13 aradi vértanú.

Az előadások a következő témára: "13 aradi vértanú."— Előadás másolata:

1 13 aradi vértanú

2 Lázár Vilmos Magyar nemesi családból származott től a vasúttársaság főpénztárosa lett. Az 1848-as események hatására belépett a hadseregbe ben Perczel Mór hadtestében teljesített szolgálatot. A szabadságharc leverése után „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. Az utolsó szó jogán ezt mondta: „ Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá, az apostolok lelke, És bitófák tövében kell forradalmárrá érni, A magyar lelkeknek.” Őt végezték ki először

3 Schweidel József A Császári seregben hadapródként kezdte, később egészen a kapitányságig vitte. Habár német származású volt, de szívében magyarabb mint sok más magyar október 28-án az Országos Honvédelmi Bizottmány tábornokká avatta. Világosnál tette le a fegyvert. Kötél általi halálra ítélték. Az utolsó szó jogán ezt mondta: ” A mai világ, a sátán világa, Ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el, Ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

4 Aulich Lajos Részt vett a Lipcsei csatában, hol kitűnő helytállásáért hadnaggyá léptették elő ben főszázados, 1844-ben őrnagy lett.  ’49 október 5-én délután a kivégzése előtti napon meglátogatta a lelkész. Aulich szivarral kínálta volna, de látta, hogy már csak egy szivarja maradt és ezt mondta: „Sajnálom, de ezzel nem kínálom meg, kell a holnapi útra” Az utolsó szó jogán, a bitófa alatt állva ezt mondta: „ Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, Megértik ezt a szolgálatot.”

5 Vécsey Károly 1845-ben a 2. huszárezred őrnagya lett. A szabadságharc után az udvar elégtételt kívánt venni mindazokért a sérelmekért, melyeket 1848 tavasza óta a magyaroktól, illetve a magyar szabadságharc következtében el kellett szenvednie. Vécsey1849 januárjában, a verbászi tiszti gyűlésen tanúsított magatartásának volt betudható, hogy utolsónak végezték ki, végig kellett néznie társai halálát szeptember 21-én a hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Vécsey, mivel utolsóként végezték ki és már nem volt kitől elbúcsúznia, odalépett az előtte kivégzett Damjanich János kihűlőben lévő testéhez és megcsókolta kezét. A bitó alatt állva ezt mondta: „ Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

6 Nagy-Sándor József Nagyváradon született, egy vagyontalan nemesi család gyermekeként. A 2. huszárezredben szolgált majd 1847-ben mint kapitány nyugdíjaztatta magát ban a nádor nemzetőr-őrnaggyá nevezte ki. A déli harctéren szolgált itt lett százados majd ezredes. A tavaszi hadjárat alatt részt vett a szolnoki, az isaszegi, a váci, a nagysallói, a komáromi csatákban. A világosi fegyverletétel után orosz fogságba került. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. A kivégzést irányító őrnek ennyit mondott: " Hodie mihi, cras tibi!" (Ma nekem, holnap neked.) Hatodikként végezték ki.

7 Damjanich János Damjanich 1804-ben született honvéd vezérőrnagy. 1848 áprilisától már főszázados a 61. gyalogezredben Temesváron, itt azonban összeveszik felettesével, Haynau altábornaggyal, aki a magyarokat és Kossuthot szidalmazta, ezért Itáliába vezénylik egy gránátos század parancsnokaként. Hamarosan azonban ismét visszatér és június 20-ától már őrnagy. Kiváló parancsnok volt, katonái rajongva szerették, zászlóalja – a „fehértollasok” – a szabadságharc egyik leghősiesebb egysége lett Július 11-étől az aradi vár főfelügyelője lett, július 27-étől várparancsnok. Augusztus 17-én a cári csapatok előtt kegyelemre tette le a fegyvert. Őt végezték ki tizenkettediknek. Az utolsó szó jogán ezt mondta: „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

8 Poeltenberg Ernö 1849-ben Görgey ezredessé léptette elő. Egy szót sem beszélt magyarul. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Ő volt az első akit kivégeztek. Bátran lépett a bitófa alá, előtte megcsókolta bajtársait, és az őt vigasztaló papot. Utolsó mondata: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni.”

