Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára

Az előadások a következő témára: "Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára"— Előadás másolata:

1 Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Bevezetés

2 Követelmények Az órákon való pontos megjelenés, figyelés, jegyzetelés, számolás. Füzet: bármilyen, de célszerű a francia kockás (pl ) Számológép (NEM telefon!) minden órára mindenkinek kell! A dolgozatok megírása. A dolgozatot írólapra írják. Az egész osztálytól kérek 3 csomaggal (3x50 = 150 lap). A lehetséges kérdéseket (ellenőrző kérdések és feladatok) előre megadom (internet). Házi feladat többször lesz, nem füzetben, papíron kell beadni. Szóbeli felelés nem várható, de lehetséges.

3 Értékelés Mint az egyéb tantárgyaknál: Az év során legfeljebb 5 (félévenként 3+2) témazáró dolgozat lesz. A házi feladatokra (összesen 10, félévenként 5) kis osztályzatok, 2 „nagy” jegy, félévenként 1 db. Felelés, csak ha szükséges (pl. hiányzott a dolgozatról). A pontszámok, illetve %-os teljesítés átváltása osztályzatra: 0..33 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) A félévi és év végi osztályzat átlagszámítás eredménye.

4 Az analitika részeinek kapcsolata
Vizsgálandó objektum mintavétel visszacsatolás Elsődleges minta Következtetés, döntés Az eredmény vizsgálata Mintacsök-kentés, minta-előkészítés Másodlagos (laboratóriumi) minta Mérési eredmény mérés, elemzés adatok feldolgozása Mérési adatok

5 A mérés A mérés a mért mennyiség összehasonlítása a mérték- egységgel. A mérés „terméke” a mérési adat, ami áll mérőszámból (hányszorosa a mértékegységnek) és mértékegységből. Egyik a másik nélkül semmit sem ér. Vannak olyan mennyiségek, amelyeknek nincs mérték- egységük. Ilyen valaminek a számossága, darabszáma. Szintén nincs mértékegysége a relatív (viszonyított) meny- nyiségeknek, pl. relatív sűrűség.

6 A mértékegységek A sokféle fizikai mennyiség jelölésére dőlt betűket használunk, a mértékegységek igen sokfélék. Az egységessé céljából vezették be a mértékrendszerek használatát. Ma a Nemzetközi Mértékrendszert (SI) használjuk, melynek alapmennyiségei és egységei: A mennyiség mértékegység neve jele hossz ℓ méter m tömeg kilogramm* kg idő t másodperc s elektromos áramerősség I (nagy i) amper A abszolút hőmérséklet T kelvin K anyagmennyiség n mól mol fényerősség Iv kandela cd

7 Műveletek a mérési adatokkal
Összeadni, kivonni csak azonos dimenziójú és mérték- egységű mennyiségeket szabad. Mennyiségek összeszorzása vagy osztása esetén, ha bizonytalanok vagyunk, nézzük meg a műveletből kapott mértékegységet. Pl. a sűrűség () a tömeg (m) és a térfogat (V) hányadosa:  = m/V A helyes dimenzió tömeg/térfogat, mértékegység pl. kg/m3. Ha „véletlenül” fordítva számolunk (V/m), a mértékegység „árulkodik”, hogy nem jól dolgoztunk (m3/kg). Ügyelnünk kell rá, hogy csak összetartozó értékekkel végezzünk műveleteket, pl. egy mérőoldat pontos koncent- rációja és a térfogata (fogyás) összeszorzásával anyag- mennyiséget kapunk.

8 Az eredmény vizsgálata
Több dolog is tartozik ide, ezeknek csak egy része lesz a tantárgy témája. Lehet-e annyi az eredmény? Egy ötvözet valamely összetevője nem lehet 123 %, egy vizes oldat nem valószínű hogy az oldott anyagra nézve 4321 g/dm3 koncentrációjú vagy egy folyadék 54,32 g/cm3 sűrűségű. Mennyire megbízható az eredmény? A valódi érték az eredményhez képest milyen tartományon belül van? (Plusz – mínusz tartomány, valószínűségi értékkel) Az eredmény mennyire felel meg az elvárásoknak? hatóanyag tartalom a tartományon belül (gyógyszer), mérgező anyag a határérték alatt.

9 Cél A megrendelőket és döntéshozókat elsősorban a mérések- ből származtatott információk érdeklik, és azok alapján hozzák meg a különböző (szakmai) döntéseket (ld. előző dia utolsó pontja). A megrendelő és a vizsgálatot végző közös érdeke, hogy a meglévő adatokból a lehetséges legtöbb és legmegbízha- tóbb információt nyerjük.