Saját helyi bevételek szerepe a települések gazdálkodásában

Az előadások a következő témára: "Saját helyi bevételek szerepe a települések gazdálkodásában"— Előadás másolata:

1 Saját helyi bevételek szerepe a települések gazdálkodásában
dr. Jeney László egyetemi docens Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 Saját bevételek Közvetlen érdekeltséget teremtenek a helyi közösség és az önkormányzat között Nagyfokú gazdasági önállóságot is biztosítanak Ezek felhasználásáról saját hatáskörben dönthetnek 2007: önk. bev. 45–46%-a Törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adóbevételek Egyéb nem adójellegű saját helyi bevételek Saját tevékenységből, vállalkozásból, vagyon hasznosításából származó bevételek Átvett pénzeszközök Egyéb (működési, ár- és díj-) bevételek Az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei 2

3 Adójellegű saját helyi bevételek
3

4 Helyi adóbevételek 1990. évi tv.:
Önk. kivethet helyi adót, de senkinek sem kötelező (népesség, gazdaság vonzására, stb.) Eldöntheti az önkormányzat, hogy kit terheljen jobban Törvény szabályozza az adó mértékének felső határát, az alkalmazható adók körét stb. Az önk. által megállapított helyi adókból befolyt összegek nagysága nem befolyásolhatja az önkormányzatok részére költségvetési törvényben megállapítható állami támogatás mértékét Fontos szerepe van a helyi adónak (gazdasági önállósulás egyik eszköze) Hazai települési önkormányzatok bevételeiben a helyi adók általában csekély szerepet játszanak (2007: önk. bev. 17%-a) Helyi önk-ok adóztatási mozgástere (adózási autonómia) erősen korlátozott Vagy a központi szabályozások megkötik az önkormányzatok kezét Vagy ahol ilyen adók kivetésére nagyobb az elvi lehetőség, a központi magas adóterhek szabnak ennek határt 4

5 Helyi adók fajtái Nem létezik minden szempontból jó helyi adó
Vagyoni típusú helyi adók (ingatlanadók) Építményadó Telekadó Kommunális típusú helyi adók Magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó 5

6 Építményadó Tárgy (adókötelesség): önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész Alany: január 1-én tulajdonos (tulajdoni hányad szerint) Mértékét differenciáltan állapíthatja meg az önkormányzat Alap: Vagy nagyság (hasznos alapter m²-ben): max 900 Ft/ m²/év Vagy forgalmi érték (ritkább): max a forg. ért. 3%-a Mentesség: Szükséglakás Gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen komfort nélküli lakásból 100 m2 Szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, nevelési–oktatási intézmények helyisége Költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, egyház tulajdonában álló építmény Lakás és az üdülőépületekhez tartozó kiegészítő helyiségek Állattartás épülete + raktár, tároló, növénytermesztés tárolóép. (műtrágyatároló, magtár) 6

7 Telekadó Tárgy (adókötelesség): település területén üres beépítetlen földrészlet, telek Alany: január 1-én tulajdonos Mértékét az önkormányzatok bizonyos keretek között differenciálhatják Alap: Vagy nagyság (terület m²-ben): max 200 Ft/m²/év Forgalmi érték: max 3%/év Mentességek, kedvezmények körét központi jogszabály állapítja meg Építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt Közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany, az e célra használt telek után Épülethez, épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület Erdő művelési ágban nyilvántartott telek Vagyoni típusú adók egymást kizáró adók, a kettő egyszerre nem vethető ki,  telek után is és ház után is egyszerre nem lehet adót fizetni 7

8 Kommunális adó Magánszemélyek kommunális adója
Helyi önkormányzat magánszemélyek és vállalkozások terhére állapíthat meg Alapja lehet építmény, vagy telek tulajdon, továbbá nem lakáscélú bérleti jogviszony Felső határát törvény állapítja meg Magánszemély vagy építménye vagy telke után fizet, de ha van bérlő, akkor ő Az adó tárgya: az épület v telek (darabonként kell fizetni, mérettől függetlenül) évi max Ft/db (nem szemétszállítással egyenlő) Vállalkozók kommunális adója Telephely alapján db számra (korrigált foglalkoztatotti létszámmal kell beszorozni) 2000 Ft/foglalkoztatotti egyenérték 8

9 Idegenforgalmi adó Összefüggésben a turizmussal Alanyai
Vagy az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakos, és legalább egy vendégéjszakát a településen eltölt – Vendég fizetheti a szállásdíj max 4 %-át (max 300 Ft/vendégéjszaka, diákigazolvánnyal rendelkezők és a 18 éven aluliak alanyi jogon mentesek) a szállásadó szedi be vendégenként Vagy épülettulajdonosok, akik olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épülettulajdonnal rendelkeznek, ami nem minősül lakásnak – Ha van üdülő, akkor tulajdonos fizet az alapter. alapján (900 Ft/ m²/év) Vagy ez, vagy az van 9

