodalomban (pl. az elégia műfajának bemutatása) vagy Egy adott téma, életrajzi esemény a költők, írók életében (pl. a be nem teljesült szerelem élménye) vagy

8 Bevezetés 3. Egy adott személy bemutatása, akiről a költők írtak (pl. Zrínyi Miklós jelentősége, személye) vagy Egy költő két verse esetén: elhelyezni a költő két versét az életműben

9 Az elkerülhetetlen, a mindenkit elérő elmúlás, a halál mindig is izgatta a művészeteket, a személyes élmény mellett az ösztönző erő hol a kíváncsiság, hol az elfogadás, hol a halhatatlanság vágya volt. Persze kérdés, hogy évezredek távlatából miként jelenik meg ez a téma Anakreón Töredék a halálról és Babits Mihály Ősz és tavasz között című versében.

10 Tárgyalás 4 technika közül választhatsz a két mű bemutatásakor:
1. első mű elemzése az adott szempont(ok) szerint második mű elemzése a szempont(ok) szerint utána összehasonlítás (hasonlóságok, különbségek feltárása)

11 Tárgyalás 2. 2. Visszautaló összehasonlítás
első mű elemzése a szempont(ok) szerint második mű elemzése a szempont(ok) szerint, de ekkor már visszautalsz az első műre is és összehasonlítást végzel

12 Tárgyalás 3. 3. Váltogató összehasonlítás – lineáris elemzés
a szempont(ok) szerint párhuzamosan elemzed a két művet: pl. egyik vers műfaja, másik vers műfaja; egyik vers címe, másik vers címe; egyik szerkezete, másik szerkezete stb. - a párhuzamba állított elemek esetében mindig utalunk hasonló vagy eltérő voltukra figyelj arra, hogy frappánsan kösd össze a műveket egymással

13 Tárgyalás 4. 4. Váltogató összehasonlítás – motívumok szerint
a kiemelt motívumok szerint állítjuk párhuzamba a két művet. az első elemzésben szereplő motívum értelmezése után a második elemzés párhuzamos elemét vizsgálom meg a párhuzamba állított elemek esetében mindig utalunk hasonló vagy eltérő voltukra

14 Vázlatkészítés összehasonlító elemzések írásához
Váltogató összehasonlítás - lineáris Váltogató összehasonlítás - motivikus 1. Oszd három oszlopra a lapod! 2. Az első oszlopba írd fel a hagyományos elemzés lépéseit! Az első oszlopban sorold fel az elemzendő motívumokat! 3. A második oszlopba kerüljön az első alkotás, és az utolsóba a második szöveg. 4. A hagyományos lépéseket követve állítsuk párhuzamba a két művet! Az adott motívumra koncentrálva vessük össze a két mű egyes elemeit!

15 A két vers alapképe az ősi szimbólum: a tél egyenlő a halállal
A két vers alapképe az ősi szimbólum: a tél egyenlő a halállal. Képeik kissé közhelyesek, nem újszerűek, költői konvenciókhoz kapcsolódnak. Anakreónnál a deres halánték összekapcsolódik az évszakváltás, az öregség és a halál képzetével; Babitsnál az idő múlását idéző kifejezések jelennek meg: „sietnek az esték”, „tolvaj öregség”. Babits azonban ezt a képet továbbviszi, nála az azonosítás és a különbségtevés kettőssége is megjelenik: a télbe forduló természet és a halál felé tartó emberi sors párhuzama, illetve a megújuló természet és a halál véglegességének szembeállítása.

16 Befejezés Összegzés Hogyan jelent meg az adott téma, műfaj, motívum a két költőnél, írónál? A művek hatása, jelentősége Kitekintés – másoknál hogyan jelent meg az adott téma, műfaj, motívum? Újra kiemelni a fontos, lényegi hasonlóságokat, különbségeket Miért volt példakép az adott személy, akiről a költők, írók írtak?

17 Kétezer-négyszáz év, merőben más korszak, eltérő kultúra, két különböző emberi sors és mégis azonos élethelyzet nagyon hasonló gondolatokat, érzéseket szül. A két költő ugyan az életet választaná, de a törvényt kénytelenek elfogadni, a megváltoztathatatlan sorsot tudomásul venni.

18 Olvasd el figyelmesen, mi alapján kell összevetni a két művet!
Próbáld megmagyarázni az azonosságok, különbségek okát is! Fontos a logikai felépítés. Összehasonlítás előtt gondold át, hogyan fog felépülni a dolgozatod! A befejezésben próbálj meg válaszolni a címben feltett kérdésre! Figyelj az arányokra, bekezdésekre! Ha a feladat kéri, ne felejtsd el a címadást!

19 Kiss Csaba (1960-) Hazatérés Dániába című drámája Shakespeare Hamletjét dolgozza át, írja újra. Mennyiben állítja be másként a két műből származó alábbi két részlet az anya és a fiú viszonyát? Milyen nyelvi, stilisztikai jelek utalnak a két drámai alak kapcsolatának különbségeire? Milyen anya-fiú kapcsolatot mutat be a két részlet? Kiss Csaba átírta Shakespeare Hamletjét, amelyben az eredetihez képest másnak állítja be az anya (Gertrud) és a fiú (Herceg) viszonyát. (rejtett állítás) Miben tér el anya és fiú kapcsolata a két műben? Milyen (a) nyelvi és (b) stilisztikai eszközök fejezik ki a két drámai alak kapcsolatának különbségeit?

20 1. Aláhúzod 2. Megszámozod 3. Külön kiírod 4. Átfogalmazod