A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben

Az előadások a következő témára: "A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben"— Előadás másolata:

1 A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
dr. Jeney László egyetemi docens Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Városok, mint a tér kitüntetett pontjai
Kunzmann, K. 1991: Európai szőlő Találó: szőlőszemek a régiók, magok a nagyvárosok Goddard, J. B. 1995 Európa térképe sokkal inkább egy gyümölcs-salátás tálra hasonlít mint egy banánra Meer, van der L. 1998: Vörös Polip Európa 2046-ra Zónák és centrumok 2

3 Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Európában
Rendszerváltozás Politikailag: új államok  fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana) Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak Európai integrációs folyamat EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem) Globalizáció TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok 3

4 Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye
Az európai térszerkezetben bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón: kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus fejlődése Kettős következmény: Konvergencia az európai nagyvároshálózatban (európai hatás) Perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) Látványos kiegyenlítődés: általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban Váltómozgás-elmélet (spin-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia 4

5 Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása
Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel Folyó áron mért GDP (€) Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika) Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése Vizsgált térség: EU (~ „rugalmasan” Európa) Vizsgált időszak: ezredforduló (1995–2014) Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (59 db) Csupán népességszám alapján Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei  nagyvárosokra több adat, mint városokra Országonként eltérő várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány  egy egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkör Ha valaha elérte ezt a népességszámot 5

6 Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása
Elővárosi övezet nélkül Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere (néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) Városok helyett az azokat magukban foglaló régiók Városokra adatbázisok (még csak kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) Harmonizált regionális statisztikák (pl. EuroStat NUTS régiók adatai)  főleg EU-tagok Vidéki térségek: nagyvárosokon kívüli teljes komplementer terület Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására? 6

7 Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók
Regionális adatok (NUTS) vannak, de honnan érhetők el adatok a városokra? A városi terek, mint önálló egységek a NUTS-rendszer egyes szintjein NUTS0: (27 db): országos szint NUTS1: (86 db): London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS2: (236 db): pl. Prága NUTS3: (1169 db): legtöbb félmilliós nagyváros, pl. Budapest LAU1: járási szint (Budapest) – hiányos LAU2: települési szint A NUTS3-as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására 7

8 Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS3-as régióik
Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS3-as szint is túl nagy (Fro., Spo.) 8

9 Nagyvárosok és a NUTS3-szint
Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS3 Nagyváros < NUTS3 Nagyváros > NUTS3 NUTS3: legtöbb nagyváros NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS1) Párizs: „Paris et petite couronne” 9

10 London és Párizs térségi szintjei
Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS2) 2,8 2,1 Paris (NUTS3) Greater London (NUTS1) 7,4 6,3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12,0 11,0 Île-de-France (NUTS1, NUTS2) 10

11 Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014
11

12 Növekedési különbség:
Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP (md €) GDP/fő (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4,7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5,2 Vidék 387 7476 19301 4,5 Nagyvárosok előnye a vidékhez képest 1,6 X Növekedési különbség: +0,7 %-pont 12

13 A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában
Nagyvárosok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 13

14 Nagyváros–vidék kettőség mérése
Dur: nagyváros–vidék duál-mutató yu: nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül yr: vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros–vidék kettősség A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 14 Adatok forrása: EuroStat

15 A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004
Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer 15

16 A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004
Az erősebb nagyváros–vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe 16 Adatok forrása: Eurostat

17 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben
17

18 Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004
EU regionális tagoltsága Hoover indexszel (HNUTS3): n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 1336) xi: „i” régió aránya az össz-GDP-ből fi: „i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből 18

19 Tényezők szerepének mérése regionális különbségekben
Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti tényezők Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Tényező szerepe az összes egyenlőtlenséghez képest (H%) Egyes térszerkezeti tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (Htérszerkezeti elem: Hoover-index) Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (HNUTS3, Hoover-index azonos képlettel) 100% 80% 19

20 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség
Nép: 20% GDP: 28% Nagyváros–vidék egyenlőtlenség: Htérszerkezeti elem = 8% (28%–20%) NUTS3-as szintű regionális fejlettségi egyenlőtlenség: HNUTS3 = 21% Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekben: H% = 39% (8%/21%*100) 20

21 Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004
elemszám n Hoover index H tényező Hoover indexének magyarázó ereje a NUTS3-as szintű Hoover indexből (HNUTS3=21%), H% NUTS3-as szint 1267 21 100 országos szint 27 18 85 régi–új tagállam 2 16 75 nyugat–keleti 12 58 centrum–periféria 9 45 nagyváros–vidék 8 39 észak–déli 4 20 Forrás: EuroStat adatai alapján Jeney L. számításai 21

22 Térszerkezeti tényezők szerepe az EU-n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben
Egyenlőtlenségeket meghatározó elemek Országhatás Vasfüggöny Centrum–periféria kevésbé H%=85% H%=45% H%=58% 22 H%=20% H%=75%

23 A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995–2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 23

24 A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Egyedül a nagyváros–vidék egyenlőtlenség fokozódott Többi tényező: kiegyenlítődési tendencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 24

25 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004
Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja 25 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

26 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.
Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak 26 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások