A bűn és bűnhődés motívumainak megjelenése Arany János balladáiban

Az előadások a következő témára: "A bűn és bűnhődés motívumainak megjelenése Arany János balladáiban"— Előadás másolata:

1 A bűn és bűnhődés motívumainak megjelenése Arany János balladáiban
Míg Petőfi Sándor a népdalok stílusában találta meg hangját, Aranyhoz a népballadák világa állt közelebb. Balladáiban nagy gondot fordít a lélektani hitelességre, a bűn és bűnhődés problémáját állítja középpontba. Aranynál a büntetést nem a törvényszék szabja ki, hiszen a bűn magában hordozza büntetését, a folyamatos lelkiismeret-furdalás, mely végül az elme megbomlásához, az őrülethez vezet (Ágnes asszony, Walesi bárdok, V. László, Tetemre hívás, Tengeri-hántás stb.) Ballada: verses kisepikai, nép- és műköltészeti műfaj. Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg. Cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent elhagy, ami a lényeg szempontjából nem nélkülözhetetlen. Így előadásmódja szaggatott; az időbeli kihagyások, a térbeli váltások, az elhallgatás egyaránt jellemzi. Epikus műfaj, lírai formában, drámai konfliktusokkal.

2 Arany balladáit többféleképpen csoportosíthatjuk: költői korszakai szerint:
I Ebben a korszakban viszonylag kevés és igen különböző hangnemű balladát ír Arany. Ide sorolhatjuk a következő műveket: A varró leányok; A méh románca; Szőke Panni II A nagykőrösi évek tekinthetők a balladák a leggazdagabb forrásának. Pl.: V. László; Ágnes asszony; Bor vitéz; Szondi két apródja; III Ebben az évben születtek az Őszikék balladái. Pl.: Tengeri-hántás; Tetemre hívás És téma szerint: népi témájú balladák (Ágnes asszony, Vörös Rébék), történelmi balladák (V. László, Walesi bárdok), városi témájú balladák (Híd-avatás)

3 Ágnes asszony A mű három szerkezeti egységre osztható a helyszínek szerint: Elsőszakasz: patak partja Lélektani ábrázolás. Az asszony bűne itt még csak sejthető. Próbálja félrevezetni az embereket. Középső szakasz: börtön, tárgyalóterem; A valódi történés Ágnes asszony lelkében játszódik le, a megőrülés folyamatát mutatja be a költő. A bírák szánalmat éreznek iránta. Hazaengedik, hiszen tudják, hogy a legnagyobb büntetés a megőrülés. Befejezés patak partja. Ez a pár strófa hosszú évek történetét sűríti magába. Az idő múlását a ronggyá foszlott lepedő, az arcon szanaszét megjelenő ráncok mutatják. A helyszín és a visszatérő szövegrészletek keretbe foglalják a balladát => keretes ballada A ballada refrénje „Óh irgalom atyja ne hagyj el” arra utal, hogy a bűnt csak Isten bocsáthatja meg, a társadalom nem képes olyan büntetést kiszabni, amelyben a bűntől megtisztulhat az ember. Ez a ballada is sűrít, kihagy: magáról a bűnről alig esik szó.

4 Tengeri-Hántás A mű kerete egy falusi munka: a kukorica megtisztítása. A monoton munkákat a falusiak énekléssel vagy történetmondással tették színesebbé. A műben elbeszélt történet a következő: Tuba Ferkó elcsábítja Esztert, majd mialatt a többiek alszanak a lány felkeresi. Ferkó a csábítás után elhagyja, nem törődik a következményekkel. A bűntudat Eszter lelkét megviseli, fokozatosan megbetegíti – elhalványul, szomorúság gyötri, testi gyengeség- majd belehal. Ferkó csak utólag tudja meg, hogy nem csak Eszti, de a saját gyereke is meghalt. A rémálmok már az elme megbomlását jelzik. Végül a másik bűnöst is utoléri a végzet, a fáradtság, tompultság Ferkó vesztét okozza. Az 5., rímtelen sorok közbeszúrásai látszólag nincsenek összefüggésben a mesével, de hangulatban alátámasztják a történetet, pl.: „- Hüvös éj lesz, fogas a szél! - ” előrevetíti a mű tragikus végkifejletét. A csábítást a róka ravaszsága, az aktus a vadkan csörtetése jelzi.

5 Tetemre-hívás A mű egy népi hiedelmen alapul, miszerint a halott sebe újra vérezni fog a gyilkosa jelenlétében. Az első szakaszbanl a balladai alaphelyzetet ismerjük meg. A mű fő cselekménye Bárczi Benő gyilkosának megtalálása. A műben logikus sorrendben először ellenségeit hívják, majd barátait, hozzátartozóit hívják, de nem történik semmi. A költő a retardáció, késleltetés eszközével él: egyre növekszik a feszültség, egyre reménytelenebb a nyomozás. A leutolsó személy: Kund Abigél megjelenésére a seb vérezni kezd. Kund Abigél bűne nem a gyilkosság, hanem az, hogy más ember érzelmeivel játszadozott. Emiatt azonban nem lehetne jogi felelősségre vonni. Mégsem kerülheti el a büntetést Abigél, hiszen bűntudata az őrületbe kergeti.