10 Helyi iparűzési adó Önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytatók kötelesek e tevékenység után iparűzési adót fizetni, ha ez a tevékenység nyereség, illetve jövedelem megszerzésére irányul Az adó mértékét a törvényben meghatározott felső határ figyelembevételével az önkormányzatok állapítják meg Alap: vállalkozás fizeti, mindenféle, aki adott településen vmilyen tevékenységet végez. A különféle kiadásokkal csökkentett nettó árbev max 2%-a Ha valaki ideiglenes vállalkozói tevékenységet végez, akkor napidíjat határoznak meg (max 5000 ft/nap). Pl. Gödöllőn 3 napos búcsúk Ha egy vállalkozásnak két telephelye van, akkor megoszthatja v helyi adót kiadásait a 2 telephelye alapján. Pl. létszám alapján (10 fő= 1/3, 20 fő=2/3) 3100 településből 2500–2600 már kivet építkezési adót. Ott nincs, ahol nincsenek helyi vállalkozások (aprófalvakban) 10

11 Nem adójellegű saját bevételek
11

12 Saját tevékenységből származó bevételek
Saját tevékenység, vállalkozás és az önkormányzati vagyon hozadéka Pénzügyi, vagyoni befektetések egyik gyakori formája Önkormányzati vállalkozás Önkormányzati részesedés, korlátozott felelősségvállallás gazdasági társaságokban Nyereség, osztalék: ha az önkormányzatnak van vállalkozása  Kft-ben vagy Rt-ben történő részvétel után (Rt. esetében részvényei után osztalék) Kamat: befektetett pénzeszközei után Bérleti díj: önk-i vagyon kezeléséből származó bevétel  bérbeadott üzlethelyiségei, lakástulajdona után Helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet csak részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét Különböző működési bevételek, térítési díjak, felhalmozási bevételek, termékek, szolgáltatások díjbevétele 12

13 Átvett pénzeszközök Gazdálkodó szervezetektől, magánszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök Privatizációs bevételek: különböző föld- és ingatlaneladások Helyi önkormányzatok másik önkormányzattól, gazdálkodó szervektől, a lakosságtól, állami szervektől beruházási és működési célra átvett pénzeszközök (pl. városgazdálkodási, v. hulladékszállító cég) 13

14 Önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj
Teljes mértékben átengedett bevételek Önk-okat megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel 100%-a Települési önkormányzat által kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a Szabálysértési pénz és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a Önk területén közterület felügyelő által a közlekedési szabályszegésekért kiszabott közigazgatási bírság 100%-a Megosztott bevételek (állammal) Megyei, fővárosi illetékhivatalok által beszedett illetékek 50%-a Közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a Területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által önkormányzat területén kiszabott bírságból befolyt összegnek csak 30%-a illetékes települési önk-é Ingatlan-nyilvántartási illetéknek csak 10%-a marad az önkormányzatoknál Különböző (pl. örökösödési, lakásszerzési) illetékek bizonyos hányada (2007: önk. bev. 1%-a) 14

15 Az önkormányzat és intézményei sajátos bevételei (szolgáltatás használatáért fizetett díjak)
Helyi közszolgáltatások finanszírozásának gyakori módja: a használóval megfizettetik a szolgáltatás díját, árát Ha a fogyasztás egyedileg történik Ha az elfogyasztott mennyiség mérhető (nem kizáró feltétel) Használati díjak: jó és hatékony fizetési mód Vízellátás, áramszolgáltatás, tömegközlekedés (nem minden szolgáltatásra alkalmazható) Nemzetközi gyakorlatban egyre nő a szerepe a bevételi források között Pénzügyi, hatékonysági szempontból a használati díj előnye Akik nem hajlandók fizetni a szolgáltatásért, a fogyasztók köréből kizárhatók Bizonyos városi szolgáltatások esetében ez technikailag lehetetlen (pl. közvilágítás) Kérdések: Nehéz meghatározni, mely szolgáltatásoknál eredményes ez a finanszírozási mód (a kör a technikai fejlődéssel időről, időre változhat) Használati díjak kivetésének kérdései 15

16 Díjtételek meghatározásának módjai
Átlagköltség: egyszerű, a költségvetés egyensúlya biztosított, de általában nem elég hatékony Marginális költségek (közgazdászok inkább ezt ajánlják) Egyes szolgáltatások marginális költsége idő- és térspecifikus (pl. az áramszolgáltatás költsége napszaktól, hónaptól, a fogyasztók földrajzi elhelyezkedésétől függően változó) Egyesek: ezt a különbséget az áraknak tükröznie kell, de ellenzők: méltányosság elve Tartósan átlagköltség alatti marginális költségek  a szolgáltatás deficitessé válhat (ilyenkor egy lehetséges megoldás a deficitet más bevételi forrásból pótlása) Meghatározott összeget a szolgáltatás igénybevételi jogért (függetlenül a tényleges igénybevételtől) Alapdíj emelkedhet a szolgáltatás színvonala, a fogyasztás mennyisége függvényében Ún. diszkriminatív ár: ugyanabban a településben a díjtételek használónként eltérőek (pl. iparvállalatok, háztartások a vízhasználatért) Támogatásnak közvetett formája: kedvezményezett fogyasztás mértékével arányosan kap 16