Munkagazdaságtani feladatok

Az előadások a következő témára: "Munkagazdaságtani feladatok"— Előadás másolata:

1 Munkagazdaságtani feladatok
Szakszervezetek

2 Sztrájk és alku 1. (TK példa)
Legyen a munkáltatói engedményütemezés W = 1 + 0,2S, ahol W a százalékos béremelés, S pedig a sztrájk időtartama napokban. A szakszervezeti ellenállási görbe pedig W = 5 + 0,2S – 0,01S2. Mennyi lesz a százalékos bérnövekedés és meddig fog tartani a sztrájk?

3 Megoldás EC = UR 1 + 0,2S = 5 + 0,2S – 0,01S2 S = 20 W = 5

4 Sztrájk és alku 2. (új példa)
A munkaadó 2%-os béremelést tervez. A munkaadó számára egy napos sztrájk annyi veszteséget okoz, mint 0,5% béremelés. A szakszervezet 8%-os béremelést követel a sztrájkot megelőzően. Tisztában van továbbá azzal, hogy mennyi veszteséget okoz a munkaadónak a sztrájk, és ezt érvényesíteni is akarja. A szakszervezet számára a sztrájk okozta veszteség: 0,05S2. Írja fel és ábrázolja a munkaadó engedményütemezési, és a szakszervezet ellenállási görbéjét! Határozza meg a várható bérnövekedést és a sztrájk várható hosszát!

5 Megoldás EC: W = 2 + 0,5S UR: W = 8 + 0,5S – 0,05S2
2 + 0,5S = 8 + 0,5S – 0,05S2 S = 10,95 = 11 W = 7,5 = 7 vagy 8 nap (inkább 7)

6 Sztrájk és alku – hicksi modell 3.
Egy szakszervezet sztrájkot hirdetett, ami 6 napig tartott. Adja meg a munkaadói engedményezési görbe egyenletét, ha a szakszervezet ellenállási görbéjének egyenlete W = ,8S – 0,05S2 és ismert, hogy a munkaadó a sztrájk előtt 3%-os béremelést ajánlott! Mennyi lett a végül elért béremelés?

7 Megoldás 15 + 0,8*6 – 0,05*36 = 3 + 6X X = 15/6 = 2,5 Vagyis az engedményezési görbe egyenlete: W = 3 + 2,5S Ha S = 6, akkor W = 18.

8 Sztrájk és alku – hicksi modell 4.
Hogyan hat egy következő sztrájk által elérhető eredményekre, ha a munkaadó csökkenti az élőmunka arányát a termelésen belül, így egy nap sztrájk csak feleannyi veszteséget okoz számára, mint eddig?

9 Megoldás Megváltozik az engedményütemezési görbe: W = 3 + 1,25S A sztrájk új, várható hossza: ,8*S – 0,05*S2 = 3 + 1,25S 0,05*S2 + 0,45S – 12 = 0 S1,2 = [0,45  (0, *0,05*12)0,5] / 2*(-0,05) S = 11,63 = 12 nap A sztrájkkal várhatóan elérhető béremelés: W = 3 + 1,25*12 = 18 (annyi, mint az előbb, de most tovább kell hozzá sztrájkolni) Ha már „elfelejtődött” volna a megoldóképlet: [-b+-(b2-4ac)0,5]/2a

10 Sztrájk és alku 5. A munkaadó 4%-os béremelést tervez.
A munkaadó számára egy napos sztrájk annyi veszteséget okoz, mint 2% béremelés. A szakszervezet 12%-os béremelést követel a sztrájkot megelőzően. Tisztában van továbbá azzal, hogy mennyi veszteséget okoz a munkaadónak a sztrájk, és ezt érvényesíteni is akarja. A szakszervezet számára a sztrájk okozta veszteség: 1,5S2. Írja fel és ábrázolja a munkaadó engedményütemezési, és a szakszervezet ellenállási görbéjét! Határozza meg a várható bérnövekedést és a sztrájk várható hosszát!

11 Megoldás Engedményütemezési görbe: Ellenállási görbe: S = 2,3 = 2
W = 4 + 2S Ellenállási görbe: W = S – 1,5S2 S = 2,3 = 2 W = 8

12 Túlcsordulási hatás Adott két ágazati piac azonos keresleti és kínálati függvényekkel. LD = 150 – 15W LS = W Az egyik ágazat szakszervezetivé válik, és a szakszervezeti bér 6-ra emelkedik. A munkanélküliek fele átáramlik a nem szervezett ágazatba. Mennyi lesz a szakszervezeti tagság relatív bérelőnye és abszolút hatása?

13 Megoldás Az új szakszervezeti foglalkoztatás: 150 – 15*6 = 60
A kínálat: *6 = 130 A munkanélküliség tehát 70. Ennek a fele áramlik át. A nem szervezett szektorban az új kínálat: *W amiből az új egyensúlyi bér 3. A relatív bérelőny: (6-3)/3=+100% Az abszolút hatás: (6-2)/4=+50%

14 Túlcsordulási hatás Adott két ágazati piac azonos keresleti és kínálati függvényekkel. LD = 100 – 10W LS = W Az egyik ágazat szakszervezetivé válik, és a szakszervezeti bér 8-ra emelkedik. A munkanélküliek fele átáramlik a nem szervezett ágazatba. Mennyi lesz a szakszervezeti tagság relatív bérelőnye és abszolút hatása?

15 Megoldás We0 = 4,67; Ee0 = 53 U = 100; átáramlik 50

16 Várakozási munkanélküliség
Az előző példában a szervezett szektorban is maradtak munkanélküliek. Mit tudunk az ő indokaikról?

17 Fenyegetési hatás Az előző példában a nem szervezett szektor munkaadói gyorsabban reagálnak, mint ahogy az átáramlás megindulna, és megemelik saját szektoruk béreit. Milyen határok közt van értelme ennek a béremelésnek? Milyen hatásokkal lehet számolni?

18 Megoldás Béremelés felső határa a szakszervezeti bérszint (8), alsó határa az eredeti bérszint (4,67).

19 Köszönöm a figyelmet!