9 Török Ignác Török Ignác honvéd vezérőrnagy, hadimérnök, az aradi vértanúk egyike. Kisbirtokos nemesi családból származott ben a Komáromi vár parancsnoka lett, január 28-án tábornokká nevezték ki. Aradon hatodokként végezték ki. Kötél által halt…

10 Knézich Károly „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat!”-  Knezich Károly utolsó mondata kivégzése előtt. Horvát határőr családban született 1808-ban. A galíciai lengyel felkelés leverésének tapasztalatai mély ellenszenvet ébresztettek benne a birodalmi politika iránt ban belépett a honvédseregbe. A szolnoki csata után lesz ezredes. Kivégzése előtt levelet írt, mindvégig imádkozott…

11 Leiningen-Westerburg Károly
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” – Gróf Leiningen-Westerburg Károly utolsó mondata kivégzése előtt. 1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben. Miután számos rokona tiszt volt a császári seregben, és Haynauhoz hasonlóan hesseni születésű volt, gyanakvó, bizalmatlan légkör fogadja. 1849 júniusában kapja meg a tábornoki kinevezést. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Megvesztegette az őröket, így ő volt az egyetlen, akit az elítéltek közül honvédtábornoki egyenruhában vezettek a bitófa alá. A hóhér a kétméteres Gróf Leiningen-Westerburg Károllyal hosszan kínlódott, mire fel tudta akasztani.

12 Láhner György „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.” – Láhner György utolsó mondata kivégzésekor. 1796. október 6-án született a Turóc megyei Necpálon, egy elmagyarosodott, német származású polgári családban október 12-től alezredesi, november 28-tól ezredesi rangban szolgált. Kötél általi halálra ítélték; saját születésnapján lépett a bitófa alá. Érdekesség: Kivégzése előtt Láhner György fuvolán játszotta Donizetti Lammermoori Luciájának egy részletét.

13 Dessewffy Arisztid „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” – Gróf Dessewffy Arisztid utolsó mondata kivégzése előtt.  Az Abaúj megyei Csákányban született 1802-ben, egy ősi nemesi család sarjaként től 1839-ig az 5. Radetzky huszárezredben szolgált. A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya, november 26-tól honvéd alezredes. A hadbíróság halálra ítélte, de nem kötél általi halálra, hanem főbe lőtték. A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában lőtték hajnalban agyon.

14 Kiss Ernö „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”- Kiss Ernő utolsó mondata kivégzése előtt. Temesváron született 1799-ben, egy dúsgazdag örmény család sarjaként. Az ő nevéhez fűződik a honvédsereg első komoly sikere október 12-én honvéd tábornokká léptették elő, s átvette a bánsági hadtest parancsnokságát. Kiss Ernő elutasította, hogy bekössék a szemét. Nem tudtak végezni vele azonnal, háromból csak egy lövés érte, az is a vállán. Végül közvetlen közelről lőtték agyon, a három rosszul célzó bakát pedig utóbb lecsukták. fgh

15 +1 Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke.
Elítélése után Batthyányt Pestre szállították, hogy a kegyelmezés joga a császártól Haynauhoz kerüljön, és ő október 3-án jóváhagyta a halálos ítéletet, elrendelte Batthyány felakasztását. Az utolsó, engedélyezett látogatáson felesége egy parányi tőrt csempészett be neki. Ezzel súlyos sérüléseket ejtett a nyakán, de életben maradt. Sebei miatt az ítéletet kénytelenek voltak golyó általira halálra módosítani. Ennek megfelelősen október 6-án kivégezték…

16 …13… … bátor ember… … hős katona… … igaz magyar…
…hősiesen, tábornokként fogadták a sorsukat… …igazságtalanul kivégzett 13 magyar…