Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői

Az előadások a következő témára: "Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői"— Előadás másolata:

1 Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői
Készítette: Koleszár Gábor

2 I. Népesség A II. Világháború után hazánk népessége folyamatosan nőtt és az 1980-as évek elején érte el a legmagasabb értéket, 10,7 millió főt. 1981-től az ország népessége csökken, természetes fogyásról beszélhetünk, amelynek értéke évi -0.25%. Jelenleg (2006) a népesség száma: 9,98 millió fő. Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km2, de jelentős területi eltérések figyelhetők meg.

3 A legritkábban lakott megyéink: Somogy, Bács-Kiskun és Tolna megye,
A legsűrűbben lakott megyék: Pest és Komárom-Esztergom. A sűrűn lakott területek közé tartozik még Budapest (3450 fő/km2), és a városok (átlagos népsűrűségük 260 fő/km2).

4 Hazánk korfája

5 Kormegoszlás 0-14 év: 15,6%, 15-64 év: 69,2%, 65 fölött: 15,2% (2006)

6 Születési ráta: 9.7 születés/1,000 fő, 1,32 gyerek/nő
Halálozási ráta: 13.1 halálozás/1,000 fő Születéskor várható élettartam:   teljes lakosságra: 72 év, férfiak:  68 év, nők: 74 év (2006) 

7 Nemek szerinti megoszlás
A lakosság egészét tekintve 1000 férfira 1096 nő jut év alatt férfitöbblet, e fölött nőtöbblet mutatkozik. Ennek oka egyrészt, hogy több fiúgyermek születik, mint leány, másrészt a férfiak halandósága nagyobb, mint a nőké.

8 Foglalkoztatási szerkezet Magyarországon
Mezőgazd. 8% Ipar 27% Szolg. 65% Munka-nélküli 7% Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség aránya 41 %.

9 A legnagyobb a munkanélküliség
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Az egykori bányavidékeken.

10 Népessségmozgások A migráción belül a belső vándorlás folyamata az 1950-es, 1960-as években volt jelentős, elsősorban az agrárkörzetekből az ipari körzetek felé tartott. Jelenleg a kisebb településekről, aprófalvakból való elvándorlás, városokba költözés jellemző. A belső népességmozgások közül napjainkban az ingázás, a más településekre történő napi munkába járás a legjellemzőbb folyamat. Az aktív keresők kb. 1/4-e ingázik, az összes ingázó 2/3-a férfi.

11 A külső vándorlás nem túl jellemző Magyarországra, a kivándorlásban elsősorban a külföldön munkát vállalók illetve házasságot kötők vesznek részt, a bevándorlók pedig elsősorban a környező országokból érkező menekültek.

12 A népesség nemzetiségi összetétele
német: ezer fő - Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom, Budapest szlovák: 100 ezer fő - Békés, Komárom- Esztergom, Budapest horvát: ezer fő - Baranya, Bács- Kiskun, Zala, Vas szerb: Bács-Kiskun, Csongrád szlovén: Vas román: ezer fő - Békés, Hajdú-Bihar cigány: ezer fő - Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Budapest

13 Magyarok a szomszédos országokban
Románia (Erdély)kb. 2 millió fő Szlovákia (Felvidék) kb. 650 ezer fő Szerbia (Vajdaság) kb. 360 ezer fő Ukrajna (Kárpátalja) 180 ezer fő Ausztria (Őrvidék, Burgenland) ezer fő

14 Településeink Településhálózat: 3435 település
főváros + megyei jogú város: 23 (megyeszékhelyek + Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmezővásárhely) egyéb város: 229 község: 2893 (2003. jan. 1.)

15 Szórványtelepülések Bokortanya – Nyírség Sortanya – Békés megye
Szórt tanya – Duna-Tisza köze Szerepkörük megváltozott  nyaralás, falusi turizmus.

16 Falusi településeink Alaprajz szerint:
Halmazfalu – szabálytalan utcaszerkezet. Az Alföld peremén, Nyírség, Jászság. Egyutcás v. szalagtelkes – völgyekben, folyók mentén, egyetlen utca. (pl. Szuha) Szabályos v. sakktábla alaprajzú – mérnöki tervek szerint épült, utcái merőlegesek. (Pl. Kondoros)

17 Nagyság szerint: Óriásfalvak - lakosságuk fő feletti. (Várossá nyilvánításuk folyamatos.) Nagyfalvak - lakosságuk fő. (Alföldön) Középfalvak - lakosságuk fő. (Dunántúlon) Kisfalvak - lakosságuk fő. (Dombságok, középhegységek) Törpe- vagy aprófalvak - lakosságuk 1000 fő alatti, (Ezek a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jellemzőek).

18 Városaink Urbanizáció:
Városodás: városok növekedése, népességszámuk gyarapodása, a városok számának emelkedése. Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében. Főleg a nagyvárosok közelében jellemző.

19 Városok lélekszám alapján
Budapest - az ország politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, felsőoktatási és idegenforgalmi központja, lakossága 1,7 millió fő. Regionális központok - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr (lakosságuk: fő). Megyeszékhelyek - (lakosságuk: fő). Középvárosok - lakosságuk: fő, pl: Sopron, Hódmezővásárhely, Kőszeg, Ózd. Kisvárosok - lakosságuk fő alatti, pl: Gyula, Kisújszállás, Vác. Agglomeráció: Bp. körüli településegyüttes.

20 Városok szerepkör szerint
Hídváros – Komárom, Szeged, Tokaj, Bp. Bányaváros – Tatabánya, Komló, Oroszlány, Vásárváros – (alföld és hegyvidék találkozásánál) Eger, Miskolc, Pápa, Mezőváros – Kecskemét, Makó,

21 Közlekedési csomópont - Nagy- kani zsa, Hatvan, Szolnok,
Ipari város – Miskolc, Salgótarján, Dunaújváros, Tiszaújváros, Üdülőváros – Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, Harkány, Iskolaváros – Sárospatak, Pápa, Debrecen,