A pénz és a pénzforgalmazás

Az előadások a következő témára: "A pénz és a pénzforgalmazás"— Előadás másolata:

1 A pénz és a pénzforgalmazás
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2 A pénz fogalma (funkciói) és a pénz különböző formái:
Elsődlegesen fizetési eszköz szerepét tölti be: ebben az esetben a pénz az az eszköz, amely a fizetés megtörténtekor cserél gazdát, s így csereeszközként vagy közvetítőeszközként szolgál. A pénz fogalmát használhatjuk fizetési egység értelmében is. A pénz harmadik funkciójának az értékmegőrzés felel meg, ugyanis lehetővé teszi azt, hogy tulajdonosának megtakarításai legyenek. Ebben az esetben a pénz a vagyontartás egyik formája.

3 A pénz formái: Az árupénz egy speciális árura alapozott pénzrendszer.  A modern világgazdaságban az árupénzt a papírpénz váltotta fel. Általános értelemben a bankjegyeket és az érméket készpénznek nevezzük. Napjaink világában a pénzforgalom jelentős része már nem készpénzben, hanem az ún. hitel- vagy bankszámlapénz formájában bonyolódik le.

4 Az infláció: Az infláció:
az árak általános és tartós növekedése. Hátterében az áll, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja azt a pénzmennyiséget, amely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetések teljesítéséhez szükséges.

5 Az inflációt kiváltó három fő tényező:
Az áruk és szolgáltatások iránt hirtelen, rendkívül nagy mértékben megnő a kereslet, s ezzel a szűkös kínálat nem tud lépést tartani. Ez az ún. ,,kereslet által húzott infláció". Ez különösen a háború utáni időkben gyakori. A termelési és szolgáltatási ágazatokat érintő költségek általános emelkedése. Ez az ún. ,,költségnyomás okozta infláció". Speciális esete az ún. ,,deficitfinanszírozás". Deficites költségvetés esetén az állam a hiány mérséklésére túlzott mértékben bocsát ki pénzt. Rendszerint az inflációt kiváltó három tényező hatása elválaszthatatlan egymástól.

6 Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. Ezt az ún. árindex segítségével fejezhetjük ki. Árindex: olyan indexszám, amely megmutatja, hogyan változott a fogyasztói forgalomba kerülő legfontosabb áruk és szolgáltatások átlagos ára az egyik időszakról a másikra.

7 A devizapiac alapvető fogalmai:
A különböző országok más és más bankjegyeket és érméket használnak. Vagyis az egyes országok pénzneme eltér egymástól. Valuta: valamely idegen ország törvényes fizetési eszköze, konkrét pénzneme. Így pl.: Magyarországon minden külföldi pénz valuta, de a forint csak külföldön lesz azzá. Deviza: nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelést vagy tartozást jelent. A deviza lehet bankszámlapénz, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél. Saját nemzeti valutánk konvertibilis, vagyis szabadon átváltható bármely másik valutára. Valutaárfolyam: az egyik nemzeti valutának a másik valutában mért ára, azaz a nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke. Segítségével kifejezhető, hogy hány belföldi pénzegységet kell egy külföldi pénzegységért adni.

8 Az értékpapírok különböző formái:
Olyan okiratok, amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel, társaságokkal szemben.

9 Az értékpapírok fő csoportjai:
Részvények: olyan értékpapírok, amelyeket a részvénytársaságok alapításakor, illetve azok alaptőkéjének megemelésekor bocsátanak ki. Részvénytársaság: olyan vállalkozási forma, amely valamely ipari és/vagy kereskedelmi tevékenység végzésére jött létre, és tőkéje a tagok által birtokolt részvényekben oszlik meg. A részvényesek egyben tulajdonosai is a vállalatnak, de a tulajdonosi joguk kizárólag részvényeik értékéig terjed. A részvényesek jogosultak a vállalat felosztásra kerülő nyereségének arányos részére.

10 Kötvények: olyan értékpapírok, amelyek lényegében adósságleveleknek felelnek meg. A kötvényeket kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a kötvény tulajdonosának meghatározott időben visszafizeti. Állami értékpapírok: maga az állam vállal kötelezettséget az értékpapíron feltüntetett összeg kamatokkal együtt történő visszafizetésére.

11 A bankok szerepe a pénzforgalom alakulásában:
A bank: olyan intézmény, amely a pénz és az értékpapírok forgalmát fogja össze. A bankok funkciói: Folyószámlát biztosítanak az ügyfeleknek. A folyószámlájáról mindenki tetszőleges átutalásokat végezhet. Devizaszolgáltatás. A bankok meghatározott kezelési költség felszámolása mellett a világ közel valamennyi valutájának vásárlását lehetővé teszik. Ügyfeleik részére hiteleket nyújthatnak. Hitel: pénzügyi kölcsön. A hitel után általában kamatot fizetnek. Kamat: a hitel ára. Pénzügyi tanácsadó szolgáltatást nyújtanak. Összefogják az értékpapírok forgalmát.

12 ,,A piacok piaca": a tőzsde:
Az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol a termékek árát kizárólag csak a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Igen komoly szervezettség jellemzi: a tőzsdére kizárólag csak az áru-, illetve értékpapír-kereskedők, az ún. tőzsdetagok léphetnek be, az üzletkötésnek és magának az üzletmenetnek is szigorúan rögzített formái vannak.

13 A tőzsde típusai: Árutőzsde: rendszerint abból a célból hozták létre, hogy elsősorban a különböző mezőgazdasági termékek és termények számára stabil és rendezett piacot alakítsanak ki. A világ legnagyobb és egyben legforgalmasabb gabonatőzsdéje Chicagóban található. Értéktőzsde: olyan piac, ahol a forgalmazható értékpapírok (részvények, kötvények és állami értékpapírok) kereskedelme zajlik. Az értéktőzsde az értékpapír-kereskedők, az ún. brókerek szövetsége. Bróker: olyan tőzsdeügynök, aki a vevőket és az eladókat hozza össze egymással.

14 A hírek gazdasági életre gyakorolt hatása legjobban az értéktőzsdén forgalmazott részvények árának alakulásával, illetve magának az értéktőzsde forgalmának alakulásával mérhető. Hazánk bel- és gazdaságpolitikai eseményei is nyomon követhetők a Budapesti Értéktőzsde forgalmának alakulásában. A részvények árának alakulásából átlagindexeket számolnak. A Budapesti Értéktőzsde BUX-indexe a részvények árának átlagos alakulásából számolt indexmutató. A világ legnagyobb értéktőzsdéje, a New York-i Értéktőzsde. Világelső mind a tőzsdén jegyzett cégek számát, mind a tőzsdei forgalmat tekintve. A Tokiói Értéktőzsde a világ második legnagyobb értéktőzsdéje. A világ harmadik és egyben Európa legjelentősebb értéktőzsdéje a Londoni Értéktőzsde.