Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,"— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs pénz, nem krematisztikus). 2-3. Előadás: Más keret kell. A krematisztikus gazdaság szükségképp pénzgazdaság, ezért a pénztől indulunk. Mi a pénz? Hogyan működik a pénzrendszer? 4. Előadás: Hogyan csökkenthetők a pénzrendszer működéséből eredő gazdasági kilengések? Chicago-terv és központi bank által kibocsátott digitális pénz. 5. Előadás: Nem (csak) a pénzrendszer miatt van növekedési kényszer, hanem a krematisztikus szereplők léte miatt – a teljes gazdaság ábrázolásához nemzeti számvitel. 6. Előadás: Nemzeti számvitelben a gyakorlatban. GDP 7. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 1: Leontief – modell 8. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 2: egyszerűsített Keynes-i modell 9. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 3: IS-LM alapmodell 1 10. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 3: IS-LM alapmodell 2 Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 3: IS-LM alapmodell – példa 13. Előadás: Nemzeti számvitelből nyerhető modellek 4: AD-AS alapmodell ppt előadás száma (tanítási hét)

2 Alap IS-LM modell egyéb tanulságai: r LM
1. Gazdasági sokkok hatása r LM Pénzügyi sokk annál erősebb adott IS-nél, minél meredekebb az LM azaz a spekulációs pénzkereslet minél érzéketlenebb a kamatlábra – fordítva: laposabb LM – érzékenyebb a kamatlábra a spekulációs pénzkereslet - spekuláció elnyel a sokk hatásából. IS y Sokak szerint a spekuláció erősíti a gazdasági ingadozásokat. Hol az igazság? Mikor „jó” és mikor nem a spekuláció?

3 Alap IS-LM modell egyéb tanulságai:
2. Gazdaságpolitikák (költségvetési versus pénzpolitika) hatásossága: IS-LM görbék relatív meredekségétől függ LM Szélsőséges estek: IS/LM függőleges érzéketlen a kamatlábra a beruházás/spekulációs pénzkereslet IS 3. Gazdaságpolitikai beavatkozás eredményességének valószínűsége (az alapján, hogy milyen hosszú mechanizmuson keresztül hat): dG azonnal YD-re dT (adók változtatás): fogyasztónak kell változtatni (C(Y-T)), 1 lépcső dM spekulációs pénzkereslet – beruházás, 2 lépcső Gazdaságpolitikai csomag: 1. kiszámítható pénzpolitika 2. megfelelő adók és 3. kormányzati kiadásokkal finomhangolás Miért nem ér(het)jük el a teljes foglalkoztatást tartósan egyszerűen kormányzati kiadásokkal? Nyilván hiányos a modell…

4 A munkaerőpiac sem kivétel:
4. AD-AS modell (neoklasszikus szintézis modell) neoklasszikus változatban Minden piacon a kereslet és kínálat törvénye mindig egyensúlyba hozza a piacokat. A munkaerőpiac sem kivétel: Munka kereslete (fix K): y F(K,L) Ezt átrendezve: LD=LD(pL/p) Munka kínálata: Max U(y,SZabadidő) py+pLSZ=pLeSZ Megoldás: pL=pg(LS) LS=LS(pL/p) LS(pL/p) pL/p p LD(pL/p) AS pL pg(LS) pf(LD) y L

5 4. AD-AS modell (neoklasszikus szintézis modell) neoklasszikus változatban
y=c+i egyenlet nem árupiaci egyensúlyi egyenletnek kell értelmezni (yD=yS=y), hanem áruk keresletének (AD). Árupiaci kereslet (formálisan IS): yD=c+i A pénzpiac változatlanul: M/p=md(yD,r) r p LM1 LM0 l(r) p1 * AD p0 * y * IS y 45o k(yD)

6 Keresletösztönző politika hatástalan (csak inflációt okoz)
4. AD-AS modell (neoklasszikus szintézis modell) neoklasszikus változatban Minden piacon a kereslet és kínálat törvénye mindig egyensúlyba hozza a piacokat. A munkaerőpiac sem kivétel: y LSMAX Keresletösztönző politika hatástalan (csak inflációt okoz) LS(pL/p) pL/p Munkanélküliség természetes rátája u/LSMAX p AS LD(pL/p) u pL AD pf(L) y L

7 4. AD-AS modell: neoklasszikus szintézis modell
Munkakínálat várt reálbér (árszínvonal) függvénye – AS pozitív meredekségű pL pBf(L) peBg(L) pAf(L) Triviálisan, ha , akkor AS függőleges. p peAg(L) AS B A B pB pA L LALB A y=F(K,L) yB yA yA yB y Szerintük: vita csak a görbék meredekségéről szól, az elméleti keret megfelelő.